A magyarok többsége nyitott a négynapos munkahétre, de nem mindegy, milyen feltételekkel.

A kutatás szerint, ha a heti munkaóraszám csökkenne, de a fizetés maradna, a lakosság 63 százaléka azonnal támogatná a négynapos munkahét ötletét. Ha viszont a heti 40 órát kellene négy, hosszabb nap alatt ledolgozni változatlan bérért, a támogatottság 44 százalékra csökken. A felmérés azt is megmutatta, hogy a munkaidő sűrítését a férfiak (48 százalék) valamivel jobban elfogadnák, mint a nők (41 százalék).

Elérkezett a négynapos munkahét ideje a fejlett gazdaságokban?

Világszerte nagy figyelmet kap a négynapos munkahét lehetősége, így már Magyarországon is egyre több vállalat, munkavállaló és döntéshozó vizsgálja, hogy a kevesebb munkanap valóban kulcsa lehet-e a hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzésnek – vagy csak egy ígéretes, de nehezen megvalósítható utópia. A WHC csoport elemzése szerint, bár számos nemzetközi példa mutat biztató képet, a hazai bevezetés sikeréhez tudatos és szektoronként eltérő megközelítésre van szükség.

A négynapos munkahét modelljének életképességét számos nemzetközi kísérleti program igazolta, többek között az Egyesült Királyságban, Németországban, Japánban és az Egyesült Államokban. Ezen programok többsége egyértelmű javulást mutatott a munkavállalói jóllét, stressz-szint és kiégés megelőzése tekintetében. A munka-magánélet egyensúlya javult, a produktivitás megőrzése mellett pedig több esetben is, például a Microsoft japán tesztjében is 40 százalékos hatékonyságnövekedést mértek. Emellett a modell olyan környezetvédelmi előnyökkel is jár, mint a csökkenő energiafelhasználás, kevesebb ingázás vagy az alacsonyabb irodahasználat. Viszont a négynapos munkahét valószínűleg nem minden ágazatban vezethető be zökkenőmentesen.

További részletek az Origo oldalán olvasható.