Hiába jönnek a választások, még mindig Nagy Márton lehet a legnyugodtabb: már rég elvérzett a költségvetés Romániában és Lengyelországban

Hétfő este derült ki, hogy a magyar büdzsé sem ússza meg a gazdasági növekedés gyengélkedését. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a vártnál alacsonyabb GDP-növekedés és a kormány gazdaságot támogató intézkedései miatt felfelé módosítja az egyszer már megemelt hiánytervet, azaz a 2026-os költségvetési törvényben rögzített 3,7 százalékos cél helyett a GDP 5 százaléka lehet idén a költségvetési hiány, ráadásul  jövőre is csak stagnálhat. Bár a magasabb deficit első látásra kedvezőtlenül hangzik, régiós összevetésben a magyar költségvetés még így is viszonylag jó állapotban van.

Magyar költségvetés: stagnálhat 2025-ben és 2026-ban

Ez még akkor is igaz, ha októberben 339 milliárddal nőtt a deficit, ami a harmadik legmagasabb hiány az elmúlt 20 évben. Ezzel az éves hiány 10 hónap alatt már 3667,7 milliárd forintra hízott, ami az éves módosított terv 76,8 százalékának felel meg. Csakhogy az is kiderült, hogy a magasabb hiánycél miatt a pénzforgalmi deficitet is tovább kell növelnie a kormánynak, amely így évközben 4122 milliárdról 5000 milliárd fölé kúszott. A tárcavezető a korábbiaknál magasabb hiányt a vártnál rosszabb növekedésre és a kormány jóléti csomagjaira vezette vissza.

– vallotta be a tárcavezető, pedig tavaly év végén még merőben más makrogazdasági környezettel, és „repülőrajttal” számolt. Ehhez képest az első negyedéves GDP-adatok után világossá vált, nemhogy a 3,4 százalékos növekedési cél, de még a 2 százalékos bővülés is túlzó. Ennek megfelelően a kormány 1 százalékra csökkentette a várakozását, hogy aztán legutóbb már 0,5 százalékra vágja vissza. Mindez persze az államadósságra is hatással van, ami Nagy Márton várakozásai szerint a tavalyi 73,5 százalékon stagnálhat 2025-ben és 2026-ban. A valóságban ugyanakkor egyáltalán nem olyan rossz a magyar közfinanszírozás helyzete, mint első látásra tűnik, főleg, ha a régiós viszonylatban nézzük. Elemzők szerint részben ez is magyarázza, hogy a forint az utóbbi időben túlteljesít a lengyel zlotyhoz vagy a román lejhez képest.

Adósságspirálban van Lengyelország

Valami nagyon félrement Lengyelországban, ahol Donald Tusk kormánya kvázi úgy költekezik, mintha nem lenne holnap. A lengyel központi statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az államháztartási hiány 2025 végére meghaladhatja a GDP 7 százalékát a tavalyi 6,6 százalék után. Ezzel Közép-Európa vezető gazdasága immár második éve az EU második legmagasabb hiányát produkálhatja.

– figyelmeztetnek lengyelországi elemzők.

Ez egyébként már szeptemberben megtörtént, miután a Moody’s negatívra rontotta Lengyelország államadós-osztályzatának kilátását. Az amerikai hitelminősítő a lépését azzal indokolta, hogy a korábbi várakozásaihoz képest érdemben gyengültek a lengyel költségvetési és adósságfolyamatok mérőszámai. 

Jól mutatja a lengyel kormány költségvetési lazaságát, hogy úgy hozza össze a magasabb hiányt, hogy közben a gazdaság kifejezetten jól teljesít. A második negyedévben 2,9 százalékkal bővült a GDP az első negyedéves 3,7 százalék után, tehát korántsem szembesül olyan problémákkal, mint számos európai ország. Ennek ellenére, épp a romló költségvetési folyamatok miatt a lengyel pénzügyminisztérium is úgy számol, hogy idén eléri a GDP 60 százalékát az adósságráta, jövőre pedig a 66,2 százalékát.

Ausztriában teljesen elszámolták magukat a tartományok

Érdekes folyamatok játszódnak le Ausztriában, ahol a héten robbant a hír, hogy a tartományok és a szövetségi kormány teljesen elszámolták magukat. Az idén hivatalba lépő ÖVP, SPÖ és a NEOS alkotta kormánykoalíció 4,5 százalékos deficittel tervezett, ám szinte biztos, hogy ennél nagyobb lesz a lyuk a költségvetésben.

A probléma gyökere a tartományi költségvetésekben keresendő: míg a szövetségi túlköltéseket azonnal jóvá kell hagyni a parlamentben, az osztrák tartományok gyakran csak év végén fogadják el pótköltségvetéseiket. Így előfordul, hogy vannak olyan tartományok, amelyek esetében még mindig nem tudni a pontos költségvetési számokat.

