Van fény az alagút végén: a magyar építőipar életjelet adott magáról – meglepő adat érkezett az év végére
Érdemi fordulat látszik a magyar építőiparban: 2025 októberében az ágazat teljesítménye éves alapon közel tíz százalékkal nőtt, miközben a rendelésállomány és az új szerződések volumene is jelentősen bővült. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint ugyanakkor a havi dinamika továbbra is hullámzó, ami arra utal, hogy a kilábalás még nem tekinthető egyenletesnek.
A KSH közlése alapján az építőipari termelés volumene 2025 októberében 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a nyers, mind a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. Az előző hónaphoz képest viszont – szezonálisan és munkanappal korrigálva – 1,9 százalékos visszaesést mértek, ami arra utal, hogy az ágazat rövid távú teljesítménye továbbra sem stabil.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építése húzta a növekedést: ebben a szegmensben 14,7 százalékos éves bővülést regisztráltak. Az egyéb építmények – ide tartoznak például az út- és vasútépítések – termelése ennél mérsékeltebb, 3,7 százalékos növekedést mutatott. Az ágazati bontás ugyanakkor jelentős különbségeket jelez: míg az épületek építése 46,1 százalékkal, az egyéb építmények építése 20,2 százalékkal nőtt az alacsony bázishoz képest, addig a legnagyobb súlyú speciális szaképítés termelése 12 százalékkal csökkent éves összevetésben.
A legpozitívabb jel az új megrendelések oldaláról érkezett.
Az októberben megkötött új építőipari szerződések volumene 49,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések 7,4 százalékkal, míg az egyéb építményekre vonatkozók 95,1 százalékkal nőttek, ami elsősorban nagy értékű infrastrukturális projektek megjelenésére utal.
A rendelésállomány is markánsan bővült. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 49,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor itt is kettősség látszik: az épületek építésére vonatkozó állomány 10,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeknél 85,7 százalékos növekedést mért a KSH. Ez azt jelzi, hogy az állami és infrastruktúra-közeli beruházások súlya tovább erősödött az ágazaton belül.
Időarányosan is javult a kép:
2025 első tíz hónapjában az építőipari termelés volumene összességében 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Folyó áron az ágazat teljesítménye január és október között 6550,8 milliárd forintot tett ki, ami már meghaladja a tavalyi hasonló időszak szintjét.
A számok alapján az építőipar kilábalása elsősorban az infrastrukturális és állami megrendelésekhez kötődő szegmensekben látszik, miközben a lakossági és vállalati beruházásokhoz kapcsolódó területeken továbbra is visszafogottabb a teljesítmény. A következő hónapokban az lesz a kulcskérdés, hogy a rendelésállomány bővülése mennyire tud tartós termelési növekedéssé alakulni, illetve hogy a szaképítés gyengélkedése mennyiben fékezi az ágazat egészének lendületét.
Így látják az elemzők a magyar építőipar alakulását
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint a társasház-építési projektek már a kedvezményes lakáshitelezési programok hírére felgyorsultak, amit az építési engedélyek száma is tükröz. A fejlesztők igyekeznek a négyzetméterenkénti 1,5 millió forintos árszint alatt tartani az új kínálatot, ugyanakkor a drágább szegmensben is élénkülés látható, mivel a használtlakás-piacról felszabaduló tőke gyakran új, jó elhelyezkedésű lakásokba áramlik.
Molnár Dániel, a Makroelemzési Osztály vezető elemzője úgy véli, hogy
a harmadik negyedéves megtorpanás után arra lehet számítani, hogy a negyedik negyedévben már ismét pozitív lesz az építőipar növekedési hozzájárulása, mely hatás a jövő évre is áthúzódhat.
Az építőipart egyrészt húzni fogják az állami megrendelések (útépítési munkák), de a lakásépítések élénkülése, amelyet a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program révén élénkülő kereslet támogat, is stabil megrendelést jelent a szegmensben.
