Így tartja vissza a vizet Magyarország: megvan a megoldás az aszályra

A már jelenleg is futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet tartani és fel lehet használni öntözésre Magyarországon – nyilatkozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az M1 hétfő reggeli műsorában. Hubai Imre közölte, hogy az aszály elleni védekezés leghatékonyabb módszere Magyarországon a víz visszatartása, így ennek fokozására helyez hangsúlyt a kormányzat, és különféle támogatásokkal segítik a gazdákat, agrárközösségeket.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a kormányzati támogatások révén a következő időszakban – még idén – jelentősen emelkedni fog azoknak a termőterületeknek a mérete, amelyeket öntözni lehet, két-három éven belül pedig körülbelül 400-500 ezer hektáron biztosítható a mesterséges vízutánpótlás a kabinet céljai szerint.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy már az elmúlt években elkezdődtek az agráriumot érintően a vízmegtartással, vízkivétellel kapcsolatos fejlesztések, így sok helyütt a technikai eszközöket korszerűsítették, árapasztó tározókat hoztak létre, ennek köszönhetően idén már mintegy 200 millió köbméter csapadékot tudnak visszatartani és felhasználni Magyarországon. Egy év múlva ez a szám már másfél milliárd köbméter lesz és a jövő év végére elérheti a hárommilliárd köbmétert, ami másfél balatonnyi vízmennyiségnek felel meg, s amelyet az aszállyal leginkább sújtott 1,2 millió hektáron lehet visszatartani majd.

Már javában zajlik az öntözés

Jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, és évente 80-90 ezer hektárt ténylegesen meg is öntöznek a gazdálkodók, de a futó és következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően ennek sokszorosán történhet vízpótlás, öntözés az államtitkár szerint.

A vízvisszatartást szolgáló művek felújítását, áteresztőkapacitásuk növelését, csatornakotrásokat, -bővítéseket, új vízkivételi pontok és új vízellátási útvonalak létrehozását szolgálják azok a pályázatok, amelyekre a kormányzat forrást biztosít az agrárium számára.

Hubai felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák együttműködését is szeretnék ösztönözni, ugyanis a víz megtartásához, az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb ez a fajta gazdálkodási mód.

Arra a kérdésre, hogy a milyen komoly aszálykárokra lehet számítani idén, illetve hogy megismétlődhetnek-e a 2022-es szárazságból eredő károk, az államtitkár azt mondta, hogy jelenleg némileg jobb a helyzet, mint két éve. Az árpát, a repcét már aratják, s hamarosan az őszi búzát is betakarítják, így az ország kenyérgabonája nincs veszélyben, ugyanakkor a napraforgó és a kukorica kifejezetten veszélyeztetett állapotban van, ahogy a gyümölcsösökben is nagy szükség van vízre. Közölte, hogy a nem öntözött területeken a napraforgó és a kukorica sorsa a következő napokban el is dőlhet, gyér termés várható az aszállyal sújtott területeken.

Javulni fog hazánk vízmegtartó képessége

Hubai Imre a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendégeként arról beszélt, hogy a közelmúltban aszályvédelmi gyakorlatot tartottak az Alföldön, amely azt mutatta, hogy a magyar vízügy a szóba jöhető területeken felkészült a vízhiány pótlására a felszíni vízfolyásokból.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány szándékai szerint az ország öntözési, vízpótlási potenciáljának növelésében egyre inkább partnerek nemcsak a gazdák, hanem a társadalom is, a hiányzó víz pótlásához pedig megvannak a technológiák és az országon keresztülhaladó folyókkal pedig a természet nyújtotta lehetőség is.

A csatornák karbantartottsága, feltöltöttsége, fejlesztése, a vízérhálózat tágítása, bővítése, a visszaállító kapacitás jelentős mértékű bővítése és a tározás fejlesztése szerepel a következő hónapok és évek feladatai között.