Most akkor tényleg megadóztatják a kutya- és macskatartást Magyarországon? Megvan a pontos terv – mindenki kiszámolhatja, mennyit fizethet

Az elmúlt napokban nagy visszhangot kapott a Tisza Pártnak tulajdonított klasszikus baloldali megszorítócsomag. Miután a teljes, több száz oldalas dokumentumhoz a Világgazdaság is hozzájutott, számos cikkben dolgoztuk fel részletesen az abban szereplő javaslatokat. Az egyik legmeglepőbb a kutyaadó és macskaadó ötlete, amely ugyancsak végigsöpört a magyar nyilvánosságban.

Lapunk most a teljes, összesen tizenegy fejezeten keresztül taglalt elképzelést megismerte, így be tudja mutatni, mi szerepel benne pontosan. Fontos jelezi, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter tagadja, hogy közük lenne a kiszivárgott anyaghoz, illetve pereket helyezett kilátásba azok felé, akik beszámolnak az abban foglaltakról.

Ugyanakkor lapunk a dokumentumot hitelesnek fogadja el, például azért is, mert a szakmai és tudományos részletességgel kidolgozott koncepciókban egyértelműen visszaköszönnek a nyilvánosságban is fellelhető tiszás elképzelések. Ilyen koncentráltan azonban Magyar Péter pártjának törekvései eddig nem voltak ismertek a magyar közvélemény előtt.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a párt számos vezetője, köztük az elnöke is tett már korábban is arra egészen konkrét utalásokat, hogy  a háttérben zajlik a merőben új alapokra helyezett programjuk kidolgozása. Ennek a nyilvánosságra került terv abszolút megfelel.

Kutyaadó, macskaadó: most mindenki kiszámolhatja, mennyit fizethet

Magyarországon becslések szerint 2 millió kutya és 2,5 millió macska él, ami az jelenti, hogy a háztartások közel fele tart legalább egy állatot. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a nagyjából 9,7 millió lakosból 5-6 millió él olyan környezetben, ahol minimum egy kedvtelésből tartott állat van.

A javaslat azzal indul, hogy az országos eb- és macskaadó bevezetése nem csupán új bevételi forráshoz juttatná az államháztartást, hanem egy komplex szabályozási és finanszírozási rendszert is kialakítana.

Az adó alanya az ált tulajdonosa lenne, a mértéke pedig évi 18 ezer forint állatonként.

Az egész rendszer kulcseleme a mikrochip-alapú nyilvántartás amelyet a NÉBIH kezel. Ehhez

• az állatorvosok,
• a tenyésztők,
• a menhelyek
• és a szakmai szervezetek

valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség mellett kapcsolódnak. A Tisza Pártnak azért is tetszhetett meg a kutyaadó és a macskaadó, mert az állattartás mögött jelentős gazdasági tevékenység húzódik. Az állateledel-piac értéke meghaladja az évi 500 milliárd forintot, az állatorvosi szolgáltatásoké az évi 100 milliárdot, illetve a kisállat-felszerelések eladásai is dinamikusan növekednek.

Ami a dokumentum szerint viszont kifejezetten probléma, hogy a kóbor állatok eltartása éves szinte több milliárd forintot emészt fel az állami, illetve az önkormányzati forrásokból. Ez indokolja, hogy ezekhez a költségekhez az állattartók is hozzájáruljanak. Az elképzelés magyarországi megvalósítását azzal is alátámasztja, hogy az eb- és macskatartás adóztatása több országban is régóta létező gyakorlat, így például Németországban, Ausztriában, Svájcban, Hollandiában vagy a skandináv országokban.

Ezekből tanulságként azt vonják le, hogy az adó és a díj arányosan elenyésző az állattartás teljes költségeihez képest, így abba a lakosság beletörődik. Hogy ez a magyarokra is igaz lenne, az azért kérdéses. Merthogy a javaslat azzal kalkulál, hogy a gazdiktól évente

Ez az összeg nagyságrendekkel nagyobb a jelenlegi állatvédelmi kiadásoknak. Azért az is olvasható az anyagban, hogy az adó akkor válhat elfogadottá, ha a lakosság számára világos, hogy ezt a pénzt célzottan és transzparensen költi el az állam. "A kommunikáció kulcsa, hogy nem általános sarcról, hanem célzott közösségi hozzájárulásól van szó, amelyből közvetlen társadalmi előnyök származnak" – húzták alá.

Az ötlet olyannyira részletes, hogy hosszan taglalja a lebonyolítását is. A NÉBIH felelne a nyilvántartásért, a NAV a bevallási és beszedési folyamatokért, a tenyésztő szervezetek az adatszolgáltatásért, a menhelyek a valós idejű bejelentésekért. Ráadásul ez nem valami hosszútávú elképzelés,

Eb- és macskaadó: aki ellenáll, pórul jár

A terv azt is taglalja, milyen szankciókkal sújtja azokat, akik nem teljesítik rendben a kötelességüket.

1. Például, ha a menhelyek mulasztanak, az költségvetési csalás szintű büntetőeljárást vonna maga után. A minimum bírság 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjed az elkövetések számával arányosan szorzódva.
2. De a gazdik sem ússzák meg. Már azért is napi 8 ezer forintos tartásdíjat kellene fizetniük, ha az állatuk elkóborol. Ezen felül az állatorvosi költségeket is állniuk kellene. Ezek a tételek adók módjára behajthatók elévülés nélkül. Amennyiben viszont nem jelentik be az állataikat, 100 ezer és 500 ezer forint közötti büntetést kaphatnak.
3. Aki viszont szabálytalanul távolítja el a mikrochipet, az rögtön 2 milliós szankcióval szembesül.
4. Az állatorvosok mulasztás esetén 200 ezer és 1 millió forintos bírságra számíthatnak, sőt, a tevékenységüket 5 évre felfüggeszthetik.
5. A tenyésztőre ugyanez a bírságösszeg vonatkozik.

Az előterjesztés tisztában van vele, hogy az új adó nem mindenkinek fog tetszeni. A konzervatív forgatókönyv 20, az optimista 10 százalékos adóelkerüléssel számol. Azzal szeretnék könnyíteni a helyzetet, hogy kompenzációkat vezetnek be, amelyek növelhetik az új közteher társadalmi elfogadottságát. 

Így például az ivartalanított állatok után mentesség járhat, a szociálisa rászorulók támogatást kaphatnak, valamint adókedvezmény is megilletheti azokat, akik több állatot tartanak, vagy menhelyről fogadnak be. De még így is elismerik, hogy számolni kell ellenállással.

ezért kulcsfontosságú, hogy a felelős állattartók igazságosnak lássák a rendszert, amely a felelőtlen állattartókat sújtja – olvasható a dokumentumban.