Az Európában is egyedülálló támogatási rendszer célja, hogy a piacon jelenleg 7–9 százalékos kamatok mellett kapható lakáshitelekhez képest egy jóval kedvezőbb alternatívát kínáljon az első lakásukat megvásárlóknak. A fix 3 százalékos lakáshitellel kapcsolatban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza adott értékes támpontokat.
Regős Gábor szerint nézelődni mindenképp érdemes, de a lakásvásárlás nem egy olyan dolog, amit érdemes elkapkodni. Számolni kell viszont azzal, hogy a lakásárak felmennek, így a végtelenségig halogatni sem érdemes, ha van jó lehetőség, arra le kell csapni.
„Nem tudjuk még, hogy most azonnal indul egy roham, vagy ez lassabb, fokozatosabb lesz. Mielőtt foglalóznánk, érdemes meggyőződni a banknál arról, hogy egyáltalán hitelképesek vagyunk-e, jogosultak vagyunk-e akkora hitelre, amekkorát fel szeretnénk venni. Ha a várható roham előtt szeretnénk cselekedni, akkor tehát több szálon érdemes elindulni. A kérdés inkább az, hogy a várható rohammal együtt akarunk-e vásárolni, vagy esetleg kicsivel utána, megvárva az új kínálatot is. Ezek természetesen olyan kérdések, amelyekre nehéz általános választ adni, mindenkinek a keresett, illetve talált lakástól valamint az élethelyzetétől függenek” – mondta el a szakértő.
A hitelintézet az igénylőktől a kölcsön igénylésével és folyósításával összefüggésben kizárólag legfeljebb 30 ezer forint díjat kérhet bármilyen jogcímen. Ebbe nem tartozik bele az értékbecslés és a helyszíni szemle díja. Ezenfelül még a közjegyzői díj fizetendő az igénylő által. Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály csak a díjak maximumát határozza meg, így azok csökkenhetnek.
Ugyanakkor az ingatlanvásárlással kapcsolatban is felmerülnek költségek, amelyekkel szintén kalkulálnunk kell: „A földhivatali bejegyzést az ügyvéd intézi. Ennek költségét az ügyvéd jellemzően a vételár százalékában határozza meg. Költségként felmerül még az illeték, ez a lakás árának 4 százaléka alapesetben, azonban itt vannak olyan tételek, amelyek ezt csökkenthetik (például ha az előző három évben adtunk el ingatlant, bár ha az teljes egészében a miénk volt, akkor nem leszünk jogosultak a kedvezményes hitelre). Nem tartozik a hivatali költségekhez, de fontos megemlíteni, hogy ha nem új lakásról beszélünk, akkor a lakásra biztosan kell valamennyit költeni – festés, kisebb felújítások, javítások –, ez megint nem egy konkrétan meghatározható összeg, viszont a kalkulációkor ezt is érdemes észben tartani” – foglalta össze Regős Gábor.
A kormányrendeletből kiderült, hogy a hitel előtörlesztésére lesz lehetőség. Ez esetben a költségeket az előtörlesztett összeg 1 százalékában maximálták.
Regős Gábor szerint érdemes viszont megvizsgálni, hogy megéri-e előtörleszteni a hitelt, vagy jobban jár az, aki a pénzt befekteti inkább valamilyen kockázatmentes vagy alacsony kockázatú eszközbe, például állampapírba.
„Ezt természetesen akkor kell végiggondolni, amikor az előtörlesztés aktuális lesz – az biztosan nem hátrány, ha valaki a hitelt le tudja zárni, hiszen az azért egy hosszú távú teher. Éppen ezért fontos azt is hangsúlyozni, hogy a hitelt jól átgondolva kell felvenni, hiszen azt vissza is kell fizetni a későbbiekben. Persze az is igaz, hogy ennyire kedvező kamatozású lakáshitel, ami nincs gyermekvállaláshoz kötve, nem várható” – véli a szakember.
Az Otthon Start program keretében biztosított fix 3 százalékos lakáshitelről szóló részletes szabályokat az 227/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. További részletek az Origo oldalán olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.