Pályázat nélkül nem megy: még mélyebbre süllyedt az agrárgépek forgalma
Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 37,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket Magyarországon az idei első negyedévben, ami 5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 23,7 milliárd forintot fordítottak, ez viszont 19 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képes – írja agrárgéppiaci jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az első negyedévben még abban a hiszemben hoztak döntéseket a gazdálkodók a gépberuházásokról, hogy idén lesz precíziós pályázat.
Az 5 százalékos visszaesést annak a fényében érdemes értékelni, hogy ez egy meglehetősen alacsony bázishoz viszonyított szám, ugyanis 2024 első negyedévében 52 százalékos volt a gépforgalom hanyatlása 2023 első három hónapjához képest. Az agrárgéppiac 2023 második negyedévétől szűkül, a pályázatok kifutása kivárásra kényszerítette a gazdákat. Az AKI kutatói megjegyzik, hogy a visszaesés az európai mezőgép-kereskedelemre is jellemző. A gépeladások 2023-ban 25, 2024-ben pedig 32 százalékkal csökkentek, és ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlások 6, illetve 3 százalékkal nagyobb forgalma.
A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette.
Átírta a forgatókönyvet a precíziós pályázat elhalasztása
Eközben a precíziós technológiák iránti kereslet nőtt. Az idei első hónapokban a mezőgazdasági gépek forgalmazása lassúbb ütemben indult. Az elmúlt években
- az aszály,
- az alacsony terményárak,
- az orosz–ukrán háború és
- a kamatkörnyezet alakulása
miatt a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága alacsonyabb, mint korábban volt. A gazdálkodók várták az erre az évre belengetett precíziós pályázatot, amelyről kiderült, hogy mégsem hirdetik meg, hanem forrásait átcsoportosítják az állattartó telepek és az élelmiszer-feldolgozók jócskán túligényelt beruházási pályázataira. Pedig a szakértők szerint a korszerűsítésre nagy szükség lenne, és az esetleges gépvásárlások nagyban múlnak azon, mit hoz az aratás. Némi lökést adhat majd agrárgépforgalomnak, ha elkezdik megvalósítani a különböző pályázatokat.
Átcsoportosítás a pályázati pénzeknél: pofon az agrárgéppiacnak
Az idénre beharangozott precíziós pályázat elhalasztása átírja sok növénytermesztő gépbeszerzési terveit, és mintegy százmilliárd forintos támogatás reményét vette el tőlük. A gépkereskedők szerint a fejlesztésekre nagy szükség van a növénytermesztésben is, és segíthetne a helyzeten, a mezőgazdasági gépek beszerzéséhez kamattámogatást tudnának igénybe venni a gazdálkodók.
Az új gépek beszerzésének csökkenése együtt járt az alkatrész-értékesítés növekedésével, amely 19 százalékos volt. Ez is mutatja, hogy az új gépek beszerzése a támogatási források rendelkezésre állásától függ. Ugyanakkor a gépek egyre bonyolultabbá váltak, az alkatrészeknél csereperiódusok vannak, mind jelentősebb a szervizigény. A javítás a digitális beállításokat és szoftverfrissítéseket is magában foglalja. A gazdálkodók 23,7 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításához szükséges alkatrészek beszerzésére idén márciusig, ami 19 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest
Az erőgépek beszerzésére 19 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók 2025 első negyedévében, ami a mezőgazdaságigép-beruházások összértékének felét tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 58, a kombájnok 12, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 30, a gabonakombájnok pedig 6 százalékos részarányt képviseltek.
A hazai gazdálkodók 2025 első három hónapjában 397 traktort vásároltak, ami 2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi traktorbeszerzésektől, de 2023 első negyedévéhez képest 47 százalékos a visszaesés.
Az új traktorok között a legnagyobb részarányt az 50 lóerő alatti, valamint az 50–100 lóerős kategória képviselte 44, illetve 15 százalékkal. Ezzel a 100 lóerő alatti traktorok a teljes traktorértékesítés közel 60 százalékát adták idén márciusig, míg egy évvel korábban ugyanez az érték 50 százalék volt. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján az éllovas
- a Claas, ezt követte a
- Solis,
- a New Holland és
- a John Deere
a 2025. január–márciusi időszakban. Megjegyzendő, hogy a John Deere a dobogóról a negyedik helyre csúszott vissza.
Öntözőgépekből több fogyott
A gabonakombájn-piac 6 százalékkal maradt el a bázisidőszaki értékesítéstől, mindössze 17 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 2,3 milliárd forint értékben. A visszaesés ebben a kategóriában 2023 első negyedévéhez képest 83 százalékos. Csökkent az eladott kombájnok száma, egy éve 101-et értékesítettek 12,9 milliárd forintért. A mezőgazdasági munkagéppiacon is visszaesett a kereslet. A legtöbbet, 871-et a különböző talajművelő gépekből adták el, ami a trendből kilógva, 8 százalékos értékesítésnövekedés. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 28 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.
Tápanyag-kijuttató gépekből 15 százalékkal nőtt, növényvédő gépekből pedig 12 százalékkal csökkent az értékesítés az egy évvel korábbihoz képest. Az előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók képviselték. A vetőgépek értékesítése a bázisidőszak szintjén alakult, idén márciusig 145 darab vetőgép talált gazdára 2,26 milliárd forint értékben, míg a növényvédő gépek iránti kereslet 12 százalékkal csökkent.
Az öntözőgépek forgalma 4,5-szerese az egy évvel korábbi eladásoknak,
2025 első három hónapjában 5,4 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 1,2 milliárd forint értékben.
