Itt a fordulat a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatában: valósággal szárnyalhat a következő hónapokban

Egyre kiegyensúlyozottabb szerkezetűvé válhat a következő negyedévekben a magyar gazdaság növekedése, ami lassan három éve próbál kitörni a stagnálás állapotából. Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal közölte a második negyedéves GDP-adatokat. A részletes adatok szerint éves bázison 0,2 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal nőtt a kibocsátás, tehát valóban sikerült elkerülni a technikai recessziót. Ezen túlmenően azonban több pozitív meglepetést is tartogatott, még ha messze is van a magyar gazdaság attól, amit az év elején vártak a kormányzati és gazdasági szereplők.

Magyar gazdaság: a belső fogyasztás a legnagyobb támasz továbbra is

Abban továbbra sincs változás, hogy a belső fogyasztás a növekedés húzóereje, a fogyasztás 4,5 százalékkal növekedett, miközben a külpiacra termelő ipar 3,3 százalékkal esett vissza. A fogyasztás szempontjából kedvező fejlemény, hogy még gyorsult is a korábbi hónapokhoz képest. 

A szektor javuló kilátásait mutatja, hogy júniusban az új megrendelések száma 67,8 százalékkal nőtt, aminek köszönhetően a tárgyévi szerződésállomány 17,9 százalékos pluszban van. Azonban fontos hozzátenni, hogy óriási cikcakkokat mutatott az elmúlt másfél évben az építőipar, egy-egy nagyobb állami projekt érdemben képes befolyásolni mind a termelés,  mind a megrendelésállomány alakulását. Ami miatt most mégis alapos ok van arra, hogy a szektor egyértelmű trendet mutat a következő időszakban, az a kormányzati élénkítés.

Az ipar még mindig nincs kint a vízből

Nagy kérdés továbbra is az ipar magára találása, ami a jelek szerint egyhamar nem fog bekövetkezni. Bár a KSH adatai szerint negyedéves alapon 0,6 százalékkal nőtt a gyártás volumene, olyan mélyen van az ágazat teljesítménye, hogy továbbra se lehet arról beszélni, hogy a növekedésnek támaszt adna. 

Sőt, a második negyedévben még mindig óriási visszahúzó erőt jelentett, egészen pontosan 0,7 százalékkal csökkentette a nemzetgazdaság teljesítményét. Ez persze összhangban van azzal a hektikussággal, amit Németországban látni, és ami a magyar gazdaságra is rányomja a bélyegét. Európa legfejlettebb gazdaságából egymással teljesen ellentétes adatok érkeznek hónapról hónapra. Míg márciusban és májusban is volt egy felpattanás, addig áprilisban és legutóbb júniusban is negatívba fordult a kibocsátás, legutóbb 3,6 százalékkal csökkent. Mindez összefüggésben van a vámháborúval, amely egyelőre megnyugvást hozott, de nagy kérdés, hogy a német cégek mennyire szenvedik meg a megemelkedett tarifákat.

Az építőipar az egyik kitörési pont

Talán épp emiatt beszélt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is arról a Tranzit fesztiválon, hogy ebben a helyzetben azokat a reális kitörési pontokat kell megkeresni a magyar gazdaságban, amelyeknek megvannak a forrásaik.

– fogalmazott a miniszter, aki szerint ezért is indították el az Otthon Start programot. Ágazati szereplők is nagy reményekkel várták a szeptember elsejével induló programot, amely az ígéretek szerint a következő 5 évben 50 ezer új lakás megépítését indíthatja el. Erre pedig szükség is van, az elmúlt években az infláció begyűrűzésével évtizedes mélypontra zuhant az újonnan átadott lakások száma.

Először a nyár közepén írt róla a Népszava, hogy 15 millió forintos otthonfelújítási támogatást tervez a kormány a színfalak mögött az ÉVOSZ javaslatára. Az értesülést a Világgazdaságnak is megerősítette Tibor Dávid, a szervezet alelnöke és a Mesterplast tulajdonosa, aki azt mondta, hogy a programnak lesz egy visszatérítendő és vissza nem térítendő lába, ugyanakkor több verzió is van a kormány asztalán, egy 10 milliós és egy 15 milliós is, de döntés még nincs. Legkorábban augusztus végére várta, így leghamarabb októberben élesedhet a program.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az építőipar felpörgetése sem gyógyír mindenre, a GDP-növekedésből való hozzájárulása mindössze 6 százalék, miközben az ipar esetében ez 20 százalék. Tehát a növekedési adatokban a hatása jóval kisebb, ám az életminőség szempontjából igenis van jelentősége.

Hosszú távon nem lehet csak a belső fogyasztásra építeni

Logikus lépés a kormányzat részéről, hogy a gyenge külső konjunktúra híján a belgazdaságra és belső fogyasztásra építsen, ez azonban sokáig nem fenntartható. Az olyan kis gazdaságok, mint a magyar esetében mindig megvan a kockázat, hogy idővel ez a modell a megemelkedett importigény miatt eladósodáshoz vezet. 

A bezzegországként emlegetett állam adóssága 2008-ban még a GDP 20 százaléka volt, ez idén várhatóan felmegy a 60 százalékra. Románia példája is azt mutatja, hogy Magyarország számára a hosszú távon kizárólag a külpiacokra való termelés és az exportorirentált gazdaságpolitika az egyetlen járható út. Persze ehhez az is kell, hogy végre Németország is magára találjon.