Egyszerre dolgozik az összes orosz atomjégtörő, soha nem volt még ilyen
A jégtörők összehangolt alkalmazásának célja a kőolaj-, a cseppfolyósított földgáz (LNG), valamint az ásványkincs-szállítmányok folyamatos áramlásának biztosítása Oroszország sarkvidéki termelési térségeiből. Az érintett létesítmények közé tartozik az Arctic Gate olajterminál, a Yamal LNG projekt, valamint a Norilszk Nickel bányászati és kohászati komplexuma – írja az Origo. Az Északi-sarkvidék egyre nagyobb, főként az áruszállításban betöltött gazdasági jelentőségével a Világgazdaság oldalán is foglalkoztunk. A nyolc nukleáris meghajtású orosz jégtörő szintlépést jelenthet a térség hasznosításában.

Jégtörők: már az Északi-sarkvidék egész éves hajózhatósága is a horizonton van
A lap külföldi információforrások alapján azt írja, hogy a Tajmir, a Jamal, az Arktika, a Jakutija, a Szibir és az 50 Let Pobedi nevű nukleáris jégtörők az Ob-öbölben teljesítenek szolgálatot, míg az Ural és a Vajgacs a Jenyiszej-öbölben és a Jenyiszej folyón működik, segítve a Szibéria belsejében fekvő kikötők és terminálok hajóforgalmát.
Az orosz nukleáris jégtörőflotta két különleges, kis merülésű hajót is magában foglal: a Tajmir és a Vajgacs kifejezetten sarkvidéki folyótorkolatokban való üzemelésre készült. Szűk medrű, sekély vizekben is képesek jeget törni, és ez a képességük kulcsfontosságúvá teszi őket a szárazföld belsejében található exportterminálok téli kiszolgálásában.
Most először fordul elő az is, hogy mind a négy új Arktika-osztályú nukleáris jégtörő egyszerre van bevetésen. Az Arktika, az Ural, a Szibir és a Jakutija Oroszország nukleáris jégtörő képességeinek jövőjét képviselik: nagyobb teljesítményt, jobb hatékonyságot és – a szabályozható merülési mélység révén – a mély sarkvidéki tengereken, valamint a sekélyebb part menti vizeken egyaránt hatékonyan működnek.
A jövőre tekintve Oroszország további három, Arktika-osztályú nukleáris jégtörőt épít.
A Csukotka, a Leningrád és a Sztálingrád várhatóan 2026-ban, 2028-ban, valamint 2030-ban állhat szolgálatba. A Roszatomflotot (a nukeláris meghajtású jégtörőkért felelős vállalatot) sújtó nyugati szankciók ugyanakkor lelassították az építési munkálatokat.
Ezzel párhuzamosan készül a hatalmas, Leader-osztályú jégtörő, a Rosszija is, amellyel új hajóosztály jelenik meg a jégtörők világában azzal a céllal, hogy 2030 körül már egész évben hajózhatóvá tegyék az északi-tengeri útvonalat.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.