– írja a Der Standard, miután Willibald Ehrenhöfer stájer pénzügyminiszter hivatala új adatot mutatott be az osztrák tartományok 2025-ös teljes hiányára vonatkozóan, amit azóta a szövetségi pénzügyminisztérium is megerősített. A rendszer hibái miatt már felmerült, hogy egyes régiós kormányzatok tudatosan manipulálják az adatokat, emiatt a pénzügyminiszter vizsgálatot is kilátásba helyezett.

Megszorítás megszorítás hátán Szlovákiában

A költségvetési nehézségeivel Szlovákia sem lóg ki a sorból, igaz, ez legkevésbé Robert Fico miniszterelnök hibája, aki egy kaotikus politikai és gazdasági helyzetet örökölt. Tavaly a GDP 5,3 százaléka volt az államháztartás hiánya, ezt idén 4,7 százalékra csökkentenék, ennek érdekében kényszerű megszorításokat hajtott végre a pozsonyi kabinet:

• januártól 20-ról 23 százalékra emelkedett az áfakulcs, miközben 
• a nagyobb vállalatokat érintő cégadó 21-ről 24 százalékra nőtt.

Azonban hiába a drasztikus intézkedések, a Költségvetési Felelősség Tanács legfrissebb becslése szerint szinte biztosan nem tudja elérni célját a kormány, így az idei hiány várhatóan 5,1 százalék lehet Szlovákiában.

Az ok nagyon hasonló ahhoz, ami Magyarországon történik, a költségvetést ellenőrző testület a romló kilátásokat azzal magyarázza, hogy a gazdaság növekedési ütemének lassulása miatt a tervezettnél kevesebb áfa és társasági adó folyik be a költségvetésbe. A Nemzetközi Valutaalap szerint Szlovákia 2025-ös gazdasági növekedése csupán 0,9 százalék lehet, ami jóval alacsonyabb az év elején várt 2 százalék fölötti számnál. Ráadásul nincs végük a népszerűtlen intézkedéseknek, a jövő évi szlovák költségvetés tervezete várhatóan egy 2,3 milliárd eurós megtakarítási csomagot tartalmaz, amitől azt várja, hogy 4,1 százalékra olvad a büdzsé hiánya.

Csehország tartja magát a legjobban

A legjobb állapotban az államháztartás nem meglepő módon Csehországban van, ahol bármilyen színezetű kormány is van hatalmon, ragaszkodik a fiskális fegyelemhez. Ezen a gyakorlaton Petr Fiala sem változtatott, így az októberi választásokon győztes Andrej Babisnak nem kell aggódnia a költségvetés miatt. 

• Tavaly a hiány a GDP 2,2 százaléka, idén a leköszönő kormány 1,9 százalékot vár, amire reális esélye mutatkozik. Ami hiányzik a magyar vagy a szlovák gazdaságból, az Csehországban megvan, ugyanis a gazdaság viszonylag jó formát mutat. 
• Idén 2 százalék fölött lehet a GDP-bővülés, ismerve a német gazdaság gondjait, ez kifejezetten jó teljesítmény. 
• Ennek is köszönhető, hogy az államadósság a GDP 43,9 százaléka lehet idén, jövőre pedig 45,3 százalék. 
• Azt azonban hozzá kell tenni, hogy Csehországban sokkal drámaibb következményei voltak az inflációs sokknak, mint bárhol máshol a régióban. Két év alatt több mint 10 százalékkal estek vissza a reálbérek, miközben Fiala kormánya még egy megszorítást is végrehajtott, ami nagyban hozzájárulhatott az ANO mozgalom októberi sikeréhez.

Románia az unió szégyenpadján

Kétségkívül a legnehezebb helyzetben Románia van, ahol továbbra sincs semmi jele annak, hogy sikerülne konszolidálni a költségvetést. Már a Covid előtt túlköltekezett a román kormány, amire aztán a tavalyi választási szuperévben is rátett egy lapáttal. A választási osztozkodás hatására a GDP 9,3 százalékára rúgott a hiány, ami a 27 tagú unióban a legmagasabb volt. Ezt hiába próbálta kezelni a tavaly decemberben kormányra lépő koalíció, majd a nyáron hivatalba lépő Ilie Bolojan több megszorítócsomaggal is, nem látszik, hogy bármelyik is eredményre vezetne.

Eközben a gazdasági növekedés is folyamatosan lassul, ami nem jó előjel az adósságra nézve. A pénzügyminisztérium szerint idén az államadósság átlépi a GDP 60 százalékát. Ráadásul az a veszély is fenyeget, ha bármikor leminősíthetik őket a nagy hitelminősítők, mindhárom nagy cégnél éppen a bóvli fölött egy szinttel tartózkodnak a román államkötvények.