Senki nem fog egy bonyolult rendszerrel szenvedni – elképesztő mennyiségű terméket hagyunk hátra

A kis- és középvállalati szektor digitalizációját tűzte zászlójára a Visa. A céljuk, hogy a kkv-k minél inkább részesei legyenek az online fizetéseknek, ezzel kiszélesítve a lehetőségeiket, és javítva a versenyképességüket. A Digitális Fizetési Programon keresztül a cégek visszaszoríthatják a szürkegazdaságot, nyithatnak a külföldi piacok felé, és szélesebb ügyfélkört építhetnek ki.

Az online vásárlás jelentős szerepet hasított ki a hazai kereskedelemből. Az e-kereskedelem tetemes részét bankkártyával bonyolítják az ügyfelek, háromból egy vásárlásnál ezt a fizetési formát választják.

Az ügyfelek 80 százaléka a biztonságot tartja a legfontosabbnak az online vásárlásoknál. Emellett a kényelem is jelentős szempont. Érdekes megfigyelés, hogy 

Ebből is látszik, hogy a kényelem sok esetben problémás, hiszen elsősorban nálunk kell lenni egy bankkártyának, aminek az adatait többek között be kell írni a webáruház felületére. Az ügyfelek sok esetben ez alatt a folyamat alatt végül meggondolják magukat, és elhagyják a webshopot, nem vásárolnak. A Visa ennek érdekében vezeti be a tokenizált bankkártyát, amely a biometrikus azonosításon kívül nem kér más adatot az online vásárlások alatt. Ezzel ez a folyamat kényelmesebb, gyorsabb és biztonságosabb is lehet.

A megfelelő online fizetési rendszer kiépítése azért is fontos a kkv-k számára, mivel az ügyfelek egyre inkább az e-kereskedelem felé orientálódnak. A Visa felmérései szerint 2025 végére ez a szegmens 80 százalékos bővülést érhet majd el. Ezt jól szemlélteti, hogy 2020 és 2024 között az elektronikus fizetést preferálók aránya 48 százalékról 69 százalékra bővült.

Megfelelő digitális fizetési rendszer nélkül nem lehet a startvonalhoz állni a kereskedelemben

A MKIK vezérigazgató-helyettese szerint a hazai kkv-k kényszerpályán vannak. A digitalizáció elengedhetetlen a működés szempontjából. Ezzel együtt Ács Zoltán úgy látja, hogy ez a kényszer egyben lehetőség is.

Arról is beszélt, hogy 2010 és 2023 között Magyarország termelékenysége nagyjából 15 százalékkal tudott növekedni. Az Eurostat adatai szerint ebben az időszakban Lengyelország, Szlovákia, Románia és Csehország 25–40 százalék közötti bővülést tudott produkálni. Ács szerint ennek egyik oka a digitalizáció hiánya a hazai kkv-szektorban. A DESI 2022–2023-as adatai szerint hazánk a 22–23. helyen áll az unióban a kis- és középvállalatok digitalizációja szempontjából.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése lehet a kulcs a felzárkózásban, ha a kkv-k tudatosan kezdik el beépíteni a technológiát a működésükbe. Az e-kereskedelem alapja a gyors és biztonságos online fizetési megoldások Ács szerint. Hozzátette, hogy a digitalizáció és ezen keresztül a versenyképesség fejlesztéséhez, javításához elsősorban egy alapvető világnézetbeli átállásra van szükség, amit szorgalmas tanulásnak kell követnie. Ezt követően a kkv-k számára biztosítani kell a forrásokat az előrelépéshez, az eredményeket pedig folyamatosan monitorozni és elemezni kell, hogy a fejlődés ne egyszeri, hanem folyamatos lehessen.