Infláció: valami nagyon fura dolog történik a magyar boltokban

Kellemes meglepetést okozhatott az infláció a nyár utolsó hónapjában: a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint augusztusban megállt az éves bázisú inflációs mutató csökkenése, azaz július után ismét 4,3 százalékos fogyasztói árindexet mérhetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely kedden közli a legfrissebb adatokat. Emlékezetes, júliusban kisebb megugrás történt az inflációban, júniushoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, azonban a jelek szerint havi alapon stagnálhattak.

Infláció: akár 4 százalék alá is benézhet a maginfláció

Az előttünk álló inflációs adatközlés komoly piaci reakciókat vélhetően nem hoz majd – mondta Virovácz Péter, az ING BAnk vezető elemzője, aki arra számít, hogy a havi árváltozás újfent minimális (0,0–0,1 százalék) lehet, és mivel a tavalyi bázis is hasonló volt, így az éves bázisú inflációs ráta a júliusihoz hasonlóan 4,3 százalék maradhat. 

– húzta alá az elemző, aki rámutatott arra is, hogy az üzemanyagárak éves szinten bő 4 százalékkal csökkenhettek, ami 0,3 százalékponttal mérsékli az inflációt. Az élelmiszereknél vegyes kép várható, hiszen a szezonális hatások lefelé nyomhatják bizonyos feldolgozatlan élelmiszerek árát, ám a tavalyi évhez képest még így is jelentős áremelkedéssel szembesülhetünk. 

A tartós fogyasztási cikkeknél viszont lassulhatott az áremelkedés, miközben a háztartási energia drágulása tovább gyorsulhatott, akár 12 százalékra. A szolgáltatások esetében komoly változásra nem számítunk, maradhat a valamivel 5 százalék feletti drágulás, amivel az élelmiszerek után ez a tétel második legfőbb inflációs hozzájáruló, tette hozzá az elemző.

Augusztusban eleve nem jellemzőek az átárazások

Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Központ vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy historikusan nem jellemzőek a nagyobb augusztusi átárazások a magyar gazdaságban, ezért nem is számít az alapvető árfolyamatokban jelentős változásra. Ami az egyes tételeket illeti:

1. Augusztusban az üzemanyagárak havi bázison kismértékben mérséklődtek, miközben az előző év azonos időszakához képest közel 4 százalékkal alacsonyabb árakkal találkozhattunk a kutakon.
2. Az élelmiszerek esetében a gyengébb mezőgazdasági termelés hatása szeptembertől szokott megjelenni a fogyasztói árakban, így most még havi és éves alapon stagnálhattak az árak. 
3. A szeszes italok, dohánytermékek, valamint a tartós fogyasztási cikkek esetében sem számol havi alapon jelentős áremelkedéssel, utóbbi csoport esetében a forintárfolyam stabilizálódása, erősödése is segíti a drágulás kordában tartását.
4.  A ruházkodási cikkek esetében historikusan jellemző augusztusra a havi alapú árcsökkenés.
5. A KSH módszertana alapján az idén májusig kitolódó fűtési szezon vége most jelenhet meg az adatokban. 
6. A szolgáltatások esetében is csak kisebb mértékű áremelkedést vár havi alapon, elsősorban az üdülési szolgáltatások nyomán, a rendszeres szezonális árváltoztatások eredményeként. 

Hasonló véleményen van Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője, aki szintén nem lát erős átárazást a cégek részéről, sőt, szerinte a havi maginfláció is nulla közelében alakulhatott. Kiemelte, hogy a maginfláción kívüli tételeknél az üzemanyagok negatívan, míg az energiaárak semlegesen járulhattak hozzá a havi inflációhoz, így a teljes inflációs adat is nulla közelében maradhatott. 

– taglalta az elemző, aki szerint szezonális akciózások segítették ugyan az árakat alacsonyan tartani, de nem számít arra, hogy a 2021 előtt megszokott méretes akciózásokkal egyhamar újra találkozzunk.

Az árrésstopok nagyot vágtak a magyar infláción

A konszenzustól némileg optimistább Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki arra számít, hogy az infláció augusztusban minimálisan tovább csökkenhetett, várakozásai szerint 4,2 százalékra. Szerinte ez nem egy kiemelkedően magas szint, de a jegybanki célt meghaladja, ahhoz tehát magas, hogy a jegybank kamatot vágjon, ahhoz viszont alacsony, hogy stagflációról beszélhessünk. 

