A magyar gazdaságpolitika jelenlegi célrendszere hat pilléren nyugszik – mondta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ipari és Vállalkozási Szakosztályának konferenciáján Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A szakpolitikus arról beszélt, hogy a gazdaságpolitika célrendszere a gazdasági semlegesség koncepcióján alapszik, amely szerint ellen kell állni mindenféle blokkosodásnak, és ki kell maradni azokból a konfliktusokból, amelyek arra kényszerítenek, hogy válasszunk Kelet és Nyugat között.
A fejlesztő állam hat pillérét és az azokat támogató intézkedéseket is felsorolta:
Szabados ezután arról beszélt, hogy a 829 ezer kis- és középvállalkozásból 238 ezer több mint egyfős, 40 ezer 10 fő felett. Hangsúlyozta, hogy a hazai export 15 százaléka köthető a kkv-khoz, az exportárbevétellel rendelkező vállalkozások száma pedig 34 521. A középvállalkozások rendelkeznek a kkv-szektorban a teljes exportárbevétel 64,4 százalékával.
Felhívta a figyelmet arra is, 2024 januárja és 2025 januárja között 2,7 százalékkal nőtt az új bejegyzésű vállalkozások száma Magyarországon. A hazai gazdaság élénkülésének egyik indikátora, hogy 2025 januárjában jóval több új gazdasági szervezetet hoztak létre, mint egy átlagos tavalyi hónapban.
Az NGM államtitkára elmondta, hogy jelenleg 14,9 ezer exportáló kkv működik Magyarországon. Árbevételük folyamatos növekedése azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások egyre versenyképesebbek a nemzetközi piacokon, de a fenntartható növekedés érdekében új nemzeti bajnokokra van szükség. A hazai gazdaság megerősítéséhez méretugrásra van szükség, hogy a kkv-k nagyvállalattá fejlődhessenek, és stabilan hozzájáruljanak az exportteljesítményhez.
Megjegyezte: habár csökkent az exportáló cégek aránya, a szektoron belül 2018-ról 2023-ra,
az exportáló kkv-k száma 2020 óta növekszik, és az exportárbevételük is több mint 50 százalékkal nőtt 2018 óta.
Az államtitkár jelezte: a növekedéshez elengedhetetlen a hitelállomány bővülése, a korábbiakban is ez volt megfigyelhető. A hazai kkv-betétállomány körülbelül 380 ezer kkv-hez köthető, a betétek 63,89 százaléka forintban denominált, további 25,67 százalék euróban, 6,37 százalék japán jenben és 3,17 százalék dollárban. A kkv-hitelállomány alacsonyabb volumenű, mint a betétállomány.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az általuk megkérdezett
vállalkozások kétharmada nyitott a mesterséges intelligencia alkalmazására, közel egyötödük már alkalmazza is.
Az államtitkár összefoglalta a Demján Sándor Program legfontosabb adatait, megjegyezte, hogy az 1+1 pályázat lezárult. A keretösszeg 48 milliárd forint, 1885-en jelentkeztek 137 milliárd összegre, tart az értékelés és a hiánypótlás – tette hozzá.
A Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program keretösszege 9 milliárd forint, összesen 9245-en jelentkeztek, eddig 10,81 milliárdra érkezett igénylés. A Demján Sándor EXIM Exportösztönző Hitelprogramra beérkezett és döntés előtt álló igényekről is szót ejtett. A program keretösszege 350 milliárd forint, eddig csak 108,5 milliárd forintra jelentkeztek, 194 ügylet még nyitott. Az EXIM Kifektetési Hitelprogramnál öt ügyet fogadtak be 329 milliárd forint értékben, ebből egy van folyósítva 53,2 milliárd forint értékben. Végezetül elmondta, hogy a KKV Tőkefinanszírozási program keretösszege 100 milliárd forint, a regisztrációk száma 1094 darab, ebből 278 darab beadott igénylés elbírálás alatt van, az összeg jelen fázisban még nem meghatározható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.