BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

A vízhiány már az állattenyésztésben is korlátot jelent: egy kiló húshoz több ezer liter víz kell

A hagyományos élelmiszer-előállítás és az állattartás is erőforrásai határán van, miközben a víz hiánya és a klímaváltozás is sújtja a mezőgazdaságot. A Vitafort Zrt. által rendezett szakmai találkozón a cég vezérigazgatója a víz kulcsszerepéről is beszélt, és bemutatta, mennyire fontos ma – amikor egy kiló marhahús előállításához tizenötezer liter víz szükséges – az erőforrások használatának optimalizálása.

Nem túlzás azt mondani, hogy a víz nem csupán egy erőforrás a mezőgazdaságban, hanem a víz maga az élet, ami nélkül nincs növénytermesztés, nincs állattenyésztés, de nincs fenntartható jövő sem – mondta Kulik Zoltán, a takarmánygyártó Vitafort Zrt. vezérigazgatója a cége által szervezett hagyományos partnertalálkozón. – Ezt a szerepet csak erősíti, hogy mindannyian tapasztalhattuk, milyen drámai változások mentek végbe az éghajlatunkban, a szélsőségek, a hosszú aszályok és hirtelen jött özönvízszerű eső mind-mind óriási kihívások elé állítják az ágazati szereplőket – tette hozzá.

víz
A szarvasmarhák tartásához rengeteg víz kell / Fotó: Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. / Facebook

Az idei találkozó fő témája ezért a víz volt, a szakmai előadások a víz szerepét és a vízellátást mutatták be. Mint mondta, a Vitafort számára nem új felismerés, hogy a víz kulcsszerepet játszik a mezőgazdaságban, ezért támogatják partnereiket olyan megoldásokkal, amelyek segítenek a termelés vízfelhasználásának optimalizálásában.

Már nem csak a víz mennyisége a kérdés

Az állatok vízigénye ugyanis legalább olyan fontos, mint a takarmányozás – állította. Szerinte már nem is az a fő kérdés, hogy mennyi vizet biztosítunk, hanem hogy ezt milyen minőségben és milyen hatékonyan tudjuk beépíteni a takarmányozás rendszerébe.

A víz szerepét számokkal is alátámasztotta. Ezek szerint

  • egy liter tejhez 2–4 liter víz szükséges,
  • egy laktáción lévő (tehát tejelő) tehén naponta 120–150 litert megiszik,
  • egy kiló marhahúshoz 15 ezer liter,
  • egy kiló sertéshús előállításához, pedig mintegy 6 ezer liter víz szükséges.

Globális kitekintésben is jelentős a víz szerepe, hiszen például a Föld nyolcmilliárdos népességének 20 százaléka, vagyis 1,8 milliárd ember vízhiányos területen él. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy 

a Föld összes lakosával számolva egy fő globális „vízlábnyoma” naponta 3800 liter, ráadásul ez a szám az elmúlt tíz évben 40 százalékkal növekedett.

Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a háborúk és a geopolitikai feszültségek a takarmánypiacot is befolyásolják, és nemhogy enyhülne, hanem egyre súlyosabb a helyzet. Ezeket tetézik az állategészségügyi járványok, mint 

  • a madárinfluenza,
  • az afrikai sertéspestis, valamint
  • a ragadós száj- és körömfájás,

amelyekkel együtt kell élnünk. Ezek jellemzője, hogy egy pillanat alatt képesek tönkretenni egy biztosnak tűnő piacot. Ezeken felül persze a víz hiánya és a klímaváltozás egyéb hatásai is az ágazat mindennapjainak részévé váltak.

Van gond bőven

A megoldandó problémák között említette, hogy az Európai Unió talajainak 60 százaléka degradálódott, amivel csak egy teljesen más gondolkodás mentén lehet valamit kezdeni. 

Az is látszik, hogy a fenntartható és megújuló élelmiszer-termelés, tehát a hagyományos élelmiszeripar és az állattartás is erőforrásai határán van.

A sok rossz hír mellett az viszont pozitívum, hogy a globális takarmánypiac tavaly végre nőtt – 1,2 százalékkal, 16 millió tonnával – és Európa is bővülni tudott 7 millió tonnával.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.