A vízhiány már az állattenyésztésben is korlátot jelent: egy kiló húshoz több ezer liter víz kell
Nem túlzás azt mondani, hogy a víz nem csupán egy erőforrás a mezőgazdaságban, hanem a víz maga az élet, ami nélkül nincs növénytermesztés, nincs állattenyésztés, de nincs fenntartható jövő sem – mondta Kulik Zoltán, a takarmánygyártó Vitafort Zrt. vezérigazgatója a cége által szervezett hagyományos partnertalálkozón. – Ezt a szerepet csak erősíti, hogy mindannyian tapasztalhattuk, milyen drámai változások mentek végbe az éghajlatunkban, a szélsőségek, a hosszú aszályok és hirtelen jött özönvízszerű eső mind-mind óriási kihívások elé állítják az ágazati szereplőket – tette hozzá.
Az idei találkozó fő témája ezért a víz volt, a szakmai előadások a víz szerepét és a vízellátást mutatták be. Mint mondta, a Vitafort számára nem új felismerés, hogy a víz kulcsszerepet játszik a mezőgazdaságban, ezért támogatják partnereiket olyan megoldásokkal, amelyek segítenek a termelés vízfelhasználásának optimalizálásában.
Már nem csak a víz mennyisége a kérdés
Az állatok vízigénye ugyanis legalább olyan fontos, mint a takarmányozás – állította. Szerinte már nem is az a fő kérdés, hogy mennyi vizet biztosítunk, hanem hogy ezt milyen minőségben és milyen hatékonyan tudjuk beépíteni a takarmányozás rendszerébe.
A víz szerepét számokkal is alátámasztotta. Ezek szerint
- egy liter tejhez 2–4 liter víz szükséges,
- egy laktáción lévő (tehát tejelő) tehén naponta 120–150 litert megiszik,
- egy kiló marhahúshoz 15 ezer liter,
- egy kiló sertéshús előállításához, pedig mintegy 6 ezer liter víz szükséges.
Globális kitekintésben is jelentős a víz szerepe, hiszen például a Föld nyolcmilliárdos népességének 20 százaléka, vagyis 1,8 milliárd ember vízhiányos területen él. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy
a Föld összes lakosával számolva egy fő globális „vízlábnyoma” naponta 3800 liter, ráadásul ez a szám az elmúlt tíz évben 40 százalékkal növekedett.
Kulik Zoltán beszélt arról is, hogy a háborúk és a geopolitikai feszültségek a takarmánypiacot is befolyásolják, és nemhogy enyhülne, hanem egyre súlyosabb a helyzet. Ezeket tetézik az állategészségügyi járványok, mint
- a madárinfluenza,
- az afrikai sertéspestis, valamint
- a ragadós száj- és körömfájás,
amelyekkel együtt kell élnünk. Ezek jellemzője, hogy egy pillanat alatt képesek tönkretenni egy biztosnak tűnő piacot. Ezeken felül persze a víz hiánya és a klímaváltozás egyéb hatásai is az ágazat mindennapjainak részévé váltak.
Van gond bőven
A megoldandó problémák között említette, hogy az Európai Unió talajainak 60 százaléka degradálódott, amivel csak egy teljesen más gondolkodás mentén lehet valamit kezdeni.
Az is látszik, hogy a fenntartható és megújuló élelmiszer-termelés, tehát a hagyományos élelmiszeripar és az állattartás is erőforrásai határán van.
A sok rossz hír mellett az viszont pozitívum, hogy a globális takarmánypiac tavaly végre nőtt – 1,2 százalékkal, 16 millió tonnával – és Európa is bővülni tudott 7 millió tonnával.
