Az erős forint az MNB-nél is új húrokat pendíthet meg, de galambtáncra most még ne számítsunk

A monetáris tanács keddi döntését nagyjából borítékolni lehet: az alapkamat változatlanul 6,5 százalék marad. A módosításra sem az eddigi kommunikáció nem utal, sem az inflációs folyamatok nem teszik lehetővé  – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A jegybankárok kedden ülne össze egy hónap után ismét, hogy döntsenek a jegybanki alapkamatról, amely már egy éve változatlan szinten áll. Utoljára tavaly szeptemberben, pontosan egy évvel ezelőtt nyúltak hozzá a monetáris kondíciókhoz, majd októbertől az amerikai elnökválasztással egy időben megjelenő pénzpiaci turbulencia miatt állították le a lazítást. Azóta hiába csillapodtak a pénzpiaci zavarok, van, ami még mindig nem engedi a kamatcsökkentések folytatását.

MNB: továbbra is az infláció miatt fájhat a jegybankárok feje

Annak ellenére, hogy augusztusban kellemes meglepetést okozott az infláció, amely a hónap során csak stagnált, a 4,3 százalékos fogyasztói árindex még mindig a jegybank célsávján kívül található. Regős szerint ráadásul az infláció tartósan a jegybanki cél, sőt, a célsáv teteje felett alakulhat, és ebben a következő hónapokban sem várható változás, a bázishatások miatt pedig inkább emelkedésre lehet számítani. 

– véli a közgazdász, aki hozzátette, a jövőbeni inflációs kilátások szintén nem a lazítás mellett szólnak: 

• Az árrésstopot előbb-utóbb ugyanis ki kell majd vezetni, és a kormányzat különböző ágazatokkal kötött megállapodásai is lejárnak, ami összesen 1,5 százalékpontos ugrást jelent az inflációban,
• a magasan ragadt inflációs várakozások aggodalomra adnak okot, amiből az következik, hogy az árak nem is mindig azért emelkednek, mert a költségoldal feltétlenül indokolja, hanem mert „szezonja van”, emiatt pedig a fogyasztók könnyebben elfogadják, így most érdemes meglépni.

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Oszályának vezető elemzője szintén úgy látja, az elmúlt időszaki kommunikációja alapján jókora meglepetést okozna, ha a szeptemberi ülésen csökkentenék az alapkamatot. A monetáris tanács, valamint a közgazdász-vándorgyűlésen Varga Mihály jegybankelnök is változatlanul hangsúlyozta az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét. Nem érkezett jelzés sem a jegybank részéről az esetleges kamatcsökkentésről, így a piacok meglepetése erőteljesen erodálhatná az MNB hitelességét – tette hozzá.

Pedig lenne már mozgástere a jegybanknak

Regős is elismeri, hogy van két olyan tényező, amely, ha nem is indokolna kamatcsökkentést, de legalább a jövőre nézve a lazább monetáris politika irányába tolja a gondolkodást, és alátámasztja azt, hogy jövőre talán lehet egy kamatvágás. Az egyik ilyen a forint árfolyamának alakulása. Az elmúlt hetekben, hónapokban a forint erősödni tudott, ami ugyan a későbbi inflációra is jó hatással lehet, ám ez még szerinte nem jelent egy túl erős forintárfolyamot, hiszen nem sokkal erősebb most a fizetőeszközünk, mint egy évvel ezelőtt. 

A forintárfolyam mellett a másik lazítás irányába mutató tényező a nemzetközi monetáris politikai környezet alakulása, ami az egyik magyarázata a forint erősödésének: 

• az idén az EKB eddig négyszer (összesen 100 bázispontnyit), 
• a Fed egyszer (25 bázispontnyit), 
• a csehek kétszer (50 bázispontnyit), 
• a lengyelek pedig háromszor vágtak (összesen 100 bázispontnyit),
• egyedül a román ráta nem változott a régióban. 

Több helyen várhatók még vágások az idén (például a Fednél is), ezért a kamatkülönbözetünk tovább emelkedhet, ami viszont erősítheti a forintot. Ugyanakkor az elemző szerint ez még nem kényszerít ki lazítást, csak utat nyithat neki akkor, ha egyébként az infláció lehetővé teszi. A kamatvágások mindenesetre növelik a kamatelőnyünket, azaz erősítik és stabilizálják a forintot, ami segít lejjebb húzni az inflációt.

Ha tartósan erős marad a forint, megjelenhetnek az első galambok

Hasonlóan vélekedik Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, aki szintén az irányadó ráta tartására és változatlan szélességű kamatfolyosóra számít.

Bár a forint erősödése segíti az infláció letörését, az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy Varga Mihály az idei közgazdász-vándorgyűlésen leszámolt azzal a nézettel, hogy a gyengébb árfolyam segíti a magyar gazdaságot, így gyakorlatilag elköteleződött a tartósan erős(ebb) forintárfolyam mellett. Ebből kifolyólag nem számíthatunk arra, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt pénzpiaci stabilitás nyomán a jegybank rövid időn belül lazító irányú kommunikációs fordulatot hajtana végre. Mindenesetre a stabilan és érdemben 400 alatt alakuló árfolyam idővel kevésbé szigorú kommunikációra késztetheti a jegybankot. A forintárfolyam stabilitásának megőrzése pedig az első kamatcsökkentést követően, a kamatpolitika későbbi alakítása során is prioritást élvezhet a döntéshozóknál.

Legkorábban év végén jöhet egy kamatvágás

Molnár Dániel szerint jól látható, hogy az új jegybanki vezetés egy lényegesen eltérő stratégiai megközelítést kíván folytatni. Ez nem azt jelenti, hogy árfolyamcélt alkalmazna az MNB, hanem inkább azt, hogy nagyobb hangsúly helyeződik a stabilitásra és a kiszámíthatóságra, amellyel alapjaiban menne szembe a mostani forinterősödésre alapozott kamatvágás.

– véli az elemző. Hozzátette, hogy a Fed a jövő évi kamatvágások kapcsán sokkal óvatosabb üzenetet küldött a piacoknak. „Ebből kiindulva, alapesetben mi is csak visszafogott, óvatos hazai monetáris politikára számítunk, jövőre összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést prognosztizálunk.”

Arra a kérdésre, hogy mi az az árfolyamszint, ami már elég indok lenne a jegybanknak egy kamatvágásra, Molnár Dániel azt mondta, hogy a gazdasági szereplők számára a legrosszabb eshetőség a volatilis árfolyamszint, ez az erősödés irányában is fennáll. Tehát habár a forint felértékelődése segíti az infláció letörését, a túlzott és gyors erősödése más oldalról okozhat problémát, főleg az exportáló cégeknek. A Citigroup bejelentései alapján arra számíthatunk, hogy a jegybank az euróval szemben a 380–385-ös sáv elérése esetén se avatkozna még be.

Regős Gábor úgy véli, hogy erre a 370-es szintnél kerülne sor, és talán 375–380 körül kezdené el a verbális intervenciót, azaz a piac „lebeszélését” a további forinterősítésről.