Pénzhez juthatnak a távfűtési rendszereket felújítani tervezők

Szerdán megnyílik egy 45 milliárd forintos pályázati lehetőség a távhőszolgáltatók számára a korábbi tájékoztatás szerint. Olyan távhőszolgáltatók pályázhatnak, amelyek egy adott településen vagy a település egy adott részén távfűtésre jogosultak.

Két fő területe van a távfűtés korszerűsítésének

A teljes keretből 25 milliárd forint energiahatékonyságot fokozó és hőtároló-beruházásokra fordítható az  önállóan támogatható tevékenységek esetén, és 20 milliárd megújuló energia alapú hőforrások és maradék hő hasznosítására, valamint meglévő távhővezetékkel történő összekapcsolására. A támogatási kérelem kizárólag egyénileg nyújtható be a pályázati felhívásban meghatározott feltételek figyelembevételével. Pályázatonként legalább 10 millió és legfeljebb 1,5 milliárd forint igényelhető. Az önállóan támogatható tevékenységek az alábbiak.

• Szolgáltatói hőközpontok szétválasztása, felhasználói hőközpontok korszerűsítése.
• Primer távhővezetékek cseréje (ideértve a hőinfrastruktúra részét képező üzemviteli és tartószerkezeti elemeket is), illetve föld feletti távhővezeték hőszigetelése, föld alá helyezése (közvetlenül földbe fektetett, előre szigetelt vezetékekkel).
• Hőtároló létesítése és távhőrendszerre csatlakoztatása.
• Távhőrendszerek fejlesztése megújuló és/vagy megújulóból származó maradékhő-alapú hőforrások energiabetáplálási lehetőségeinek megteremtése, illetve javítása érdekében a hőátadási határig, de legfeljebb a hőtermelő telekhatárig.

Pályázat a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2026. március 16-án 12 óráig nyújtható be. Az egy azonos szakaszban beérkezett pályázatokat a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. egyszerre értékeli, a támogathatóságot az értékelés során elért pontszám határozza meg. Kérhető támogatási előleg is a támogatói okiratban rögzített támogatási összeg legfeljebb 25 százalékáig. Az előleggel legkésőbb a záró kifizetési kérelemben kell elszámolni.

A forrást az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből származó kibocsátási egységek aukcióiból származó bevétel biztosítja. A finanszírozás célja az éghajlat semlegességre való átállás az energiaszektorban. Az Európai Bizottság a 2024. június 24-én meghozott döntésével támogatta Magyarország távhőfejlesztési pályázati javaslatait. A keretből 25-50 pályázat támogatható.

Van mire fordítani a támogatást

Magyarországon 1816 távhőtermelő és 2716 távhőszolgáltató működött 2023 végén a magyar távhőszektorról készített legfrissebb éves elemzés szerint. Lakossági díjfizetőből közel 676 ezer, intézményiből közel 12 ezer volt. A távhő előállításához szükséges energiamennyiség a 2022-es 38,6 Petajoule-ról 2023-ra 32,7 PJ-ra csökkent, néhány megújulótípus (földhő, hulladék, biogáz) felhasználási mennyisége vagy nőtt, vagy nem csökkent olyan arányban, mint a teljes hőtermelés. Kedvező továbbá, hogy a földgázból származó energiamennyiség az ötödével, az egyébként kis súlyú kőolajszármazékoké pedig az ötödére esett. Azonban a szintén kis súlyú szénből kétszer annyi fogyott, mint egy évvel korábban. 2022-ben a szén és a szénhidrogének a távhőtermelés teljes hőigényének a 73 százalékát adták, míg a megújulókra és a hulladékra 25 százalék jutott. (A különbséget az atomenergia és az egyéb energiahordozó adja.) 

Vagyis még előtte vagyunk a távhőtermelés zöldítésének a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) kiadványának adatai szerint. Márpedig – hívja fel a figyelmet a pályázat kiírója – Magyarország 2030-ig 30 százalékra szeretné növelni a megújulók arányát a bruttó végső energiafogyasztásán belül. A Matászsz elképzelése szerint a távhőtermelés fő energiaforrásainak súlya a következő módon változik 2019-ről 2030-ra:

• földgáz: 76,6 százalékáról 22,1 százalékra.
• biomassza: 12,2 százalékról 33 százalékra.
• földhő: 16,8 százalékról 35 százalékra.

Részben tehát ezen átalakulást segítené a forrásával a mostani pályázat. Másik fő célja, a hatékonyság javítása részeként segítheti például a hálózati veszteség mérséklését is, ami a hivatkozott kiadvány szerint a 2015-ös 12,8 százalékról 2023-ra 13,1 százalékra emelkedett.