Történelmi éven van túl a forint, szédületes, mit művelt a devizánk 2025-ben - senki nem számított a tavalyi ralira, de mi jöhet az idén?

Szédületesen erős éve volt a forintnak 2025-ben, a hazai deviza világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind a két nagy, mind a régiós devizák ellenében. 

Váratlan a forint tavalyi menetelése, de vannak magyarázatok

A forint futamára az év elején még nem sokan tettek volna nagyobb tétet, az a Világgazdaság tavaszi elemzői körképéből is kitűnik , hogy a hazai piaci szakemberek inkább pesszimisták voltak a forint idei évére, mintsem optimisták – az euró ellenében szinte minden megkérdezett szakértő 400 fölött látta az eurókeresztet, sőt, a 420-as tippek sem tűntek elrugaszkodottnak az akkori, 406 környéki árfolyamok mellett, a dollárral szemben pedig a 350-es szintet látták a legtöbben reálisnak (357-es napi árfolyam mellett). 

Külön érdekes, hogy a VG-poll augusztus végi kérdéseinek megválaszolásakor sem voltak még sokkal optimistábbak a szakértők, 

• eurórelációban csak ketten vártak 400 alatti eurót, de csak minimálisan: Zakár Tivadar 395–400-as, Árokszállási Zoltán pedig 397,5-es árfolyammal számolt év végére,
• dollárvonalon pedig a 340 környéki tippek taroltak, az a 327-es árfolyam, amivel a telet kezdte a devizánk, sehol sem jelent meg várakozásként.

Ez persze nem véletlen: a forint idei menetelése tényleg váratlan fejleménynek tekinthető, és sok tényező együttállására vezethető vissza. 

Az év első felében még sok kérdőjel övezte nemcsak az MNB, de a két fontos nemzetközi jegybank, a Fed és az EKB kamatpályáját is. Az EKB végül tavaly lendületesen megvágta a kamatokat, hogy lendületet leheljen a nehéz időket élő régiós gazdaságba, a Fed pedig az év második feléig várt ki a kamatcsökkentések megindításával, akkor viszont egymást kezdték követni a monetáris lazítások, melyek elsősorban a munkaerőpiacon már-már látni vélt repedések betoldozgatására irányultak. Ez oda vezetett, hogy az euró és a dollár kamattámaszai is lejjebb kerültek az év során, ami levegőhöz engedte jutni a kisebb, feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is. 

A forint pedig ezen a helyzeten gyorsan kapitalizálódni is tudott: mivel az MNB nem nyúlt saját rátáihoz, a forint teljes mértékben ki tudta élvezni a kamatelőny minden pozitív járadékát, ismét célkeresztjébe került a hot money-nak és a carry tradereknek, ez keresleti túlsúlyt hozott piacára, és végezetül szédületes felértékelődési hullámot indított el az árfolyamán.

A dollár gyengélkedése is a forint szekerét tolta

A forint meneteléséhez az is hozzájárult, hogy a dollár egyszerűen képtelennek bizonyult megtalálni a formáját az év során, így a kisebb devizák előtt szinte egész évben nyitva álltak a kapuk a felértékelődés felé. A dollár szenvedése elsősorban annak tudható be, hogy Donald Trump vámháborúja rengeteg kérdőjelet ébresztett a befektetőkben az amerikai gazdaság egészségét, az amerikai cégek és részvénypiacok kivételességét, valamint az amerikai munkaerőpiac teljesítőképességét tekintve, ami egyrészt a laza monetáris politika ígéretén keresztül gyengítette a keresletet a zöldhasú iránt, másrészt az amerikai kitettségek átfogó csökkentését hozta magával. Ez egyébként az amerikai tőzsde relatív alulteljesítésében is meglátszik, a magyar részvénypiac forintban is köröket vert tavaly a tengerentúli társakra, dollárban pedig már-már az arannyal vetekszik a magyar parkett felértékelődésének mértéke.

A dollárnak ugyanakkor természetesen az sem tett jót, hogy az amerikai kormányzat a politikai csatározások miatt rekordhosszan, közel másfél hónapig leállásra kényszerült, mely időszak során kimaradtak a kulcsfontosságú makrogazdasági adatok, tovább erodálva ezzel a befektetői bizalmat.

A geopolitikán és a jegybankon múlhat a forint 2026-os esztendeje

Mint azt az idei várakozások kapcsán is láthattuk, nagyon nehéz, szinte lehetetlen pontosan előre jelezni, hogy milyen éve lesz egy adott devizának, hiszen annak alakulására messze nemcsak a devizapiaci aktorok, de a világpolitika, a makrogazdaság és a geopolitika is lényegi behatással tudnak lenni. Bizonyos vonalakat ugyanakkor látni, melyek mentén el lehet kezdeni gondolkozni a forint 2026-os kilátásairól.

hiszen amíg szigorú a monetáris gyeplő és magas a kamatkülönbözet a forint javára, addig egyértelműen korlátos az esetleges leértékelődés nagysága is. Az MNB-től a hazai elemzői közösség egyhamar nem számít kamatvágásra az idén sem, a legtöbbet emlegetett lazítási korlátként legtöbben a még mindig célsáv felett tartózkodó inflációt szokták megjelölni a szakértők, mely nem teszi lehetővé a jegybank számára, hogy csökkentse a hitelfelvétel költségeit. Ez mindenféleképpen a forint mellett szól.

Ahogy az is a forint malmára hajtaná a vizet, ha az orosz–ukrán háborúban végre beállna egy pozitív fordulat, hiszen ez csökkentené a régióval kapcsolatos bizonytalanságokat és félelmeket, így nagyobb volumenben tudna a nemzetközi tőke áramlani a régiós piacokra, ami ismét keresleti túlsúlyt hozna a piacra, és felfelé tolná a devizák árfolyamait is. A béketervek kapcsán nehéz biztosat mondani, az viszont kijelenthető, hogy a nagy globális aktorok a télre fordulva felpörgették a diplomáciai nagyüzemet, Steve Witkoff december elején ismét leült tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, és a felek közlései szerint az álláspontok egyre közelednek egymáshoz. Óvatos optimizmusra tehát lehet okot találni ezen a fronton is.