Háromhavi csúcson a támogatott vállalkozói hitelek iránti kereslet
A kormány azért küzd, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el: ehhez versenyképes, erős és beruházó magyar kkv-szektorra van szükség. A Demján Sándor Program több mint 1400 milliárd forintot mozgat meg a hazai kkv-k versenyképességének és termelékenységének növelése, exporttevékenységük ösztönzése és méretugrásuk elősegítése érdekében. A kedvezőbb finanszírozási feltételek új lendületet adtak a hazai vállalkozásoknak: egyre többen élnek a lehetőséggel, bátrabban terveznek és nagyobb összegű beruházásokba vágnak bele. A kamatcsökkentések és a kedvező feltételek hatására háromhavi csúcsra futott fel a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hitelek iránti kereslet.
A Demján Sándor Program keretében megvalósuló Széchenyi Kártya Program a beruházási hitelek növekedését célzott támogatni. A Széchenyi Kártya Max Plusz indulása óta még nem fordult elő, hogy három egymást követő hónapban 1500-nál több beruházási típusú hiteligénylés érkezzen – idén tavasszal ez is megtörtént. 2025. február 17-i kamatcsökkentést követően – amikor a kamatszint 3,5-ről 3 százalékra mérséklődött – a banki partnereken keresztül benyújtott hitelkérelmek száma meghaladta az 5500-at.
Március és május között 28 százalékkal több igénylés érkezett be, mint egy évvel korábban – a kamatcsökkentés tehát élénkíti a kkv-k beruházási kedvét.
A Demján Sándor Program keretében tavaly novemberben végrehajtott kamatcsökkentés hatására a havi átlagos beruházási hitelfolyósítás 38 milliárd forintra ugrott, ami 54 százalékkal haladja meg az előző időszak 24,8 milliárdos szintjét. Az idei március-május időszakban már 50 milliárd forint feletti havi átlagos folyósítás történt – ami újabb közel egyharmadnyi növekedést jelent. A vállalkozások nemcsak élnek a lehetőséggel, de egyre nagyobb volumenű fejlesztéseket terveznek, ha a feltételek kedvezőek – állapította meg Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára.
A kisebb kamatteher lehetővé teszi, hogy a vállalkozások nagyobb hitelösszeget vállaljanak. Az egy igénylésre jutó átlagos hitelösszeg az elmúlt három hónapban 31,4 millió forint körül alakult, szemben a kamatcsökkentés előtti 30,9 milliós átlaggal. A klasszikus Széchenyi Beruházási Max Plusz konstrukcióban még látványosabb volt az emelkedés:
a kamatcsökkentések előtt egy-egy igénylés 102 millió forintra szólt, ez először 107 millióra, majd idén márciusra közel 114 millió forintra nőtt – ami 12 százalékos növekedést jelent.
Szabados Richárd szerint a kereslet további élénkülésére lehet számítani a következő hónapokban. A Demján Sándor Program keretében kiírt további támogatások – például az 1+1 KKV Beruházásélénkítő Támogatási Program vagy a Demján Sándor Tőkeprogram – is fokozhatják az érdeklődést. A kormány az 1+1 program keretét további 82 milliárd forinttal emelte meg, így a Demján Sándor Program kisvállalkozásokat támogató keretösszege 130 milliárd forintra nőtt.
