Meloni ledobta az atombombát: elfogadta az EU a gazdákat sújtó Mercosur-egyezményt – merénylet, kommentálta Magyarország
A gazdák szerint a megállapodás tönkreteszi őket. A Mercosur-megállapodást 25 éve tárgyalták, Macron szerint mára idejétmúlt elvek alapján. A gazdák hiába tüntettek egy sor országban – a döntés időpontjában épp Varsóban –, az egyezményt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök várhatóan napokon belül aláírja, és megindulhatnak az áruk, amelyek sok európai gazdaság végét okozhatják. Újabb merénylet az európai gazdák és agrárium ellen – kommentálta a magyar agrárminiszter
Hiába tiltakoztak az európai gazdák az Európai Unió és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellen, pénteken a tagállamok minősített többsége áldását adta az egyezményre, melyet a jövő héten alá is írhat dél-amerikai útján az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen. A formális véglegesítéshez az Európai Parlament hozzájárulását is meg kell szerezni – írta közleményében az Európai Tanács.
Magyarország ellenezte a Mercosur-megállapodást
A megállapodást Magyarország is ellenezte egyebek mellett Franciaország és Lengyelország mellett, ám pénteken Brüsszelben a tagállamok uniós nagykövetei körében az egyezség elérte a szükséges többséget. Az európai gazdák attól tartanak, hogy tisztességtelen versenyre kell kelniük a Mercosur-országok termelőivel, akiknek nem kell olyan szigorú szabályoknak megfelelniük, mint nekik.
A szerződésről a két blokk immár 25 éve tárgyal, főként Németország és Spanyolország erőltette.
Berlin a gazdákkal szemben az iparának szeretne új piacot teremteni a több vám csökkenését hozó egyezménnyel.
Meloni kormánya végül az egyezmény mellé állt
A megállapodást már decemberben tető alá akarták hozni, ám akkor még Olaszország és Franciaország elkaszálta. Időközben azonban Róma álláspontja megváltozott, így megszülethet a szabadkereskedelmi egyezmény, amit azonban még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia – írja a Bloomberg.
Az egyezmény elfogadásához minősített többségre volt szükség, így a blokkoló kisebbséghez elegendő lett volna az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselő, legalább négy ország ellenkezése. Bár Magyarország mellett Franciaország, Lengyelország, Románia és Ausztria is ellenezte a szerződést, együtt sem képviseltek elegendő lakost Olaszország álláspontjának változása után.
Róma pálfordulásában szerepet játszottak azok a biztosítékok, amelyeket Brüsszel felajánlott. Ezek között egyebek mellett szerepel, hogy vizsgálat indulhat a kedvezményes vámok felfüggesztésére, ha megugrik a dél-amerikai import, vagy az árak a hároméves átlag alá esnek. A vizsgálat indításának küszöbe a korábbi 8 százalékról 5 százalékra csökken.
Meloni ledobta az atombombát: elfogadta az EU a gazdákat sújtó Mercosur egyezményt
Fotó: AFP/Reuters
1/10
Fotó: ALEKSANDRA SZMIGIEL / Reuters
Az egyezményt régóta ellenző Franciaország elnöke, Emmanuel Macron csütörtökön az X-en arról írt, hogy hazája támogatja a nemzetközi kereskedelmet, de az EU–Mercosur-egyezményt túl régóta tárgyalják, olyan alapokon, amelyek mára idejétmúlttá váltak.
Nagy István agrárminiszter Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy
a Mercosur-megállapodás, az ukrán szabadkereskedelmi megállapodás, a közös agrárpolitika strukturális átalakítása és a forráscsökkentés az európai agrárium jövőjét veszélyezteti, és tönkreteszi.
Ez a gazdák baja a Mercosur-megállapodással
A szabadkereskedelmi megállapodás értelmében az EU, Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay részvételével egy 780 millió lakost számláló közös piac születik, amely azonban az agrártermékek dömpingjével fenyegeti az európai gazdákat. Nem véletlen, hogy a gazdák utcára vonultak, autópályákat foglaltak el, és számos módon tiltakoztak a szabadkereskedelmi megállapodás ellen, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Katalóniában, Görögországban, Lengyelországban és Írországban is.
A megállapodás ugyanis megnyitná az európai piacot a Mercosur-országok agrártermékei előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy
olcsóbb, lazább környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított húsok, gabonák és egyéb agrártermékek áraszthatnák el Európát.
Az európai gazdák attól tartanak, hogy nem tudnak versenyezni ezekkel a termékekkel, ami tömeges gazdaságbezárásokhoz és a vidék elsorvadásához vezethet. A félelmeket tovább erősíti, hogy az Európai Bizottság nem valódi védőintézkedéseket kínál, hanem pénzügyi ígéretekkel próbálja tompítani az ellenállást.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
