Megszereztük a listát: ezek a magyar vasútvonalak újulhatnak meg idén, ha Lázár János sikerrel jár

Már idén belevághat több forgalmas hazai vasútvonal és vasútállomás megújításába a MÁV, ha sikerrel zárulnak az Európai Beruházási Bankkal folytatott tárgyalások – ez derült ki abból a prezentációból, amelyet Pósalaki László, a MÁV pályaműködtetési és beruházási vezérigazgató-helyettese mutatott be a Közlekedéstudományi Egyesület április 10-i bükfürdői konferenciáján, ahol a felújítások pontos listáját is ismertették.

Magyar vasútvonalak: összesen 880 milliárdot fordítana fejlesztésre öt év alatt a MÁV

Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy a kormány nem halogatja tovább a a hazai vasúti infrastruktúra fejlesztését , ezért a magyar állam képviseletében egymilliárd eurós hitelkérelemmel fordul az Európai Beruházási Bankhoz. Ez azonban nem a teljes összeg, a hitel ugyanis újabb egymilliárd euróval egészül ki az állam részéről, így összesen mintegy 880 milliárd forintot meghaladó mértékben kezdenek vasútpálya-építési programba. 

A fejlesztésekre pedig óriási szükség is van. Magyarországon körülbelül 6500 kilométer vasútvonal van használatban, amelyből 1200 kilométernyit felújítottak ugyan az elmúlt 15 évben, azonban 50 százalékuk még mindig sebességkorlátozott a pályák állapota miatt. A minisztérium számításai szerint csak a szinten tartáshoz évente 90 kilométernyit kellene átépíteni, tehát nem elegendők az EU-s források. Utoljára a januári Közlekedési Infón beszélt a Beruházási Bankkal folytatott tárgyalásairól Lázár, akkor azt mondta, hogy új szakaszba léptek ezek a tárgyalások. Május 27-én, kedden ismét Közlekedési Infót tart a miniszter, vélhetően erről is beszélni fog.

Ezek a vasútvonalak újulhatnak meg 2025–26-ban

Az előadásból kiderül, hogy a beruházási hitelből finanszírozott vasútvonalak a TEN-T hálózat részei, nemzetközi teher- és személyforgalom és katonai mobilitás szempontjából is kritikus elemek. Azonban nem csak vasútvonalakat újítanák meg, a projektlista tartalmazza több szakaszon az ETCS 2 és központi forgalomirányítás kiépítését is.

Az EIB projektek prioritási sorrendben vannak feltüntetve:

1. Központi forgalomirányítás fejlesztése 4 vonalon. Ezek 70-es (Budapest–Vác–Szob, 80-as (Budapest–Hatvan–Miskolc–Sátoraljaújhely), 100a (Budapest–Cegléd Szolnok) és 140-es (Cegléd–Kecskemét–Szeged).
2. 140-es vonalon Kiskunfélegyháza–Szeged Rendező vasútvonal korszerűsítése
3. a 30-ason a Székesfehérvár–Lepsény pályafelújítás
4. a 20-as vonalon Veszprém–Boba pályafelújítás
5. Gubacsi híd rekonstrukciója
6. Városligeti elágazás–Kőbálya-Kispest–Vecsés, Monor–Albertirsa pályakorszerűsítése, illetve ETCS2 kiépítése Városligeti elágazás–Kőbánya-Kispest között
7. az 1-es vonalon Almásfüzitő–Komárom szakasz fejlesztése
8. 7 + 1 transzformátor alállomás fejlesztése az 1-es, 40-es és 80-as vonalakon
9. a 142-esen Dabas–Lajosmizse–Kecskemét vonal villamosítása és elővárosi fejlesztése
10. Székesfehérvár–Poprác távközlés, erősáram és biztosítóberendezés fejlesztése
11. Hatvan–Füzesabony egyszerűsített korszerűsítése
12. Eszközbeszerzés, munkagépek
13. Szolnoki állomás pályafelújítás

Több állomás is megújul 2025–2026-ban

A vasútvonalakkal párhuzamosan a MÁV 36 állomás felújítását tervezi, ebből 14-et a Magyar Falu Programon keresztül újítanának meg. Többek között renoválnák Esztergom Kertváros, Martonvásár, Balmazújváros, Villány, Tokaj és Várpalota állomásokat.

A prezentációból az is kiderül, hogy a Balaton menti vasútállomások felújítása 2025 utolsó negyedévében vagy 2026 első negyedévében indulhat meg, és 2027 harmadik negyedévében zárulhatnak le.

• Az észak-balatoni vasútállomások: Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár felső, Csajág, Balatonakarattya, Csittényhegy, Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred, Aszófő
• Dél-balatoni vasútállomások: Balatonaliga, Szabadisóstó, Szabadifürdő, Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Bélatelep

A beruházások tartalmazzák az akadálymentesítést, az energetikai korszerűsítést, a környezetrendezést, P+R és K+R építését, kerékpártárolók telepítését és az utastájékoztatás korszerűsítését.

A mozdonyállományt már el kezdték fiatalítani, de a motorvonatok beszerzése körül csönd van

A tavaly augusztusi Közlekedési Infón Lázár János arról is beszélt, hogy a mozdonyállomány átlagéletkora meghaladja a 45 évet, szerinte az egyik lehetőség a probléma orvosolására, hogy magunknak gyártunk járműveket. Ehhez nemzetközi tudásra is szükség van, mert nem olyan egyszerű, részben ezért próbálják folyamatosan megszerezni a spanyol Talgót. A másik opció, hogy használt mozdonyokat és motorvonatokat szereznek be.

– mondta a miniszter, aki később elárulta, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a svájciakkal egy motorvonat beszerzésről. Bár úgy fogalmazott, hogy „komoly esély van rá, hogy Magyarország jelentős motorvonatflottát fog vásárolni az alpesi országból”, azóta nagy csend van a beszerzés körül. A mozdonyok terén eközben már jóval nagyobb előrelépés történt. 

A francia Astrid mozdonyok elsőként a pécsi vonalon álltak munkába. Ahogy írtunk róluk korábban, ezek ugyan 30 évesek, de így is mentőövet jelenthetnek a MÁV-nak, miután még mindig 40 és 60 éves kohószökevények végzik a vontatást országszerte. A miniszter ígérete szerint 2025-ben 15 nagy teljesítményű dízel- és 40 villanymozdonnyal, összességében tehát 55 korszerű mozdonnyal bővül a járműpark, utána az IC-k mintegy 90 százalékát már modern mozdonyok fogják vontatni.

Év végén készülhet el a Budapest–Belgrád vasútvonal

Annak ellenére, hogy több kritika is érte a kormányt és Lázár Jánost amiatt, hogy elhanyagolja a vasúti infrastruktúra fejlesztését, a valóságban ez nem igaz. Jelenleg is zajlik a Déli Körvasút építése. A budapesti Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti rész a magyar vasúthálózat egyik legnagyobb forgalmú (a Keleti pályaudvar–Hegyeshalom vonal mellett), viszont jelentősen kapacitáshiányos szakasza, a beruházás ezt a szűk keresztmetszetet szünteti meg. 

A túlzás nélkül történelminek nevezhető beruházás kínai hitelből valósul meg, aminek köszönhetően 160 kilométeren kétvágányú kapcsolat jön létre a két főváros között. Ugyanakkor a vasútvonal elsődleges jelentősége nem a személyszállítás, hanem a cargoüzletág.