Egy nap alatt lelepleződött, miért vetett szemet az orosz vagyonra Merz és Macron, és mekkora a vereségük
Németország az 1990-es újraegyesítése óta a legnagyobb költségvetési hiány felé tart a kormány jelenlegi kiadási tervei alapján – figyelmeztetett pénteken a Bundesbank, egyben intézkedéseket sürget az államháztartás egyensúlyának megőrzése érdekében. Még egy nap sem telt el azóta, hogy az európai uniós csúcs hatalmas hitelfelvételről döntött Ukrajna javára, mert az orosz vagyon elvételének elképzelése megbukott. Hogy a hitelfelvétel helyett miért támogatta a végül kisiklott tervet Berlin és Párizs, az mindkét fővárosban már az uniós döntést követő napon kibukott. Sokkal jobb lett volna más pénzét megcsapolni, mint a saját léket kapott költségvetésüket, a szavazók szeme láttára.
Friedrich Merz kormánya a következő években több száz milliárd eurót készül infrastruktúrára és védelemre fordítani, szakítva a hosszú ideje követett költségvetési fegyelemmel. Sőt, a kabinet jelentős szerepet vállalt Ukrajna megsegítésében, az Oroszországgal háborúban álló országnak nagy összeget nyújt, amihez még a csütörtökön elfogadott uniós hitelből is nagy részt vállal.
Merz célja, hogy újraélessze a versenyképességét elvesztő gazdaságot és elrettentse Oroszországot a további birodalmi terjeszkedéstől.
A német jegybank becslése szerint a németországi beruházások – az adócsökkentésekkel és transzferekkel együtt – 2028-ra a GDP 4,8 százalékára emelhetik az államháztartási hiányt.
A kormány gazdaságpolitikai tanácsadójaként működő Bundesbank szerint ez sértené az alkotmányban rögzített fiskális szabályokat, ezért határozott beavatkozásra van szükség.
A magasabb hiány ellenére Németország államadósság-rátája továbbra is viszonylag alacsony marad: 2028-ban a GDP 68 százaléka lehet, szemben az idei 63 százalékkal. Olaszország és Franciaország esetében ez az arány már jóval 100 százalék felett van.
Németország úgynevezett adósságféke a hitelfelvételt a GDP 0,35 százalékában maximálja. A kereszténydemokratákból és szociáldemokratákból álló kormánykoalíció mentességet szerzett a védelmi kiadásokra, valamint egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alapra.
A Bundesbank becslése szerint azonban
a 2028-ra várható hiány jelentős része szociális kiadásokból és egyéb beruházásokból ered majd.
„A különféle adócsökkentések miatt bevételkiesésekre lehet számítani, míg a transzferek következtében a kiadások is növekednek” – idézte a jegybank közleményét a Reuters.
A másik részről ugyanakkor az infrastrukturális és védelmi beruházások összhatása 2025 és 2028 között összesen mintegy 1,3 százalékponttal növelheti a GDP-t. A központi bank becslése szerint minden egyes euró, amelyet ezekbe az ágazatokba fektetnek, nagyjából 70 centtel járul hozzá a gazdasági teljesítmény növekedéséhez.
Németország hasonló pályára kerülhet, mint Franciaország
Van egy átverés Nyugat-Európában: a vezető politikusok ezt egymás között bevallották – erről brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, akinek sikerült elérnie, hogy Magyarország ne vegyen részt az uniós hitelfelvételben.
Az a mese van elterjesztve Nyugat-Európában, hogy ez a háború a nyugati embereknek egyetlenegy fillérjükbe sem fog kerülni
– fogalmazott a magyar kormányfő. Ez a hitel hadikölcsön – fejtette ki, a pénzt az unió a pénzpiacokról veszi fel, majd hitel formájában átadja Ukrajnának, de az nem fog tudni fizetni, valakinek viszont muszáj lesz.
Pénteken nemcsak a német, de francia jegybank is aggodalmát fejezte ki a fiskális politika kapcsán. „Kockázatos lenne, és súlyos gazdasági következményekkel járna Franciaország számára, ha az államháztartás helyreállítására irányuló tervekkel nem sikerülne a költségvetési hiány leszorítása a GDP 5 százaléka alá a jövő évben” – tette közé figyelmeztetését a francia központi bank elnöke, amiről a Világgazdaság is beszámolt.
Francois Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke emlékeztetett, hogy a költségvetési viták jócskán eltávolították az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát a kormány eredeti, 4,7 százalékos GDP-arányos hiánycéljától.
Az eddig jóváhagyott pénzügyi törvényjavaslatok egyes részei a hiányt 2026-ban a gazdasági teljesítmény 5,3 százalékára csökkentenék, szemben az idei 5,4 százalékkal, ami messze meghaladja az EU által előírt 3 százalékot.
A jegybank elnökének figyelmeztetése egy nappal azután érkezett, hogy az uniós csúcson hosszú vita után megállapodtak, hogy közös hitelfelvétellel biztosítanak 90 milliárd eurós támogatást a következő két évben Ukrajnának.
Bár a hitelt az EU közös költségvetésének terhére veszik fel, Franciaország az adósságot illetően így is nagy bajban van. Rekordközeli szinten az államadósság, amely a második negyedévben elérte a GDP 115,6 százalékát, de az év végére az előrejelzések szerint 116,3 százalék lesz. Ennél magasabb, 117,5 százalék csak 2021 márciusában volt, a koronavírus-járvány hatásai miatt.
Putyin évértékelő beszéde: ha az EU felhasználja a befagyasztott orosz vagyont, az „fényes nappali rablás”
Vlagyimir Putyin évértékelő sajtótájékoztatóján „fényes nappali rablásnak” nevezte azt a tervet, amely szerint az Európai Unió a befagyasztott orosz vagyont használná fel Ukrajna támogatására. Ez a terv egyelőre lekerült az asztalról, Putiyn mégis úgy gondolja, hogy nemcsak rablás lett volna, de alá is ásta volna az euróövezetbe vetett bizalmat. Putyin emellett pozitívan számolt be az orosz gazdaság jelenlegi helyzetéről, kiemelve, hogy sikerült elérniük a 2025-ös inflációs célokat.