– magyarázta az elemző, aki úgy látja, hogy az inflációt alapvetően a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése és az alacsony importált infláció fogja vissza, jelenleg az eurózóna inflációja tartósan 2 százalék körül van. Ugyanakkor a magasan ragadt inflációs várakozások, az élelmiszerek drágulása (amelyben szerepe van az aszálynak is, de a termelői árak közül is kiemelkedik az élelmiszeripar árnövekedése), illetve a reálbérek növekedése felfelé húzzák az inflációt.

A forint miatt csökkenhetett a tartós fogyasztási cikkek ára, a rezsiárak megint talányt jelentenek

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató vezető elemzője annak a véleményének adott hangot, hogy az árrésszabályozás meghosszabbítása az év második felében is hozzájárulhat az alappályánál kedvezőbb inflációs folyamatokhoz, azonban a következő hónapokban – elsősorban a bázishatások miatt – az infláció kismértékű gyorsulására számít. Viszont az év utolsó negyedévében ismételten a jegybanki célsáv felső széle közelébe csökkenhet a pénzromlási ütem Magyarországon. Kiemelte a 400 forint alatt stabilizálódó – és jelenleg tovább erősödő – euró árfolyamát is, ami az importált infláció csökkenésén keresztül szintén támogatja a hazai dezinflációs folyamatokat.

– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője, aki szerint a háztartási energiaárak esetében a most elszámolásra kerülő június hónap az adatok alapján alacsonyabb földgázfogyasztást hozott, mérsékelve a fogyasztásalapú elszámolásból fakadó áremelő hatást, ugyanakkor a júniusra rendelkezésre álló adatok a villamosenergia-fogyasztás mérsékelt emelkedését mutatják. 

Nagy János, az Erste Bank elemzője is azt emelte ki, hogy a relatíve nehezen becsülhető háztartási energia felől detektálható felfelé mutató kockázat augusztusra vonatkozóan, mivel a szokásosnál hidegebb téli és tavaszi időjárás után az éves elszámolószámlák ekkor kerülnek a fogyasztók kezébe. „Összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek, azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat” – húzta alá az elemző, aki szerint a következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhet további átárazásokra.

Szeptembertől a bázishatások emelik majd az inflációt

Virovácz Péter szerint az előttünk álló hónapokban ismét emelkedhet az áremelkedés általános üteme és októberben tetőzhet a mutató, méghozzá 5 százalék közelében. Jelezte, hogy ING Bank előrejelzése az árrésstopok november végi kivezetésével számol, így az év végi inflációs ráta is viszonylag emelkedett maradhat a magas bázis ellenére is. Előrejelzésük szerint az átlagos infláció 2025-ben 4,6, míg jövőre 4,2 százalék lehet. Az árrésstop újbóli három hónapig tartó meghosszabbítása az idei évi átlagot érdemben nem befolyásolná, miközben a jövő év eleji inflációt 3 százalék alá nyomná, de a 2026. év második felében a megszokottnál érdemben erősebb havi átárazásokat hozhatna. 

Idén már nem lesz kamatvágás

Az ING Bank elemzője úgy látja, a forint beragadt 395 körül az euróval szemben, és az augusztusi inflációs adat aligha okoz olyan meglepetést, amely kilöki ebből a sávból bármelyik irányba. Sokkal nagyobb hatást gyakorolhat a forint árfolyamára a nemzetközi monetáris politikára vonatkozó várakozások alakulása. 

A jegybank várhatóan nem változtat az alapkamaton, amely meglátása szerint 6,50 százalékon maradhat az év végéig.  Új narratívát legkorábban a szeptemberi Inflációs jelentés hozhat, de nagyobb a valószínűsége, hogy a decemberi riportban találkozunk majd komolyabb újdonsággal.

Becsey Zsolt úgy véli, hogy monetáris politikának nagyjából év végén vagy a jövő év elején jöhet el az az időpont, amikor egy kamatvágásra elszánhatja magát, de ehhez szükség lesz arra is, hogy az amerikai gazdaság és a Fed galamb irányba haladjon tovább.