Nem csak a Ferencváros járna jól: az egész magyar futballnak előrelépést jelenthet Tóth Alex 15 millió eurós átigazolása
Néhány napja futott körbe a hír, hogy a Ferencváros 20 éves középpályása, Tóth Alex felkerült több európai topklub – köztük az olasz Juventus – listájára. A magyar válogatott futballistát jelenleg 5 millió euróra becsülik, de a nemzetközi érdeklődés miatt akár 15 millió eurót is fizethetnek érte. Egy ilyen igazolás nem csupán klubrekord lehetne: gazdasági modellváltást indíthat el a teljes magyar futballban.
A Fradi a nemzetközi játékoskörforgás kapujában
Egy ekkora volumenű transzfer olyan tőkeinjekció lenne, amit NB I-es klub még nem produkált. A hatás pedig messze túlmutatna a közvetlen bevételen: a Fradi végérvényesen belépne azoknak a kluboknak a körébe, amelyek nem csak nevelnek, hanem rendszeresen értékesítenek is piacképes fiatalokat a topligák felé.
Bár korábban is volt példa – Nagy Ádám, Lisztes Krisztián –, a 15 milliós szint hatalmas ugrást jelentene: azt üzenné a piacnak, hogy a Ferencvárosnál képzett játékos nem kiegészítő ember, hanem keresett portéka. Ez nem csak presztízs, hanem üzleti előny is. Ha egy magyar középpályás 15 millióért kel el, az minden hazai tehetség értékét feljebb tolja, és a külföldi klubok figyelmét a teljes magyar piacra irányítja.
A régió exportpiacán Magyarország így pozíciót építhet — egyetlen átigazolás multiplikáló hatással járhat.
Mit nyerne az igazolással a Ferencváros?
A bevétel messze nem egyszeri pénzesőt jelent. Ha a klub tudatosan használja fel, az új üzleti ciklust indíthat el:
- utánpótlás-fejlesztés,
- infrastruktúra-fejlesztés,
- további fiatal igazolások.
Ez a jól ismert nevel – értékesít – befektet – újraértékesít modell, amely tartós sportértéket is teremt. A fiatal tehetségek számára már nem – csak – a fizetés lesz döntő, hanem az, hogy a Fradiból reális út vezet a legerősebb bajnokságok felé.
A klub így még inkább a tehetségek gyűjtőhelyévé válhat, ami erősebb csapatot, nagyobb nézőszámot és magasabb szponzori bevételeket hoz.
Mit nyer a válogatott?
A magyar futball egyik tartós problémája, hogy a fiatalok többsége túl későn találkozik a topligákra jellemző
- sebességgel,
- tempóval,
- szakmai elvárásokkal.
Ha évente akár csak 1–2 Tóth-szintű játékos jutna el 10–20 millió eurós kategóriába, az ugrásszerűen javítaná a válogatott nemzetközi versenyképességét. A külföldi közeg ráadásul olyan posztkultúrákat is fejleszt – középpályás-szervezés, belsővédő-játék, támadóautomatizmusok –, amelyekre itthon nincs azonos intenzitású képzés.
Egyetlen sikeres export is tudásimportot hoz vissza.
Már bizonyítottunk: a magyar játékos nem zsákutca
A nemzetközi piac számára ma a legerősebb referencia a Liverpool két magyarja:
- Szoboszlai Dominik (85 millió euró)
- Kerkez Milos (45 millió euró)
Mindketten a világ egyik legnagyobb márkájú klubjában játszanak, és azt üzenik:
Magyarországon van utánpótlás-potenciál, és érdemes ide figyelni.
Tóth Alex eladása így nem egy futballista piacra vitele lenne, hanem gazdasági üzenet is: Magyarország nem csupán játékost nevel, hanem értéket teremt — és értéket tud eladni.
Szalai Ádám is emlegette Tóth Alexot
Kutyakötelességem nekem, és kutyakötelességük a hazai futballban dolgozóknak, hogy ezek az állami támogatások megtérüljenek – mondta még nyáron Telkiben a Mandinernek Szalai Ádám, a magyar válogatott egykori csapatkapitánya, a nemzeti együttes jelenlegi segédedzője, egyben az NSMI módszertani igazgató-helyettese.
Ilyen megtérülés például, ha a felcsúti Pécsi Ármin Liverpoolba szerződik, vagy amikor Tóth Alex alapemberré válik a Ferencvárosban.
Kiemelte: az akadémiáknak megvolt az idejük a kinevelésre, hogy felkészüljenek arra az időszakra, amikor már nem lesznek állami támogatások. Mert a magyar labdarúgásnak szüksége van arra, hogy Lisztes Krisztiánt eladják, és mondjuk a jövőben Tóth Alexet is értékesítsék – érvelt Szalai, majd aláhúzta: nem tökéletes még a rendszer, de így kell a legjobbat, legtöbbet kihozni belőle.
Ha megnézzük az elmúlt öt évet, körülbelül 53-54 magyar játékos igazolt külföldre, ebből 46 ingyen, míg a maradékot 13,2 millió euróért adták el. Hátul vagyunk ebben a rangsorban, nagy a lemaradásunk a régióhoz képest
– mondta Szalai.
Az ingatlanárakhoz hasonló
Ha egy fiatal tehetség sűrűbben lép pályára az NB I-ben, és a góljaival/gólpasszaival/védekezésével felhívhatja magára a figyelmet – mondta még Lisztes Krisztián kapcsán a Világgazdaságnak Szabados Gábor sportközgazdász. Kiemelte, hogy a labdarúgók piaci értékének meghatározása egyébként olyan, mint az ingatlanoké:
a hasonló paraméterrel rendelkezők összevetéséből alakul ki egy összeg.
Szabados szerint egy hazai futballista mindig hendikeppel indul a piacon: hiába számít nálunk valaki nagy tehetségnek, egy hasonló korban lévő
- brazil,
- holland,
- szerb,
- vagy horvát
akkor is előnyösebb pozícióban lesz nála, ha mindannyian az OTP Bank Ligában fociznának.
