Ezért gondolja át kétszer, mielőtt külföldről rendeli meg a karácsonyi ajándékokat
Az NKFH és a NAV – Budapest Főváros Kormányhivatalának bevonásával – 2025. december 5-én célzott vizsgálatot folytatott le. Az akció a harmadik országokból érkező, online platformokon rendelt termékek piacfelügyeleti ellenőrzésére terjedt ki. A hatóságok munkatársai többek között játékokat, műszaki árucikkeket, kozmetikai termékeket és karácsonyi kiegészítőket vizsgáltak. A közös vizsgálat célja a termékbiztonsági szempontból nem megfelelő termékek kiszűrése volt. Az akciónapon 500 csomagot ellenőriztek a hatóságok munkatársai, amelyek 60 százaléka bizonyult veszélyesnek – elsősorban a játékok, a plüssök, a textiltermékek és az akkumulátortöltők voltak nem biztonságosak vagy nem megfelelők.
A hatóságok közös fellépése fontos eleme az idén ősszel bejelentett hétpontos fogyasztóvédelmi cselekvési tervnek
A hatóságok célja a nem biztonságos termékek vámhatáron történő kiszűrése, amivel mind a magyar, mind más uniós állampolgárok életét és biztonságát megóvják. Magyarország ugyanis az egyik legfontosabb kapu a harmadik országból érkező termékek tekintetében.
„A hétpontos fogyasztóvédelmi cselekvési terv egyik legfontosabb pillére éppen az, hogy a magyar családokat már a határnál megvédjük a jogsértő vagy életveszélyes termékektől” – mondta el dr. Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke.
„A karácsonyi ünnepek közeledtével a megnövekedett online rendelések további kockázatot jelentenek, ezért a hatóságok összehangolt fellépése ebben az időszakban kiemelten indokolt. Vannak olyan termékkategóriák, ahol az árucikkek akár 80 százaléka is megbukik a vizsgálatokon, például az akkumulátortöltők és egyes műszaki cikkek, ami egyértelművé teszi: a mostanihoz hasonló célzott akciók nem egyszeri beavatkozások, hanem a mindennapi hatósági munka szükséges részét jelentik” – tette hozzá az NKFH elnöke.
Ma már minden tizedik forintot online költünk el
A hatósági fellépéssel a fogyasztók mellett a jogkövető magyar vállalkozásokat és így a piac tisztaságát is védik, amelyet az online kereskedelmen belüli piaci tendenciák is egyértelműen indokolnak. A harmadik országbeli online platformok 2024-ben már 493 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az egyablakos adózási rendszer adatai alapján. Csak tavaly 80 százalékkal, az idei első fél évben pedig további 28 százalékkal bővült a nemzetközi hátterű e-kereskedők forgalma, miközben a magyarországi telephelyű webáruházak átlagosan 10 százalékos növekedést értek el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már minden 10. forintot online költünk el: míg a műszaki cikkek részaránya közel 50 százalék, addig a ruházat mintegy 20 százalékos súllyal szerepel.
Az e-kereskedelmi forgalom bővülését igazolják a vámadatok is. Idén 40 százalékkal több csomag érkezik, mint tavaly. A NAV 136 millió kis értékű (150 euró alatti) küldeményt vámkezelt 2024-ben, idén a csomagok száma meghaladhatja a 190 milliót. Mind a kereskedelmi, mind a vámadatok és az ellenőrzési tapasztalatok tehát egyértelműen indokolják, hogy határozott kormányzati és hatósági lépésekre van szükség a harmadik országból érkező termékek vonatkozásában.
További részletek az Origo oldalán olvashatók.
