BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyszerre dolgozik az összes orosz atomjégtörő, soha nem volt még ilyen

Oroszország történetében először egyszerre mozgósította mind a nyolc nukleáris meghajtású jégtörőjét, hogy a téli időszakban is nyitva tartsa a hajózási útvonalakat az Ob-öbölben és a Jenyiszej-öbölben. A példátlan lépés a jégtörők egyszerre való alkalmazásával az északi-sarki energiaexport stratégiai jelentőségére mutat rá, egyúttal arra, hogy Oroszország számára változatlanul stratégiai jelentőségű az Északi-sarkvidék.

A jégtörők összehangolt alkalmazásának célja a kőolaj-, a cseppfolyósított földgáz (LNG), valamint az ásványkincs-szállítmányok folyamatos áramlásának biztosítása Oroszország sarkvidéki termelési térségeiből. Az érintett létesítmények közé tartozik az Arctic Gate olajterminál, a Yamal LNG projekt, valamint a Norilszk Nickel bányászati és kohászati komplexuma – írja az Origo. Az Északi-sarkvidék egyre nagyobb, főként az áruszállításban betöltött gazdasági jelentőségével a Világgazdaság oldalán is foglalkoztunk. A nyolc nukleáris meghajtású orosz jégtörő szintlépést jelenthet a térség hasznosításában.

Trump-Putyin csúcstalálkozó orosz atommeghajtású jégtörő hajó
Orosz jégtörő hajó Alaszka partjainál / Fotó: NurPhoto via AFP

Jégtörők: már az Északi-sarkvidék egész éves hajózhatósága is a horizonton van

A lap külföldi információforrások alapján azt írja, hogy a Tajmir, a Jamal, az Arktika, a Jakutija, a Szibir és az 50 Let Pobedi nevű nukleáris jégtörők az Ob-öbölben teljesítenek szolgálatot, míg az Ural és a Vajgacs a Jenyiszej-öbölben és a Jenyiszej folyón működik, segítve a Szibéria belsejében fekvő kikötők és terminálok hajóforgalmát.

Az orosz nukleáris jégtörőflotta két különleges, kis merülésű hajót is magában foglal: a Tajmir és a Vajgacs kifejezetten sarkvidéki folyótorkolatokban való üzemelésre készült. Szűk medrű, sekély vizekben is képesek jeget törni, és ez a képességük kulcsfontosságúvá teszi őket a szárazföld belsejében található exportterminálok téli kiszolgálásában.

Most először fordul elő az is, hogy mind a négy új Arktika-osztályú nukleáris jégtörő egyszerre van bevetésen. Az Arktika, az Ural, a Szibir és a Jakutija Oroszország nukleáris jégtörő képességeinek jövőjét képviselik: nagyobb teljesítményt, jobb hatékonyságot és – a szabályozható merülési mélység révén – a mély sarkvidéki tengereken, valamint a sekélyebb part menti vizeken egyaránt hatékonyan működnek.

A jövőre tekintve Oroszország további három, Arktika-osztályú nukleáris jégtörőt épít. 

A Csukotka, a Leningrád és a Sztálingrád várhatóan 2026-ban, 2028-ban, valamint 2030-ban állhat szolgálatba. A Roszatomflotot (a nukeláris meghajtású jégtörőkért felelős vállalatot) sújtó nyugati szankciók ugyanakkor lelassították az építési munkálatokat.

Ezzel párhuzamosan készül a hatalmas, Leader-osztályú jégtörő, a Rosszija is, amellyel új hajóosztály jelenik meg a jégtörők világában azzal a céllal, hogy 2030 körül már egész évben hajózhatóvá tegyék az északi-tengeri útvonalat.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.