Vegyszer nélkül is lehet termést növelni, és nagyot nőtt a biológiai szerek kínálata

Az elmúlt évhez képest ötödével több a termőképességet biológiai úton növelő szer érhető el a gazdálkodók számára, és bár értékben csak nagyon szerény mértékben – 15,53 milliárdról 15,74 milliárd forintra – nőtt a piac, az árcsökkenések miatt mennyiségben bővült. A tapasztalatok szerint a biológiai termésnövelők használata hosszabb távon a talajok regenerálódását eredményezi, amelynek következtében a növények termésátlaga és ellenálló képessége is javul.

Jelenleg 142 termékcsalád 1229 egyedi összetevőjű termékét kínálják a forgalmazók Magyarországon a biológiai termésnövelők kategóriájában, legalábbis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) engedélyi listáján ennyi, a felhasználók számára elérhető szer található meg, ez pedig azt jelenti, hogy tavalyhoz képest mintegy 20 százalékkal bővült az elérhető biológiai termésnövelők kínálata. Ezeken kívül még 1445 termésnövelő szer kapható a kereskedőknél, de – hasonlóan a növényvédő szerekhez – ennél a kategóriánál is megtalálható azonos összetevőkből álló szer más fantázianéven.

Jót tesznek a biológiai termésnövelők

A biológiai termésnövelők használatának az idő múlásával egyre több pozitív hatása van – állítják a szakemberek. Ehhez társul a talajkímélő művelés, ami szintén terjed, de ennek az üteme sem nevezhető rohamosnak. A termésnövelőket forgalmazóknak már vannak tapasztalatai arról, hogy azok a gazdálkodók, akik már régebben átálltak a forgatás nélküli művelésre, és alkalmaznak például mikrobiológiai készítményeket is, azok sokkal kevesebb műtrágyával érnek el azonos vagy jobb hozamot, mint a hasonló adottságú területen gazdálkodó szomszédaik – mondta a Világgazdaságnak Daoda Zoltán, az Agro.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója. Ezekkel a módszerekkel ugyanis javul a talaj szervesanyag-tartalma és tápanyag-hasznosító képessége. E jó példák ellenére még van hová fejlődni, de gyorsíthatja a gazdálkodók átállásának folyamatát, hogy az elmúlt évek szélsőségei a már hosszabb ideje átállt gazdálkodókat jóval kevésbé sújtották.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) biológiai termésnövelők használatát bemutató kiadványában is az áll, hogy már 

Ha pedig ez a növényi gyökérzónarész nem kap elég élő, szerves vagy szervetlen anyagot, akkor jelentős terméshozam-csökkenéssel szembesülhetnek a gazdák, és a növénytermesztésre alkalmas terület is drasztikusan apadni fog.

A szakértők szerint az átállás ugyan nem nagy ütemű, de azért érzékelhető, amire a kínálat is reagált: az alapengedélyezett termésnövelő szerek közül a nagyobb részarányt darabszámban a biológiai termésnövelők teszik ki, míg a műtrágyaalapú, illetve a műtrágyával kevert termékek csupán 10 százalékát adják ennek a termékkörnek.

A termésnövelő szerek arányai a műtrágyák nélkül így alakultak 2024-ben:

• a növény- és/vagy talajkondicionáló szerek 35,
• a mikrobiológiai készítmények 20,
• a komposztfélék 16,
• a szerves trágyák 13, míg
• a virágföldek és termesztőközegek, a talajjavító anyagok, az ásványi trágyák, a gilisztahumusz és az egyéb szerek 10

százalék alatti részarányt képviseltek.

Tavaly 189 termék kapott alapengedélyt a biológiai termésnövelők kategóriában. Az új vagy megújított engedélyes szerek a teljes kínálat 22,3 százalékát fedték le. Az AKI adatai szerint a legtöbb új engedélyes szer a növény- és/vagy talajkondicionálók, valamint a mikrobiológiai készítmények közül került ki, az előbbi 37, míg az utóbbi csoport 34 százalékos részarányt képviselt. A talajjavító anyagok és az egyéb szerek száma nőtt a legkevésbé az új engedélyek alapján. A termésnövelő készítményeknél pedig új szabályozás lépett életbe, amelynek értelmében a termésnövelő anyagok újraengedélyezési eljárása megszűnt, így 

Műtrágyákra még jóval többet költenek

A megfigyelt termésnövelő kategóriák közül a legnagyobb mennyiségben különféle komposztokból és tőzegfélékből vásároltak a termelők. Ez a teljes vizsgált értékesítés 54,5 százalékát tette ki. Második helyen az 

• egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, 
• hulladékok, 
• szerves, ásványi trágyák 

végeztek a teljes értékesítési volumen kétötödével. Az előző évhez hasonlóan a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok vannak a harmadik helyen, arányuk alig érte el a 3 százalékot. A mikrobiológiai készítmények, valamint a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) termékek 1-1 százalékos arányt képviseltek, míg az algakészítmények, lombtrágyák és a növénykondicionálók, biostimulátorok kategóriája még az 1 százalékot sem érte el a volumenét tekintve. Ezzel szemben értékben a legnagyobb arányt (20,5 százalékot) a talajoltók és tarlóbontók (szárbontók) adták, az egyéb ipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi termékek kategóriája 18,4 százalékot képviselt 2024-ben. Sorrendben a növénykondicionálók, biostimulátorok következtek 15,4 százalékos részesedéssel, ezt követték az algakészítmények, lombtrágyák, valamint a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok, amelyek az összes értékesítés 14,8, illetve 14,4 százalékát adták.

A beérkezett adatok alapján 2024-ben a végfelhasználók 15,7 milliárd forintot költöttek biológiai termésnövelők beszerzésére. (Ezt érdemes összevetni a tavalyi műtrágyaforgalommal, amely 208,7 milliárd forint volt.) A legnagyobb forgalmazott volument képviselő komposztok és tőzegek csoportja az összértéknek alig egynyolcadát tette ki a tárgyidőszakban. A forgalmazott termékkategóriák közül értékben a baktériumokat és gombákat tartalmazó mikrobiológiai készítmények érték el a legkisebb arányt, 4 százalékot. Az összértékesítés egyötödét a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) szerek forgalma adta, ezt az egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi trágyák követték a sorban, 18,4 százalékot képviselve. A növénykondicionálók és biostimulátorok, az algakészítmények és lombtrágyák, valamint a talajjavítók és talajkondicionáló készítmények közel azonos, egyenként mintegy 14-15 százalékos részaránnyal bírtak.