Talajmegújító gazdálkodás: van ösztönzés az átállásra

Az elmúlt három évben az ország nagy részén, főként az alföldi területeken, háromból két évben az aszály, a megváltozott klíma radikálisan csökkentette a gazdálkodók jelentős részének jövedelemtermelő képességét, egy részénél pedig kifejezetten csak veszteséges termelést tett lehetővé. Felmerül a kérdés, hogy ha ez ennyire rendszeressé válik, szabad-e ezeken a területeken kukoricát termelni, van-e reális alternatíva, ilyen lehet-e a talajmegújító gazdálkodás  – vetette fel a Világgazdaság érdeklődésére adott válaszában Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Lapunk annak apropóján kérdezte az államtitkárt, hogy az AGROmashEXPO-t megnyitó beszédében kifejtette: a gazdálkodók gondolkodásának változnia kell, és a szántóföldi növénytermesztésben a hozamok helyett a jövedelmezőségre kell fókuszálni, egyben javítani kell a termőképességet és a talajok vízmegtartó képességét. 

Feldman szerint van, ahol a hagyományos, hozamalapú megközelítés nem működik, de az új hozzáállást nemcsak egy egyszerű fajtaváltás jelenti, hanem a technológiában is változtatni kell. Így akár alacsonyabb inputanyag-felhasználás mellett, a forgatásos talajművelést mellőzve, kisebb hozamok mellett is lehet eredményes a termelés. 

– mondta erről.

Lesz-e türelem?

Nagy szakmai kérdés a magyar mezőgazdaságban, hogy ahol alapvetően ilyen típusú, a forgatást kevésbé preferáló művelési módokkal van remény tartósan egy gazdaságot működtetni, ott azt a két-három vagy négy-öt évet van-e türelmük a gazdálkodóknak beletenni. Ehhez az agrártárca úgy tud hozzájárulni, hogy a maga keretrendszerében – például az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásnál és az agro-ökológiai programban (AÖP) – lehetőséget ad a gazdálkodóknak például a forgatás nélküli gazdálkodás vállalására, amelynek fejében 

• a többletköltségeket vagy 
• az alacsonyabb hozamszintet 

támogatással kompenzálják. A jelek szerint az AKG-ben ez nem mozgatta meg a gazdálkodók fantáziáját, mert a beérkezett összesen 1,6 millió hektárra szóló támogatási igényből – amelyből 1,2 millió hektár a hagyományos művelés – csupán 25 ezer hektár volt a talajmegújító szántó feltételeinek megfelelő vállalás. Az AÖP-ben pedig 2024-ben a forgatás nélküli talajművelés címén 300 ezer hektárra nyújtottak be kérelmet 2024-ben, ami más dimenzió, mint az AKG-ben, viszont 2023-hoz képest 130 ezer hektárral kevesebb. Arról még nincs információ, hogy 2025-ben hogy alakul ez a szám.

Nem a gépeken múlik a talajmegújító gazdálkodás elterjedése

Az államtitkár személyes tapasztalatai szerint az AGROmash EXPO-n mindenesetre látni olyan, kifejezetten jó vetőgépeket, amelyek nem csak a hagyományosan szántott területeken képesek vetni. Mint mondta, az, hogy mennyi fogy az ilyen gépekből, az nagyon jó indikátora lesz annak, működik-e a szemléletváltás, növekszik-e a talajra jobban odafigyelő réteg. 

Mint felvázolta, az idén megjelenő precíziós pályázatban nem az erőgépeket és a kombájnokat preferálják majd elsősorban, azoknál ugyanis kedvezőbb támogatási intenzitással hirdetnek meg olyan eszközöket, amelyek alkalmasak a talajkímélő technológiákra történő átállásra. „Mi segítséget és lehetőséget tudunk adni az erre nyitott gazdálkodóknak, de a gazdálkodási gyakorlatát a termelőnek kell átgondolnia, illetve esetleg a váltásról döntenie” – mondta.