BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiába a támogatás, a magyarok félnek vállalkozni – megdöbbentő számok a vállalkozói kedvről

Önbizalomhiány, kudarctól való félelem és a biztonság keresése akadályozza az új vállalkozások születését. Miközben a már működő hazai vállalkozások stabil és ellenálló bázist alkotnak, az új cégek alapítása iránti kedv továbbra is alacsony Magyarországon. A felnőtt lakosság mindössze 8,7 százaléka tervezi, hogy a következő három évben vállalkozásba kezd.

Magyarországon a vállalkozási hajlandóság egy alapvető kettősséget hordoz: miközben a már működő vállalkozások bázisa rendkívül stabilnak és ellenállónak bizonyul, addig a cégalapítási kedv és a kockázatvállalási hajlandóság feltűnően alacsony – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzésében.

Fiatal magyar üzletember gondolkodik vállalkozásindításon, magyar Businessmen,Bankrupt,From,Recession,,Lose,Global,Business,Competitiveness,,Chart,Thevállalati csőd
Üres iroda és zárt ajtó – alacsony a vállalkozási kedv Magyarországon, hiába a kormányzati ösztönzők, a magyarok félnek vállalkozni / Fotó: Shutterstock

Stabil cégek – kevés új vállalkozás

Az Oeconomus Gazdaságkutató friss elemzése rávilágít a magyar vállalkozási környezet ellentmondásaira:

  • a már működő cégek bázisa stabil és ellenálló,
  • a vállalkozáslapítási kedv viszont rendkívül alacsony,
  • Magyarország a korai fázisú vállalkozások számában a globális mezőny alsó harmadában van.

A kudarc réme és az önbizalomhiány bénít

A felmérés szerint a vállalkozási kedvet leginkább pszichológiai tényezők rontják:

  • csak 36 százaléknyian érzik úgy, hogy megvan a szükséges vállalkozói tudásuk és képességük,
  • Szintén 36 százaléknyian kifejezetten félnek a kudarctól,
  • a fiatalabb korosztályok – különösen az egyetemisták – még inkább elutasítóak az önálló vállalkozással szemben.

A fiatalok inkább az alkalmazotti pályát választják

A kutatás szerint a 18–23 évesek, azaz az egyetemisták:

  • 71 százaléka az alkalmazotti létet választja a diploma után,
  • ez 5 százalékponttal magasabb a globális átlagnál (66 százalék),
  • a vállalkozásindítás náluk ritka kivételnek számít, nem tömeges cél.

A magyar felnőtt lakosság 8,7 százaléka tervezi, hogy a következő három évben saját vállalkozásba kezd. 

A nemzetközi trendekkel összhangban a vállalkozásalapításban itthon a 25–34, illetve a 35–44 éves korosztály a legaktívabb, ám a fiatalabb generációk esetében kifejezett óvatosság figyelhető meg. A magyar egyetemisták (alapvetően a 18–23 éves korosztály) elsöprő többsége, 71 százaléka az alkalmazotti pálya kiszámíthatóságát választja a diploma megszerzése után, ami meghaladja a 66 százalékos globális átlagot.

Míg a korai fázisú vállalkozói aktivitás a globális mezőny alsó harmadába sorolja Magyarországot, addig a legalább három és fél éve működő vállalkozások 6,9 százalékos aránya (EBO) a rangsor 18. helyét jelenti, ami a felső harmadba tartozó, stabil pozíciót jelez.

A vállalkozói ökoszisztéma élénkítésére számos nemzetközi jó gyakorlat létezik. Éppen erre irányul itthon például a Pénziránytű Alapítvány tevékenysége: ingyenes tananyagokat fejlesztenek általános és középiskolások számára, amelyek érthetővé teszik a pénzügyek és a gazdaság működését.

Felmérték: kicsi helyett nagyot is mernek a hazai vállalkozások kormányzati segítséggel

A működési stabilitásra koncentrálnak jelenleg a hazai vállalkozások, emellett beruházásokat és munkaerő-felvételt is terveznek. Az EY felmérése alapján a legnagyobb kihívások közé a vállalkozások a szabályozói környezet összetettségét sorolják, a munkaerőhiány, valamint a nagy piaci verseny mellett.



 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.