BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyszerre dolgozik az összes orosz atomjégtörő, soha nem volt még ilyen

Oroszország történetében először egyszerre mozgósította mind a nyolc nukleáris meghajtású jégtörőjét, hogy a téli időszakban is nyitva tartsa a hajózási útvonalakat az Ob-öbölben és a Jenyiszej-öbölben. A példátlan lépés a jégtörők egyszerre való alkalmazásával az északi-sarki energiaexport stratégiai jelentőségére mutat rá, egyúttal arra, hogy Oroszország számára változatlanul stratégiai jelentőségű az Északi-sarkvidék.

A jégtörők összehangolt alkalmazásának célja a kőolaj-, a cseppfolyósított földgáz (LNG), valamint az ásványkincs-szállítmányok folyamatos áramlásának biztosítása Oroszország sarkvidéki termelési térségeiből. Az érintett létesítmények közé tartozik az Arctic Gate olajterminál, a Yamal LNG projekt, valamint a Norilszk Nickel bányászati és kohászati komplexuma – írja az Origo. Az Északi-sarkvidék egyre nagyobb, főként az áruszállításban betöltött gazdasági jelentőségével a Világgazdaság oldalán is foglalkoztunk. A nyolc nukleáris meghajtású orosz jégtörő szintlépést jelenthet a térség hasznosításában.

Trump-Putyin csúcstalálkozó orosz atommeghajtású jégtörő hajó
Orosz jégtörő hajó Alaszka partjainál / Fotó: NurPhoto via AFP

Jégtörők: már az Északi-sarkvidék egész éves hajózhatósága is a horizonton van

A lap külföldi információforrások alapján azt írja, hogy a Tajmir, a Jamal, az Arktika, a Jakutija, a Szibir és az 50 Let Pobedi nevű nukleáris jégtörők az Ob-öbölben teljesítenek szolgálatot, míg az Ural és a Vajgacs a Jenyiszej-öbölben és a Jenyiszej folyón működik, segítve a Szibéria belsejében fekvő kikötők és terminálok hajóforgalmát.

Az orosz nukleáris jégtörőflotta két különleges, kis merülésű hajót is magában foglal: a Tajmir és a Vajgacs kifejezetten sarkvidéki folyótorkolatokban való üzemelésre készült. Szűk medrű, sekély vizekben is képesek jeget törni, és ez a képességük kulcsfontosságúvá teszi őket a szárazföld belsejében található exportterminálok téli kiszolgálásában.

Most először fordul elő az is, hogy mind a négy új Arktika-osztályú nukleáris jégtörő egyszerre van bevetésen. Az Arktika, az Ural, a Szibir és a Jakutija Oroszország nukleáris jégtörő képességeinek jövőjét képviselik: nagyobb teljesítményt, jobb hatékonyságot és – a szabályozható merülési mélység révén – a mély sarkvidéki tengereken, valamint a sekélyebb part menti vizeken egyaránt hatékonyan működnek.

A jövőre tekintve Oroszország további három, Arktika-osztályú nukleáris jégtörőt épít. 

A Csukotka, a Leningrád és a Sztálingrád várhatóan 2026-ban, 2028-ban, valamint 2030-ban állhat szolgálatba. A Roszatomflotot (a nukeláris meghajtású jégtörőkért felelős vállalatot) sújtó nyugati szankciók ugyanakkor lelassították az építési munkálatokat.

Ezzel párhuzamosan készül a hatalmas, Leader-osztályú jégtörő, a Rosszija is, amellyel új hajóosztály jelenik meg a jégtörők világában azzal a céllal, hogy 2030 körül már egész évben hajózhatóvá tegyék az északi-tengeri útvonalat.

További részletek az Origo cikkében olvashatók.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.