Elárulta a miniszter, fenyegetés vagy lehetőség-e a mesterséges intelligencia hazánknak – már több, mint 60 szakképző iskolában indult el MI-oktatás

Magyarország a „világ élvonalában” szerepel a tudomány, az oktatás, a sport és a kultúra területén – mondta Hankó Balázs kultúráért, családokért, oktatásért, felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Munkaerőpiaci kihívások és a mesterséges intelligencia című konferenciáján. A tudományos eredményeket lakosságarányos összevetésekben emelte ki: az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számában a 11. helyen, a magas technológiai igényű exportnál a 9., a gyártásban a 7. helyen állunk.

Egyetemi célkép: top 100 és európai ranglisták

Hankó Balázs az egyetemek megújulásáról szólva azt mondta: a világ mintegy 30 ezer intézménye közül 12 magyar egyetem a legjobb 5 százalékban, 3 a legjobb 2 százalékban és egy a legjobb 1 százalékban szerepel. 2030-ra azt a célt jelölte meg, hogy legyen magyar egyetem a világ legjobb százban, és több intézmény kerüljön be az európai top 100-ba. A felsőoktatás aranykorát éli: a miniszter három év alatt

• 48 százalékos nemzetközi tudományos teljesítménynövekedést,
• jelentős szabadalmi bővülést
• és 600 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést

említett, amelyet további – megfogalmazása szerint – mintegy 1300 milliárdos fejlesztés követhet. A fiatalok kapcsán a magyar tehetségállomány nemzetközi elismertségét hangsúlyozta: állítása szerint a kutatási tehetség világviszonylatban a 10. helyen áll, míg a tudományos diákolimpiákon a fizikában a 9., matematikában az 5. helyet szerezték meg a magyar diákok.

Mesterséges intelligencia mint növekedési motor: szuverenitási és erkölcsi kordonok kellenek

A tárcavezető szerint a mesterséges intelligencia (MI) már most formálja a gazdaságot, és a versenyképesség egyik meghatározó tényezője lesz. Úgy fogalmazott:

Ennek megfelelően az MI-stratégiát etikai és szuverenitási szempontból is keretezni szükséges. A miniszter az MI-alkalmazások felelősségi és döntéshozatali kérdéseit emelte ki: ki viseli a felelősséget az MI által támogatott döntésekért, és milyen módon illeszkednek ezek a szervezeti működésbe?

A politikus az „emberi tulajdonságokkal felruházott” MI korlátairól is beszélt. Állítása szerint kerülni kell az ember és a gép határainak elmosását; az MI-t „kiterjesztett intelligenciaként” érdemes kezelni, amelyben a morális kontroll az embernél marad. 

Hankó Balázs a Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor által vezetett Élvonal Csúcskutatás és Tehetséggondozási Alapítványt példaként említette, jelezve, hogy több Nobel- és egy Ábel-díjas tudós is kötődik hozzá. Felvetette: a brüsszeli döntéshozatal – megfogalmazása szerint – „jogtalan kizárása” az alapítványi modellnél a versenyképességet is érintheti: e kérdések szerinte az uniós vitákban is relevánsak lesznek.

A miniszter arra is utalt, hogy az oktatásnak és a tudományos rendszernek a munkaerőpiac igényeihez igazodva kell beépítenie az MI-t. A cél szerinte az, hogy az etikai-identitási kontroll megőrzése mellett az MI használata növelje a termelékenységet, erősítse a kutatás-fejlesztést, és támogassa a magyar gazdaság „versenyképességi ugrását”. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar és az amerikai kormányzat közötti együttműködés jegyében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem közösen indított egymillió dolláros kutatást, amely a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit vizsgálja.
Elmondása szerint ez a projekt „nemcsak válaszokat, hanem megoldásokat” kíván adni a mesterséges intelligencia körül kialakuló etikai, identitásbeli és társadalmi dilemmákra. A kutatás szerinte illeszkedik ahhoz a szempontrendszerhez, amely a magyar kormány szuverenitás- és identitásfelfogását tükrözi.

Saját, magyar nyelvű mesterségesintelligencia-modellek kellenek

Kiemelte, hogy Magyarország számára stratégiai kérdés a saját nagy nyelvi modellek fejlesztése. Mint fogalmazott, „ha angolszász modelleket használunk, abban feloldódunk”. A cél szerinte az, hogy a jövő mesterségesintelligencia-rendszerei a magyar nyelven, kultúrán és történelmen alapuljanak, és ezekből képesek legyenek magyar válaszokat adni a modern kor kihívásaira.

Hozzátette: az etikai kutatások mellett olyan, akár 70 milliárd paramétert feldolgozó modell létrehozása szükséges, amely képes biztosítani a magyar identitás és szuverenitás megőrzését a technológiai korszakban.

Szakképzés: hatvan intézményben indult MI-oktatás

A miniszter a mesterséges intelligencia gyakorlati oktatásáról is beszélt, kiemelve, hogy

A program célja, hogy a fiatalok, a hegesztőktől a szoftverfejlesztőkig, megismerjék és használni tudják a mesterséges intelligencia eszközeit.
Jövő tavasztól a német szakképző hálózattal közösen bővül a kezdeményezés, így az MI oktatása fokozatosan az európai képzési struktúra részévé válhat. A magyar szakképzés eredményeire is kitért. A dániai szakképzési Európa-bajnokságon a magyar fiatalok négy arany- és két ezüstérmet szereztek olyan területeken, mint

• a szoftverfejlesztés,
• a robotika,
• a mechatronika
• és az ipar 4.0.

A miniszter szerint ezek az eredmények mutatják, hogy a magyar képzési rendszer és a kormányzati innovációs politika összhangban van a gazdasági teljesítménnyel. A high-tech exportban a világon a 9., a high-tech gyártásban pedig a 7. helyen vagyunk – mondta.

A Neumann János Program a jövő kutatási irányát adja

A felsőoktatási és tudományos fejlesztéseket a Neumann János Program fogja össze, amelynek célja, hogy 2030-ra Magyarország az európai innovációs rangsor első tíz helyezettje közé kerüljön. A program fő prioritásai

• a digitalizáció,
• a mesterséges intelligencia,
• az egészséges életmód,
• az energiapolitika
• és az életminőség javítása.

A miniszter a zárásban úgy fogalmazott: a magyar tudomány és felsőoktatás akkor lehet igazán versenyképes, ha a mesterséges intelligenciát identitással és felelősséggel alkalmazza. A cél szerinte nem pusztán a gazdasági előny, hanem a magyar kultúra és nyelv megőrzése a technológiai korszakban.