Veszélyes kártevők jelentek meg a környékünkön – hamarosan nálunk is jön az invázió

Néhány éve jelent meg Magyarországon a nyugati dióburok-fúrólégy, amelyre sokan felfigyeltek az országban, hiszen azóta a magánkertekből gyakorlatilag eltűnt az egészséges diótermés. Részben a klímaváltozásnak, részben az ember általi behurcolásnak köszönhetően immár szinte évente jelennek meg olyan veszélyes kártevők, inváziós fajok Magyarországon, amelyek érezhető, időnként súlyos és visszafordíthatatlan kártétellel járnak. A legnagyobb gazdasági kockázatokat hordozó, hazánkban még jelen nem lévő potenciális új kártevőket és növénybetegségeket az Agroinform gyűjtötte össze, kiemelve mindannyiunk szerepét ezek terjedésének megakadályozásában, illetve lassításában.

Több új veszélyes kártevő jelent meg a környékünkön

Egy behurcolt faj ugyan nem minden esetben képes tömegesen elterjedni és ezáltal tetemes kárt okozni, ám a szakemberek immár szinte évente azonosítanak be olyan inváziós fajokat, amelyek új élőhelyükön konkurencia és természetes ellenség híján hirtelen válnak komoly kockázati tényezővé.

Védekezésként a szakértők azt javasolják, hogy

• külföldről kizárólag ellenőrzött helyről származó növényt hozzunk be, amely rendelkezik úgynevezett növényútlevéllel. Akár egy, az út szélén letépett leanderhajtás is okozhat komoly baktériumfertőzést.
• A Kínából érkezett termékek növényalapú csomagolóanyagát meg kell semmisíteni.
• Bármilyen szokatlan kártétel, betegség észlelése esetén mielőbb értesíteni kell egy növényorvost, aki tájékoztat a teendőkről, szükség esetén pedig értesíti a Nébihet.

Több olyan inváziós kártevő is van a környékünkön, amelyeket a hatóság Magyarországon még nem észlelt, de bármikor megjelenhetnek. Ezek közül Both Gyula növényorvos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Vármegyei Területi Szervezetének elnöke szerint a legveszélyesebb növénygyilkos egy amerikai eredetű baktériumfaj, a Xylella fastidiosa, amelyet 2016-ban már Németországban is azonosítottak. Rendkívüli veszélyességét az adja, hogy 

Ezért megjelenésekor nagyon szigorú karanténintézkedéseket kell hozni: 50 méteres körzetben minden lehetséges gazdanövényt ki kell irtani, és öt éves időtartamra 2,5 kilométeres pufferzónát kell kialakítani. Bár a fertőzést kabócák is terjesztik, a behurcolás veszélyét leginkább a nyaralás során „begyűjtött”, tünetmentesen fertőzött növények (például leander- vagy olajfaágak vagy -hajtások) behozatala jelenti.

Ez a kártevő a nálunk elterjedt májusi cserebogárhoz képest jóval falánkabb: közel 300 gazdanövénye van, a gyümölcsfákon kívül a szőlőt is előszeretettel megtámadja, a lárvái pedig a sárgarépában, petrezselyemben, szőlőben, kukoricában és a pázsitokban okoznak nagy pusztítást. A Távol-Keletről származó kártevő már Olaszország északi részén és Svájcban is jelen van, de észlelték már Ausztriában és Szlovéniában is, így a behurcolást valószínűleg csak késleltetni lehet.

Kína felől terjeszkedik két veszélyes cincérfaj, az ázsiai citruscincér, valamint az ázsiai hosszúcsápú cincér, amelyek jelentősen képesek károsítani a kereskedelmi forgalomba szánt faalapanyagot, de akár teljes erdőket is kipusztíthatnak. Veszélyességük miatt karanténrovarnak számítanak, és Németország után immár Ausztriában, tehát közvetlen környezetünkben is pusztítanak. Behurcolásuk Kínából főként fertőzött faanyagokkal (legtöbbször építőanyagokhoz használt raklapokkal) történik, vagyis ezeket a göngyölegeket célszerű haladéktalanul megsemmisíteni.

Ami mögött a parlagfű pollenje is elbújhat

A japán szárfű is kiváló példája annak, milyen károkat tud okozni, ha gondatlanul kezeljük a távoli országokból származó csomagolóanyagokat. Ezt a növényt helykitöltő céllal alkalmazzák, ám annak magjai a hazai környezetbe kerülve igen agresszíven kezdenek terjeszkedni, az ilyen kolóniák kiirtása komoly nehézségekbe ütközik.

Főként a dísznövényeket, a juharokat és az almát támadja a Cryptostroma corticale nevű gombafaj, amelynek hazai megjelenése különösen az allergén hatása miatt okozhat nagy gondokat. A megtámadott növények kérge alatt felszaporodó rengeteg spóra mérete töredéke a parlagfű pollenjének, így a légutakba kerülve képesek sokkal hevesebb, extrém allergiás reakciókat is okozni.