Macron összeomló költségvetésből küldte el a francia pénzesládát Ukrajnának
Kockázatos lenne, és súlyos gazdasági következményekkel járna Franciaország számára, ha az államháztartás helyreállítására irányuló tervekkel nem sikerülne a költségvetési hiány leszorítása a GDP 5 százaléka alá a jövő évben – figyelmeztetett a jegybank elnöke órákkal azután, hogy a franciák úgy mentek bele az Európai Unió csúcstalálkozóján Ukrajna pénzelésébe, hogy közben a költségvetési összeomlás szélén állnak.
„Az 5 százalék feletti hiánnyal Franciaország egyértelműen veszélybe sodorná magát – nyilatkozta Francois Villeroy de Galhau, a Banque de France elnöke a Le Figaro című lapnak. – Tapasztalataim szerint a piacok látszólagos nyugalma ilyenkor hirtelen megfordulhat” – tette hozzá.
Emlékeztetett, hogy a költségvetési viták jócskán eltávolították az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát a kormány eredeti, 4,7 százalékos GDP-arányos hiánycéljától.
A nehézségek ellenére javítják a növekedési kilátásokat
A központi bank pénteken teszi közzé növekedési előrejelzéseit, amelyet az amerikai vámok, az erősödő kínai verseny, a csődök növekvő száma, a politikai és költségvetési bizonytalanság ellenére felfelé módosítanak.
A lap értesülése szerint a 2024-es 1,1 százalék után a GDP az idén a korábban jelzettnél jobban teljesít, várhatóan 0,9 százalékkal fog növekedni, szemben a korábbi 0,7 százalékos prognózisnál.
A gazdasági aktivitás 2026-ban és 2027-ben várhatóan 1 százalékra, majd 2028-ban 1,1 százalékra erősödik. „Ezt a háztartási fogyasztás és a magánberuházások fellendülése támogatja”, ami az intézmény szerint így átveszi a vezető szerepet a közbeszerzéstől és a külkereskedelemtől.
Franciaország idén elfogadott költségvetés nélkül maradhat
A Bloomberg Villeroy interjúját ismertetve emlékeztetett: kevés az esély arra, hogy a parlament még az idén elfogadja a teljes költségvetést. Az eddig jóváhagyott pénzügyi törvényjavaslatok egyes részei a hiányt 2026-ban a gazdasági teljesítmény 5,3 százalékára csökkentenék, szemben az idei 5,4 százalékkal, ami messze meghaladja az EU által előírt 3 százalékot.
Bár a francia jegybank elnöke a múltban sem riadt vissza a költségvetési kockázatok kiemelésétől, a portál szerint a megjegyzései bizonyos fokú aggodalomra adnak okot az előrelépés hiánya miatt egy olyan időszakban, amikor az ország továbbra is a befektetők figyelme alatt áll.
A pénzpiacok azonban az elmúlt hetekben viszonylag nyugodtak voltak, mivel
a költségvetés elfogadásának elmaradása nem feltétlenül okozna újabb kormányzati összeomlást,
és Franciaország támaszkodhat vészhelyzeti jogszabályokra a létfontosságú adók és kiadások átütemezésére.
A 10 éves francia kötvények hozamprémiuma a német versenytársakhoz képest körülbelül 70 bázispont, miután szeptemberben túllépte az olaszt, októberben pedig 89 fölé emelkedett.
Bármire negatívan reagálhatnak a piacok
Villeroy szerint azonban a piacok hirtelen elmozdulhatnak, ha bizonyos események sorozata következik be, beleértve az Európai Unióval való összecsapást a költségvetési politika miatt, további leminősítéseket vagy a hedge fundok kivonását.
„Annál is fontosabb, hogy elkerüljük a francia kamatlábak emelkedését, mivel a vállalkozásokat, valamint a háztartásokat is érintené a jelzáloghiteleiken keresztül” – hangsúlyozta Villeroy.
A jegybank elnökének figyelmeztetése egy nappal azután érkezett, hogy az uniós csúcson hosszú vita után megállapodtak, hogy közös hitelfelvétellel biztosítanak 90 milliárd eurós támogatást a következő két évben Ukrajnának.
„A döntés hiánya katasztrófa lett volna. Szerencsére hoztunk egy döntést. Egy világos döntést, egyértelmű elkötelezettséget, konkrét eredményekkel. Ez a csúcstalálkozó nagyon jó Ukrajna számára” – értékelte Emmanuel Macron francia elnök.
Folyamatosan nő a francia államadósság
Bár a hitelt az EU közös költségvetésének terhére veszik fel, Franciaország az adósságot illetően így is nagy bajban van. Rekordközeli szinten az államadósság, amely a második negyedévben elérte a GDP 115,6 százalékát, de az év végére az előrejelzések szerint 116,3 százalék lesz. Ennél magasabb, 117,5 százalék csak 2021 márciusában volt, a koronavírus-járvány hatásai miatt.
Ez az egyik legmagasabb az eurózónában, a franciákat csak
- a görögök (151,2 százalék)
- és az olaszok (138,3 százalék)
előzik meg, Olaszország helyett azonban most Franciaország az eurózóna robbanáspontja.
Az Eurostat legfrissebb, októberi adatai szerint az átlag az EU-ban 81,9, az eurózónában 88,2 százalék.
