Megismétlődhet az útdíjsokk: másfélszeresére nőnek a díjak a főútvonalakon januártól
Ismét brutálisan, az infláció többszörösével nő 2026-tól a hazai használatarányos útdíj a november 30-án kihirdetett jogszabály-módosítás szerint. A gyorsforgalmi utak estében „csak” az infláció mértékével, 4,3 százalékkal emelkedik az infrastruktúradíj, de a főútvonalakon ennek a többszörösével, 54,3 százalékkal. Az emelés a belföldi közúti fuvarozókat érinti a legsúlyosabban, több ezren vannak.
Az úthasználati szokásokat és a költségarányokat is figyelembe véve a belföldi fuvarozóknak legalább 4,4-9,6 százalékkal kell majd a díjaikat emelniük, hogy ellensúlyozzák az útdíj növekedését – mutat rá a DigiLog Consulting független iparági elemző cég által közzétett szakértői elemzés.
Csökkenő megbízások mellett nehéz díjat emelni
Egy nemzetközi fuvarozó vagy egy tranzitáló fuvarozó esetében ez mindössze 0,4-1,1 százalékos díjemelés. Ha figyelembe vesszük a többi várható költségemelkedést (gépjárművezetői bérek, lízingköltség, jövedékadó-emelés és más elemek drágulása), akkor könnyen a 15 százalékot is elérheti a jövőre szükséges díjemelés a belföldi fuvarozásban. A díjemelést azonban nem segíti a gyenge gazdasági teljesítmény miatt visszaesett rendelésállomány, így akár egy évig is eltarthat az újabb útdíjsokk áthárítása.
Addig a fuvarozók saját zsebből lesznek kénytelenek befizetni az államkasszába a megnövelt útdíjat.
Mindazonáltal más európai országokban is nő jövőre az autópályadíj, máshol is nőnek a hazai közúti fuvarozók versenytársainak a költségei. A Világgazdaság e felvetésére Lajkó Ferenc, a DigiLog ügyvezetője leszögezte: ismeretei szerint más országokban egyelőre csak inflációkövető intézkedések születtek, azonkívül a hazai emelés ebből a szempontból versenysemleges, hiszen minden, a magyarországi utakat használó közúti árufuvarozót egyformán érint. Most valójában a főútvonalak említett 54,3 százalékos díjnövelése a fontos, és az, hogy erre a fuvarozók már nem tudtak felkészülni. A felkészülés az lett volna, ha a jövő évi megbízásaikat érintő ártárgyalásokon már tudnak az emelésről és annak mértékéről, és azt érvényesíthették volna a díjaikban. Erre az idén már nem lesz módjuk, és 2026-ot sem életszerű egy 2025 őszén megkötött megállapodást a megbízó számára hátrányosabb módosításával indítani.
Jönnek a súlykorlátozások
A főútvonalakon bevezetendő extrém díjemelés mellett mintegy 60 új helyszínen súlykorlátozó táblával is igyekeznek a kamionokat a gyorsforgalmi utakra terelni. Emiatt megnőhet
- a szállítási távolság,
- az üresen futás
- és a fuvarban töltött idő.
Az elképzelés biztos sikere érdekében ősztől a közúti bírságok is jócskán megemelkedtek – idézi fel az elemzés –, így komoly harapófogóba kerületek a belföldi fuvarozóink.
Magyar közúti fuvarozók eshetnek ki a piacról
A DigiLog azt vetíti előre, hogy amíg a fuvarozók nem tudják a költségeik növekedését ellentételező mértékben megemelni a díjaikat, addig jelentősen felgyorsulhat a piaci szereplők számának csökkenése. Ez már 2021 óta tart: 4 év alatt közel 1400 hazai fuvarozó vállalkozás tűnt el.
Egyes települések fellélegezhetnek, de nincs elég kamionparkoló
A forgalmi terelések javíthatják ugyan egy-egy vidéki kisváros forgalmi viszonyait, de jelentősen nőhetnek a torlódások egyes túlterhelt gyorsforgalmi utakon, mint például az M1-esen. Nőhet a fuvarozók felesleges kilométerfutása a kerülők miatt, és csökkenhet a termelékenységük a lassabb haladás következtében. A gyorsforgalmi utakra zúduló kamionok fogadására nincs elegendő parkoló, így komoly torlódások fenyegetnek a pihenőhelyeken, ami zavarhatja a személygépkocsik forgalmát is. (Mindazonáltal a DigiLog elemzéséhez hozzátehető, hogy a gyorsforgalmi utakra történő terelés nem növeli meg minden esetben a szállítás távolságát és idejét.)
Hosszabb fuvar, nagyobb költség
A nagyobb szállítási távolságok kontraproduktívak környezet- és úthálózatvédelmi szempontból is, a 15 százalékos teljes fuvardíj-emelkedés pedig már akkora tétel, hogy érzékelhető hatása lehet a hazai inflációra, különös tekintettel a kiskereskedelmi forgalomra, vagyis a lakossági fogyasztói árakra. A növekedő fuvarozói költségeket végső soron a felhasználók, a vevők fizetik majd meg a megvásárolt termékek árában – szögezi le az elemzés.
