A GMO-s szója importjának kiváltása a hazai lakosság érdeke is
Magyarországon idén a szójatermesztés már meghaladta a korábbi évek átlagát, a termésmennyiség megközelíti a 200 ezer tonnát. A nagy nemzetközi szervezetek előrejelzése szerint pedig az Európai Unióban 2034-ig várhatóan további 23 százalékkal fog emelkedni a szója vetésterülete – mondta el az Agrárszektornak Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője.
Kell a hazai szója a GMO-mentességhez
A szója lehet a jövő egyik kulcsszereplője, amely az elmúlt években bizonyítani tudta a létjogosultságát. A 2022-es és 2023-as évben a tavaszi nagykultúrák közötti jövedelmezőségi versenyben a szója lett a győztes, míg a tavalyi évben sem vallott kudarcot a második helyezéssel. Az előzetes becslések szerint 2025-ben is ezüstérmes lehet a napraforgó mögött, melynek oka nem feltétlenül termésátlagban, hanem a piaci értékesítési árakban keresendő.
Az Agrárminisztérium szerint nemcsak tér van a bővítésre, hanem igény is. A kormány ezért kiemelten támogatja a szójatermesztőket mind hazai, mind uniós forrásokból. A minisztérium becslései szerint idén 87 ezer hektáron termesztenek szóját az országban, ami 22 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot. Ez a mennyiség nemcsak a hazai ellátást, hanem az exportlehetőségeket is erősítheti.
Az importtól való függés csökkentése érdekében az uniós növényifehérje-termelés fellendítését célzó stratégiát dolgoz ki az Európai Unió. És Magyarország célja is hasonló, a GMO-s szója importjának kiváltását az agrártárca is fontosnak tartja.
Az Agrárminisztérium prioritásként kezeli az évi több százezer tonna import– zömében GMO-s – szójadara kiváltását, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozását, amihez nem csupán a termesztés fenntartható bővítésére van szükség, hanem a hazai feldolgozás fejlesztésére is. A tárca szerint mindkettőhöz megvannak a szükséges a támogatáspolitikai eszközök.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
