Nagy Márton fontos bejelentést tett a bérmegállapodásról – ezek a konkrétumok, a szocho is téma volt

„A bérmegállapodás a munkaadók és a munkavállalók megegyezésén alapszik – ez így volt a múltban és így lesz a jövőben is” – jelentette ki csütörtöki Facebook-bejegyzésében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető megismételte, hogy a cél a minimálbér 13 százalékos emelése.

A tárcavezető kifejtette, hogy a minimálbér 13 százalékos emelése érdekében a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) javaslatára jelenleg is vizsgálja a szocho 1 százalékpontos csökkentését. Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint 200 milliárdos könnyítést jelentene a vállalkozásoknak.

„Dolgozunk és küzdünk tovább!” – írta Nagy Márton.

A múlt héten elején még úgy látszott, hogy a 2026-os minimálbér-emelés 13 százalékos mértékéről – papíron rögzített megállapodás ide vagy oda – lemondhat a kormány. A helyzet azonban radikálisan változott, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter világossá tette: a kabinet továbbra is kitart a 13 százalékos emelés mellett, és kész is küzdeni érte – mondta a tárcavezető az Indexnek az AI Summiton hétfőn.

Nagy Márton: sokkal nagyobb emelés jöhet, mint eddig gondoltuk

Hogy a mostani a helyzetet megértsük, érdemes felidézni a tavaly novemberben kötött bérmegállapodást. A VKF keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodtak meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így

• 2025-be 9 százalékos,
• 2026-ban 13 százalékos,
• 2027-ben pedig 14 százalékos lesz a minimálbér-emelés mértéke,

miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. A béralku azonban tartalmazott egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. Ha ugyanis az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató a GDP, a bruttó átlagkereset-növekedés és az infláció.

Az eltérés jelenleg 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. Ennek ellenére Nagy Márton szerint, bár jogilag nem, de gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása. Ezzel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek, mert az utóbbi időben érezhető a feszültség a vállalkozók körében, amit a gyenge konjunktúra és a párhuzamosan jelen lévő bérnyomás okoz.