Megépült az óriási hulladékválogató rendszer Magyarországon: 600 ezer embert érint, vidéki nagyvárosban van a központja – kamerákkal csoportosítják a szemetet
Komplex hulladékgazdálkodási rendszert alakítottak ki Kecskemét központtal a régióban – írja a Baon. A projekt 101 Duna–Tisza közi település hulladékgazdálkodását modernizálta, ennek keretében készült el a Kisfái hulladékválogató, amely a legmodernebb technológiát képviseli.
A komplex projekt fő célja kezdetekben az volt, hogy egységes és hatékony közszolgáltatást hozzanak létre, ami a hulladékgazdálkodást illeti. Így jött létre először a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás, amelynek köszönhetően már csak egy szolgáltató felelt a térség hulladékgazdálkodásáért. Azt megelőzően ezt a feladatot tíz vállalat biztosította. 2017-ben aztán létrejött a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., amelynek 2023 óta a Mohu a régiókoordinátora.
A fontosabb beszerzések a következők voltak:
- Hulladéktömörítő kompaktorok beszerzése 259 millió forintból
- 200 ezer gyűjtőedény beszerzése (majd kiosztása) 2 milliárd forintból
- 27 hulladékgyűjtő jármű beszerzése 1,4 milliárd forintból
- A kecskeméti mechanikai és biológiai hulladékválogató megépítése 7,3 milliárd forintból
- A ceglédi komposztálótér és csurgalékvíz-kezelő megépítése 481 millió forintból
- A monori konténeres átrakó állomás és komposztáló tér megépítése 1,2 milliárd forintból.
Kecskeméten a Kisfái hulladéktelepre évente 130 ezer tonna hulladék kerül. Ebből már 50 ezer tonna szemét újrahasznosításra megy. Ez a szám a jövőben növelhető az új hulladékválogatóval, amely olyan optikai válogatót – kamerarendszert – tartalmaz, amely azonnal különböző kategóriákra bontja és válogatja a hulladékot.
Szelektív gyűjtésre továbbra is szükség van
A hulladékválogató azonban
nem helyettesíti az emberi hulladékválogatást,
azaz továbbra is kulcskérdés, hogy a lakosok szelektíven gyűjtik-e a szemetet, vagy sem.
A projektzárón Kecskemét polgármestere, Szemereyné dr. Pataki Klaudia elmondta, nyolc év alatt hátrányból sikerült előnyt kovácsolni, ugyanis onnan indultak, hogy külföldi kézben volt a hulladékgazdálkodás, ennek volt kiszolgáltatva a város és a térség, ám mára már a legmodernebb rendszer segíti a körforgásos gazdálkodás kiterjesztését. Mint fogalmazott, ezek a beruházások egyaránt szolgálják a jelenünket és szólnak a jövőnek.
Hazánkban évente 20 milliárd tonna hulladék keletkezik,
és nagyon fontos, hogy ennek minél nagyobb részét – az ipar, a tudományos élet, a civil szféra és a kormány együttműködésével – bevonják a körforgásba, magyarul minél nagyobb legyen az újrahasznosítás.
