Betette a kaput a magyar gazdaságnak a nemzetközi helyzet – így látja az MNB a jövőnket
Március óta érdemben változott a nemzetközi klíma, a vámháború és a geopolitikai feszültségek mind-mind átírták a magyar gazdaság makropályáját – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank júniusi inflációs jelentését bemutató sajtótájékoztatón.
Magyar gazdaság: óriási a bizonytalanság a nemzetközi környezetben
Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója szerint érdemi bizonytalanságokat okoz a vámháború, hiába született több kétoldalú megállapodás, mégis rányomják a bélyeget a nemzetközi folyamatokra, miközben a geopolitikai feszültségek is eszkalálódtak az utóbbi időben.
1940-es évek átlagos vámszintje van Amerikában
– hívta fel rá a figyelmet Balatoni András, hozzátéve, a félelemindex, azaz VIX-index nagyon régen volt ilyen magasan, illetve a geopolitikai kockázati index is jelentősen emelkedett, két éve nem volt ilyen magas szinten. Ez pedig megjelenik az energiaárakban, ami érdemben befolyásolja a külső-belső egyensúlyunkat.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszerzési menedzser indexekben fokozatos javulás történt az év elején, a következő hónapokban ismét pozitív tartományba kerülhetnek. Ebben segítséget nyújthat az uniós költségvetési csomag és a fiskális lazítás, viszont csak 2027-től, az előrejelzési horizont végén lesz a csomagnak érdemi hatása a GDP-re. Balatoni András szerint az, hogy gyengébb lesz a külső konjunktúra idén, az a vámháborúk következménye.
Moderált növekedésre lesz képes a magyar gazdaság idén
A magyar GDP az év második felében dinamizálódhat, és az év vége felé a felvevőpiacainkon megjelenhet a kereslet.
Idén összesen 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak, ami 2026-ban 2,8 százalékra, majd 2027-re 3,2 százalékra gyorsulhat.
Balatoni szerint a legnagyobb negatív meglepetést a szolgáltatószektor okozta az év elején. A fogyasztáshoz köthető szolgáltatások ugyan érdemi növekedési pályán haladnak, viszont ahol érdemi lassulás történt, azok az üzleti szolgáltatások, ez pedig megint a bizonytalan gazdasági környezetre vezethető vissza. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok elkezdtek alkalmazkodni a gyenge mutatókhoz, munkaerőpiac ciklikus pozíciója 2022-höz képest markánsan lazult. Ez látszik megjelenni a béradatokban és a foglalkoztatottságban, és ennek tudható be, hogy csökkent a munkerő-kereslet.
A konjunktúramutatók nem nagyon mutatnak érdemi fordulatot
– ismerte el, amit viszont látnak, hogy 2025 negyedik negyedévére teszi a piac ezt a fordulatot Németországban, innentől kezdve az ipari export is fordulhat Magyarországon.
A nagy frekvenciás adatok azt mutatják, hogy a második negyedévben stagnálhat a magyar gazdaság, a harmadikban 1,5 százalékkal, majd az utolsóban 1,9 százalékkal bővülhet.
A középtávú növekedés terén a háztatások fogyasztása a teljes horizonton stabil növekedést fog mutatni, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon van egy alkalmazkodás. Ehhez hozzájárulnak a kormányzati programok, mint a fegyverpénz, a családok adókedvezménye, illetve az anyák szja-mentessége. Ezek mind gyorsítani fogják a rendelkezésre álló jövedelmeket.
Jövőre jöhet el a beruházási fordulat
Balatoni András arra is rámutatott, hogy amiben nagyon eltérünk régiós átlagtól, az a beruházási dinamika. A vállalatok 50 százaléka a vevők hiányával magyarázza, hogy nem bővít, tehát ciklikus tényezőkre vezethető vissza.
Összességében idén nem számítunk fordulatra a beruházások terén
– mondta Balatoni, hozzátéve, hogy korábban legalább stagnálást vártak, ám az említett okok miatt, inkább jövőre várható csak fordulat. Viszont az állami beruházások a teljes előjelzési horizonton csökkenni fognak, a lakossági beruházások terén idén lehet enyhe növekedés,, ami az építőipari termelésben meg fog jelenni. Az export piaci részesedésünk viszont emelkedni fog, amihez a nagy beruházások hozzájárulnak majd, mint a CATL, a BYD és a BMW.
Infláció: egyelőre nincs keresztátárazódás
A feldolgozott élelmiszerekben alacsonyabb volt az infláció, ugyanakkor az egyedi tényezőktől szűrt adatok magasabban alakultak mint arra számítottak. A kormányzati intézkedések az idei inflációt 0,8 százalékkal csökkentik, az önkéntes árkorlátozások 1,5 százalékpontot jelenthetnek az inflációban.
Jelen pillanatban nem látjuk a keresztátárazódást
– mondta, azaz nem látják, hogy az árrésstopon kívül eső termékek árát növelnék. Amit viszont tapasztalnak, hogy az akciók száma csökkent a drogériákban, illetve arra számítanak, hogy
az élelmiszer-árrésstop hatása mérséklődni fog a nyári hónapokban, azaz némi keresztátárazódás jelen lesz.
A szolgáltatásoknál csökkentek az árvárakozások, érzik a kormányzati akaratot, fogalmazott Balatoni, aki szerint a háztartások esetében is van némi csökkenés, de ez sokkal lassabb, mint a vállalatok esetében. Szerinte ez a legfontosabb kérdésben, hogy miképp sikerül az inflációs várakozásokat lehorgonyozni a jegybank céljával összhangban.
Beszélt arról is, hogy a piaci szolgáltatások inflációja 6,8 százalékos volt, amiben benne van az önkéntes árkorlátozás, ha azt kiszűrik, akkor egyből 7,6 százalékos lenne, tehát továbbra is erőteljes az áremelési hajlandóság a vállalatok körében. Azt várják, hogy az infláció a toleranciasáv fölött alakul idén, viszont alacsonyabban, mint várták a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.
Idén összességében 4,7 százalékos lehet az infláció.
Jövőre fog tartósan mérséklődni, de a korábbinál magasabb pályán.
Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart
