késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyre kevésbé függ Magyarország a fosszilis energiaimporttól, de ezt nagy hiba túlértékelni
Az elmúlt kilenc évben ha nem is számottevően, de érezhetőn csökkent Magyarország függése a fosszilis energiahordozók behozatalától. Az évről évre kicsit ingadozó adatok 2024-ben tovább szelídültek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes elemzése szerint, sőt, 2015 óta nem tapasztalt alacsony szintre estek. Ettől azonban az importfüggés erős, átlagosan 48,6 százalékos volt.
Kevés szenet használunk, de arra nagy szükség van
Az átlagot erősen lejjebb szorította, hogy a szén- és széntermékimport 8,0 százalékra zsugorodott. A vizsgált kilenc évben a legnagyobb, 48,7 százalékos értéket 2018-ban vette fel. A csökkenés 2023-ról 2024-re hatalmas, 16,9 százalékpontos volt.
Az Eurostat adatain alapuló mutatót a nettó import és a primer belföldi felhasználás hányadosaként adják meg. Ennek alapján az importfüggést lefelé szorítja, ha
- csökken az import,
- nő az export,
- csökken a belföldi elsődleges felhasználás.
Bár a szén esetében a korábbinál nagyobb behozatalt tett volna lehetővé a hazai termelés – gyakorlatban a lignittermelés – 4,1 százalékos esése, azonban esett a lignit felhasználása is. A bruttó villamosenergia-termelésben 6,5 százalékos, a hőtermelésben pedig 2,4 százalékos súly jutott a szénre. Magyarországon a lignit az egyetlen olyan fosszilis energiahordozó, amelyből még 600 évi felhasználásra elegendő áll rendelkezésre, de amelynek a használata környezetvédelmi megfontolásból a háttérbe szorul, sőt idővel meg is szűnhet.
Érdemes megemlíteni, hogy a magyar szénpiacról már kiszorult a lakossági és az energetikai piacon addig kedvelt, jó minőségű orosz barnaszén az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország elleni embargók miatt. Az importőrét fel kellett számolni. Bár néhány éve felmerült a kazah szén behozatala is, a kísérlet elbukott az Oroszországon keresztüli szállítás ellehetetlenítésén.
Miközben tehát az orosz szén magyarországi behozatalát már kivégezte az embargó, az olaj és a gáz terén folytatódnak a politikai csatározások.
Az orosz szén kapcsán azért lehetett olyan szigorú az Európai Unió már rögtön az ukrajnai háború kezdetén, mert összességében kevésbé támaszkodott rá, mint az orosz olajra és a földgázra. Az orosz árnyékflotta kifejezés is éppen amiatt jelenhetett meg, hogy az uniós importőrök előszeretettel vásárolnak más országok zászlaja alatt érkező orosz eredetű energiahordozót.
Több tényező is csökkentette az olaj importfüggését
Mindazonáltal Magyarország importfüggése az olaj és a gáz esetében is esett 2023-ról 2024-re. Igaz, a statisztika nem tér ki az import forrására. E kitettség a kőolaj és kőolajtermékek esetében 6,0 százalékponttal 83 százalékra esett. Ez még mindig nagyon magas, de a 2015-ös adat 93,7 százalék volt. A mutató javulását segítette, hogy az elsődleges kőolaj- és kőolajtermék-termelés 12,4 százalékkal nőtt, a kőolaj 5691 ezer tonnás nettó importja pedig 4,2 százalékos zsugorodást takar. Kisebb lett az e termékcsoport iránti elsődleges belföldi igény is, mégpedig 2,2 százalékkal. Az üzemanyag-felhasználás szerényen esett, lényegében stagnált: a 2023-ban 3530 ezer tonnás forgalmat egy évre rá 3509 ezer tonnás követte.
A gáz betárolása is mozgatja a statisztikát
A földgáz importfüggősége 33,0 százalékponttal 65,6 százalékra esett 2023 óta. Emögött az áll, hogy a földgáz
- belföldi termelése 6 százalékkal nőtt,
- a felhasználása 0,5 százalékkal bővült,
- a nettó importja energiamennyiségben 33,1 százalékkal 195 069 terajoule-ra csökkent.
A nagy javulásnak azonban van egy további fontos összetevője is: a 2023-ra kimutatott rendkívül magas, 98,6 százalékos gázimportfüggéshez nagyban hozzájárult a földalatti gáztárolók feltöltése, míg 2024-et az ország az előző évinél mintegy negyedével kisebb készlettel zárta.
Ahogyan az olajimport kapcsán a vegyipar és az üzemanyaggyártás kiszolgálása miatt van az ország kiszolgáltatott helyzetben, a gáz esetében az áram- és hőtermelés (valamint az ipar alapanyag-ellátása) miatt. A bruttó villamosenergia-termeléshez a földgáz a múlt évben 18,7 százalékkal járult hozzá, a hőtermeléshez 68 százalékkal. Az ipar gázigényére a MEKH anyaga nem tér ki, de a 2023-as adatokat ismertető táblázata szerint az akkori, 208,1 petajoule-os teljes gázfelhasználásból az iparra 23 százalék jutott.
A gázimportfüggést mutató ábrán található 100 százalékosnál nagyobb érték is. A MEKH-től kapott válasz szerint a 100 százalék feletti érték a mutató definíciójából adódik: nettó import/primer belföldi felhasználás. A mutató abban az esetben emelkedhet 100 százalék fölé, amikor a felhasználásnál nagyobb az import, például a tárolók feltöltése miatt.
A gázimport szorításában egész Európa
Európai szinten egyelőre csak az országok 2023-as gázimportfüggése hasonlítható össze. Az Eurostat e táblázatában tehát a legfrissebb magyarországi számok még rosszabbak a 2024-eseknél. Az látható, hogy két ország kivételével – és durva leegyszerűsítéssel – egész Európa elképesztő módon függ a gázimporttól. Az egyik kivétel Románia, amely a belföldi termelésének köszönhetően 4,23 százalékra dolgozta le a földgáz külföldi beszerzésének való kitettségét, a másik pedig Ciprus, ahol nem is használnak gázt. Kellemesen alacsony, 13 százalékos volt Dánia kitettsége is, amely a 2010-es évek elején még számottevő negatív importfüggést is elért, vagyis nettó exportőr volt.
Kilenc ország még Magyarországnál is jobban rászorult a földgáz behozatalára, ebből nyolcra 100 százalékos vagy annál nagyobb értéket mutatott ki az Eurostat. Az átlagos uniós gázimportfüggés 89,97 százalékot tett ki, ez a 2011-ig visszatekintő táblázatban a legnagyobb érték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.