BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült, milyen állapotban van valójában a magyar gazdaság: most már azt is tudjuk, hogyan mászik ki a gödörből

Továbbra is a belső fogyasztás jelenti a magyar gazdaság legfontosabb támaszát, és ennek köszönheti, hogy sikerült a víz fölé kerülnie a második negyedévben – ez derült ki Központi Statisztikai Hivatal részletes GDP-adataiból. Az időszak alatt a kiigazított adatok alapján 0,2 százalékkal nőtt éves alapon a GDP, negyedéves alapon pedig 0,4 százalékkal, amivel sikerült elkerülni a technikai recessziót. Mindez továbbra is erőtlen növekedésre vall, ám több biztató jel is van az adatokban.

A GDP volumene a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal a részletes jelentésében. Azaz az első negyedévi gyenge teljesítmény után sikerült kimásznia a gödörből a magyar gazdaságnak, és elkerülte az újabb technikai recessziót, amelybe már kétszer belecsúszott az utóbbi három évben.

magyar gazdaság
Kiderült, milyen állapotban van valójában a magyar gazdaság: most már azt is tudjuk, hogyan mászik ki a gödörből / Fotó: Derencsényi István / MTI 

Magyar gazdaság: az építőipar billentette át a magyar gazdaságot

A GDP-adatokból világosan látszik, hogy továbbra is a belső fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen növekedési támasza:

a háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal volt magasabb, miközben a beruházások éves szinten 7 százalékkal estek.

Ebben még nincs semmi újdonság, mert a gyengére sikeredett első negyedévben is így volt, viszont a második negyedévben végre újabb ágazat tudott bekapcsolódni a növekedésbe, ez pedig az építőipar. Az év első három hónapjában a teljesítménye még 5,1 százalékkal csökkent, ezúttal már 4,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakát. 

Abban viszont nincs változás, hogy az ipar továbbra is visszahúzza a növekedést, 2024 második negyedévéhez képest a szektor teljesítménye 3,3, azon belül a feldolgozóiparé 4,4 százalékkal visszaesett, igaz, mindkettő kisebb visszaesést produkált.

Apró reménysugár, hogy az egyéb jármű gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.

Kérdés, hogy ez mennyire van összefüggésben azzal, hogy elmúlt hónapokban Németországban rapszodikus teljesítmény mutatott az ipar teljesítménye. A márciusi felpattanást visszaesés követte, ám májusban ismét pluszban volt a szektor kibocsátása. Az ágazat kilátásait továbbra is meghatározzák a vámmegállapodás körüli fejlemények, amelyek ugyan javították a hangulatot a szektorban, de sokkal magasabb vámokat kell fizetniük a szereplőknek, mint korábban, ami beárnyékolja a kilátásokat.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy a mezőgazdaság jelentősen visszahúzta a növekedést, a szektor hozzáadott értéke 11,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakát.

Előzetesen erre lehetett számítani, a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzői is felhívták a figyelmet rá, hogy több tized százalékponttal vetheti vissza a növekedést az agrárium, amelyet rendkívüli aszály sújtott a nyári hónapokban.

Viszont a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal emelkedett: 

  • a legnagyobb növekedés (6,5 százalék) a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások nemzetgazdasági ágban következett be. 
  • a információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 3,2, az oktatásé 2,9, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 2,2 százalékkal bővült,
  • a kereskedelem teljesítménye 1,8, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 0,8 százalékkal emelkedett. 
  • a szállítás, raktározás ág hozzáadott értéke 0,2 százalékkal bővült, 
  • ugyanakkor a humán egészségügyi, szociális ellátás 0,1, a közigazgatás 0,5, az ingatlanügyletek teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások tolták meg a növekedést

A GDP 2025. második negyedévi 0,1 százalékos növekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, azon belül leginkább az információ, kommunikáció ág bővülése járult hozzá pozitívan, 0,9, illetve 0,2 százalékponttal. 

Az építőipar teljesítménye 0,2 százalékponttal segítette a növekedést, míg az iparé 0,7, a mezőgazdaságé 0,3 százalékponttal mérsékelte a nemzetgazdaság teljesítményét. 

A termékadók és -támogatások egyenlege nem befolyásolta számottevően a GDP volumenét.

Ami a külkereskedelmet illeti, a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1183 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,9 százalékkal mérséklődött, míg az importé 4,0 százalékkal magasabb lett. A külkereskedelem közel 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 5,9 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2025. második negyedévi, 0,1 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 3,7 százalékponttal járult hozzá, miközben a bruttó felhalmozás 0,3 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítményt.

Érdemes lesz figyelni, hogy a részletes GDP-adatok fényében az elemzők hogyan változtatják meg az idei növekedési előrejelzésüket. Bár a kormány korábban 3,4 százalékos növekedést várt, Nagy Márton is most már 1 százalék körül becsülni annak mértékét, ám több elemző szerint még ennél is kisebb lehet a GDP-bővülés.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.