Kihirdették a Magyar Közlönyben: fontos adóváltozások léptek életbe Magyarországon péntektől – itt vannak a részletek

Péntektől kedvezőbbé válik a részletfizetés, az automatikus pótlékmentes részletfizetés összeghatára pedig megduplázódott, immár kétmillió forintos adótartozásig is kérhető – többek között ezeket is tartalmazza a Magyar Közlönyben 2025. június 19-én megjelent, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, amelynek több szabálya már hatályba is lépett. Az adóváltozásokat a NAV pénteki közleménye részletezte.

Péntektől kétmillió forint adótartozásig kérhető egyszerűbben a részletfizetés a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), ehhez mindössze egy kérelmet kell benyújtani. A lehetőséggel a nem természetes személyek (például a cégek), a magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és az áfafizetésre kötelezettek évente egy alkalommal élhetnek. A NAV a kérelem alapján évente egyszer automatikusan engedélyezi a magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és az áfafizetésre kötelezetteknek maximum 12 hónapra, a nem természetes személyeknek (például cégeknek) maximum hat hónapra a pótlékmentes részletfizetést. Ez a legnépszerűbb fizetési kedvezmény a NAV-nál, tavaly ugyanis több mint 130 ezer természetes személy kérte az automatikus részletet.

Az adóváltozások miatt még inkább megéri a cégeknek törekedni a megbízható adózói státuszra. Az automatikus fizetési könnyítést ugyanis a megbízható cégek – az eddigi 3 millió forint helyett – mától már 5 millió forintig kérhetik. A NAV évente egyszer engedélyezi részükre automatikusan a legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést.

Sokaknak örömet okoznak az adóváltozások

Szintén sokakat érint az a változás, hogy július 1-jétől még nem kell adatot szolgáltatni a kézi nyugtákról. A mintegy 270 ezer érintett vállalkozásnak 2026. szeptember 1-jéig lesz ideje felkészülni; a kötelező nyugtaadat-szolgáltatásra történő átállás zökkenőmentes biztosításában a NAV is segít, de kétségtelen, hogy a legnagyobb könnyebbséget az érintetteknek az e-pénztárgépek jelentik majd. Az általános és kötelező nyugtaadat-szolgáltatás nagy előrelépést hoz majd a gazdaságfehérítésben, hiszen így gyakorlatilag a vállalkozások teljes bevételére rálát a NAV.

Valós idejű adat jelenleg minden számláról, az online pénztárgépekből és az étel-, italautomatákról érkezik az adóhivatalhoz, ez jövő ősztől kibővül, és a papírnyugták adatai is befutnak a kockázatelemzőkhöz. Az újfajta adatszolgáltatásra 2026. szeptember 1-jéig még van idő felkészülni. Kétségtelen, hogy a nyugtaadat-szolgáltatást a legkönnyebben majd e-pénztárgéppel lehet teljesíteni, de nemcsak ezért érdemes megfontolni a papíralapú nyugtáról való áttérést az e-pénztárgépre, hanem mellette szól az egyszerűbb bizonylatolás, a vásárlók kényelme, valamint az e-kasszák révén elérhető költség- és adminisztrációcsökkenés. Idén júliustól lehet e-pénztárgéppel nyugtát kiállítani, használatuk 2026. szeptember 1-jéig önkéntes.

Már péntektől alkalmazható az a kedvező szabály is, miszerint

• a felsőoktatási intézménnyel,
• a Magyar Tudományos Akadémiával
• és egyes más kutatóhelyekkel

közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó társasági adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.

Kedvezőbbé és rugalmasabbá vált a kizárólag bérfőzést végző adóraktárak szabályozása, hiszen a bérfőzető által előállíttatott, de át nem vett párlat után nem kell adót fizetni, ha a későbbi átvétel sem valószínűsíthető, valamint megszűnik a felelős üzemvezető kijelölési kötelezettsége.

Miközben június 19-ig csak az 50 százalékos bortartalmú, palackozott fröccs után nem kellett jövedéki adót fizetni, június 20-tól már a 20–50 százalékosra is érvényes a kedvezmény, amely egyszerűsített adóraktárban is előállítható.

Nemcsak az átláthatóságot, hanem az önkéntes jogkövetési hajlandóságot is növelheti az a változás, amely szerint 15 nap helyett 7 nap alatt kell adatot szolgáltatni pénzintézeteknek a pénzforgalmi számlákról. A gyorsabban beérkező adatok növelik a NAV ellenőrzési, végrehajtási, valamint pénzkövetelés-biztosítási eljárásainak hatékonyságát.

Az adóellenőrzésekre is vonatkozik az új szabály

A mostantól induló adóellenőrzésekre már érvényes az új határidő-számítási szabály. A szigorú, maximum 365 napos, illetve megbízható adózóknál 180 napos ellenőrzési határidő bizonyos speciális ügyletekben egyszer legfeljebb 540 napra meghosszabbítható. Megbízható adózókra itt is érvényesek a kedvező szabályok, esetükben ugyanis a hosszabbítás felső határa 365 nap.

Lényeges garanciális szabály viszont, hogy az ellenőrzési határidőt csak akkor lehet meghosszabbítani, ha a számlázási láncolat felgöngyölítéséhez több adózó ellenőrzése szükséges. A változás hatékony eszköz lehet az áfacsalókkal szemben, akik hosszú, bonyolult, külföldi cégeket is közbeiktató láncolaton keresztül számláztak.

Bár több módosítás most lép életbe, az már korábban ismertté vált, hogy 2026-ban újabb fontos adóváltozások várhatók.