Visszaéltek az MNB nevével – drasztikus lépésre szánta el magát a jegybank

Azonnali hatállyal feljelentést tett a nyomozó hatóságnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy, a nevével visszaélő telefonos kibercsaló ellen. A bűnöző a jegybank nevében, annak ügyfélszolgálati telefonszámát ideiglenesen lemásolva telefonált egy banki ügyfélnek, azt jelezve, hogy kibertámadás miatt annak haladéktalanul egy „biztonsági számlára” kell átutalnia a bankszámláján lévő megtakarításokat. A bűnöző számítógépes kémprogramot is letöltethetett az áldozattal, mivel át tudta venni az uralmat annak számítógépe felett. Ezt követően a csaló a saját számlájára utalta az ügyfél jelentős összegű megtakarítását.

Az MNB szerdai közleményében jelezte, hogy soha semmilyen ürüggyel nem kéri el az ügyfelektől telefonos, elektronikus úton azok bizalmas bankszámla- vagy kártyaadatait, nem buzdítja őket pénzük elutalására, illetve nem töltet le velük „vírusvédő” programokat – a valóságban kémprogramokat – sem. Ilyen telefonhívásnál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanú esetén megszakítani a kapcsolatot és az ügyfél saját bankja, illetve az MNB ügyfélszolgálatán érdeklődni.

A jegybank szerint azonnali gyanúra adhat okot az is, ha a telefonáló – miután az ügyfél bizalmatlan, vagy nem hisz neki – sürgető vagy fenyegető hangnemet használ. Amennyiben egy ügyfél mégis megadta bizalmas azonosítóit, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának és a rendőrségnek.

Nyár óta működik az MNB KiberPajzs

A kiberbiztonsági kockázatok megelőzésére, csökkentésére Varga Mihály jegybankelnök idén júniusban jelentette be az MNB öt intézkedését az online bűnözők ellen. Ezek részeként a Központi Visszaélésszűrő Rendszer már el is indult, és védi az ügyfeleket. A jegybank emellett számos állami intézménnyel és a pénzpiac szereplőivel KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt folytat, továbbá elemzi a folyamatokat, lehetséges intézkedéseket az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek támogatására, védelmére.

Brutális eszköztárral rendelkeznek az online csalók, sokmilliárdos kárt okoznak – így védekezhetünk ellenük

A probléma nem lokális, sajnos globális trendről beszélhetünk. 2025 eső felében drámaian megemelkedett a kibercsalások száma, ami annak is a következménye, hogy a hagyományos csalási módokat felváltották a mesterséges intelligencia és a deepfake technológia segítségével végrehajtott, rendkívül kifinomult megoldások – foglalta össze a helyzetet a Világgazdaságnak adott májusi interjújában Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting ügyvezetője.

A kiberbiztonsági szakértő szerint Magyarországon sem túl kedvező a helyzet, az első negyedévben hozzávetőleg 8-9 milliárd forintnyi összeget tudtak kicsalni áldozataiktól az online bűnözők. Bár banki adatokról van szó, fontos kiemelni, hogy ezt az összeget nem a bankoktól, hanem szinte minden esetben az ügyfelektől veszik el a csalók. Erre jó példa az a közelmúltban nyilvánosságra került eset is, amikor az MBH Bank 600-nál is több ügyfelét érte anyagi kár, ez a legnagyobb ilyen incidens volt az elmúlt időszakban.

Rónaszéki megjegyezte, hogy külföldön és itthon is az a megszokott, hogy az ilyen esetekben a bank legtöbbször áthárítja a felelősséget az ügyfelekre, még olyankor is, amikor nem egyértelműen csak az ügyfél hibája, hogy a tranzakció lezajlott. A pénzintézeteknek nagyon fejlett megelőzési technológiával kellene rendelkezniük, de ez sajnos itthon sem teljesül mindenkinél.