Esik az infláció Magyarországon, ha nem is olyan gyorsan, mint sokan várták
A vártnál kisebb mértékben csökkent az infláció Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint júliusban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4,3 százalékkal, míg júniushoz viszonyítva 0,4 százalékkal emelkedtek.
Infláció: a háztartási energia drágult a legjobban, az élelmiszer-infláció mérséklődött
A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők éves alapon 4,1 százalékos, míg havi bázison 0,2 százalékos pénzromlást jósoltak, tehát a mai adat kellemetlen meglepetésként értékelhető.
Az viszont egyértelműen kedvező hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, ezért az inflációs folyamatokat tükröző maginflációs mutató pontosan 4 százalékon áll, ami utoljára tavaly májusban, illetve 2021 szeptemberében, majdnem négy éve fordult elő utoljára.
Március óta több intézkedést hozott a kormány, amelyek az árak letörésére irányultak, ezek nélkül 5,5 százalék körül lenne a drágulás Magyarországon. Az élelmiszerekre, a drogériákra kivetett árrésstop és a bankok, valamint a telekommunikációs cégek önkéntes árkorlátozása után júliusban lépett életbe a gyógyszergyártók önkéntes árkorlátozása.
Abban nincs változás, hogy az élelmiszer-infláció továbbra is 5 százalék fölött van, azonban legalább mérséklődött a júniusi 6,2 százalékról 5,9, százalékra. Azon belül:
- a csokoládé, kakaó ára 20,4,
- a kávéé 19,6,
- az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 18,1 százalékkal emelkedett éves szinten.
A termékcsoporton belül a margarin ára 30,1, a liszté 10,4, a cukoré 9,0 százalékkal csökkent.
Továbbra is a háztartási energia drágul a legjobban: átlagosan 10,9 százalékkal kellett többet fizetni érte, ezen belül a vezetékes gáz 23,1, a palackos gáz 4,6 százalékkal drágult.
A szolgáltatásinfláció minimálisan, 5,4 százalékról 5,3 százalékra mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkek ára jóval kisebb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedett, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a forint jól teljesített az utóbbi hetekben. Az inflációt mérsékelte az üzemanyagok áresése, 4,3 százalékkal csökkentek éves szinten.
A forint most lehet, hogy megúszta
Érdemes lesz figyelni a nap folyamán a piaci reakciókat. Előzetesen arra hívták fel a figyelmet elemzők, hogy ha a vártnál jobban süllyed az infláció, akkor a befektetők elkezdhetnek beárazni egy újabb kamatvágást, ami a forintra is nyomást helyezhet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet a Világgazdaság elemző konszenzusában, hogy a piac korábban akár két-három kamatvágást is valószínűsített az MNB részéről idén (elsősorban a negyedik negyedévben), mára ezt olyannyira kiárazták, hogy nagyjából fifti-fifti esélyt adnak arra, hogy lesz-e egyáltalán egy kamatvágás idén, vagy sem.
A behorpadó júliusi infláció láttán könnyen újra elszaladhat a ló a befektetőkkel, és beárazhatnak egy hosszabb kamatvágási ciklust még idénre. Mindez pedig a forintot is kellemetlenül érintheti, hiszen ezzel a jövőben várt pozitív reálkamat csökkenne, ahogyan a régiós relatív kamatelőnyünk is, vagyis sokan dönthetnek úgy, hogy zárják a forint mellett pozíciókat
– emelte ki az elemző, aki szerint ebben a helyzetben akár 400-404-ig gyengülhet a hazai fizetőeszköz.
A mai adat vélhetően nem fogja meggyőzni a jegybankot a további kamatvágásáról, elemzők egyre inkább azt várják, hogy idén nem fog lazítani. Annál is inkább, mert a magasan ragadt inflációs várakozások továbbra sem indokolják a lazítást.
