Brutálisan erős forintot és szolid gazdasági bővülést vár jövőre az egyik legnagyobb magyar bank – ehhez a németeknek is köze van

Az MBH Elemzési Centrum előrejelzése szerint az idei évben 0,4 százalék körül alakulhat a gazdasági növekedés – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet makrogazdasági kilátásokról tartott sajtótájékoztatóján.

Felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatások – különösen a pénzügyi szektor és a turizmus – húzták a növekedést a harmadik negyedévben, míg az ipar és a mezőgazdaság inkább fékezőerőt képviselt. A háztartások fogyasztása továbbra is stabilizáló tényezőként hat, ugyanakkor a beruházások tovább mérséklődtek, csökken az export, az import pedig élénkült. Hozzátette:

A gyárak között több német üzem is van, és kiemelte: hazánk szempontjából az sem mindegy, hogyan muzsikál a német gazdaság. A pozitív jelek ellenére, a dinamizmust még érdemben fékezhetik a geopolitikai bizonytalanságok és a gyenge külső kereslet – fűzte hozzá.

Tovább csökkenhet a munkanélküliség 2026-ban az MBH szerint

Idén a munkaerőpiacon vegyes kép bontakozott ki: augusztustól lassan mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ám a nyári hónapokat követően néhány ezer fővel emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, ami jó hír abból a szempontból, hogy ezzel a potenciális munkaerő-állomány is növekedett. Idén 4,4 százalékos átlagos munkanélküliséggel számolnak, ezzel szemben a mutató jövőre 4,2 százalékra csökkenhet. Ugyanakkor a munkaerőpiac reakcióideje kifejezetten lassú, így a további csökkenés reálisan csak 2026-ban következhet be. A munkaerő iránti keresleten belül még 9-12 hónapos késéssel jelentkezhet a munkaerő iránti kereslet növekedése – mondta Balog-Béki Márta szenior makrogazdasági elemző.

A vártnál jobban alakul az infláció

A harmadik negyedév végéig 4,3 százalékon alakult az infláció, novemberben pedig 4 százalék alá csökkent a mutató. Az árrésstop-intézkedések

• meghosszabbítása
• és kiterjesztése

jelen pillanatban segít kordában tartani az árszínvonalat, így az infláció akár 2026 közepéig a jegybank toleranciasávjában maradhat. Idén az éves átlagos inflációt 4,5 százalékra becslik, jövöre pedig 3,5 százalékos szintre számítanak, tehát már nemcsak egyes hónapok, hanem az egész éves átlag is bőven visszatérhet a toleranciasávba – jelezte az elemző. Hozzátette: a jövő évi kilátásokat ronthatja az árrésstop valószínűsíhető kivezetése és az üzemanyagok jövedéki adójának emelése, illetve negatívan hathatnak a fogyasztástélénkítő intézkedések is – ugyanakkor a forint elmúlt hónapokban látott erősödése ezeket valamennyire kompenzálhatja majd.

A szigorú monetáris politika miatt erős a forint

A Magyar Nemzeti Bank az őszi hónapokban sem lazított a monetáris kondíciókon, és várhatóan nem is fog egészen addig, míg az infláció tartósan a toleranciasávon belülre nem kerül. Ennek megfelelően kamatcsökkentésre várhatóan 2026 közepén kerülhet sor, ha a jövő év második felében nem fenyeget az infláció ismételt és tartósnak mutatkozó emelkedése. Az MNB számára segítséget jelenthet az a kamatelőny, amelyre a forint az elmúlt hónapokban szert tett, mind

• az euróval
• és a dollárral,

mind a környező országok devizáival szemben.

Helytálló a hiánycél

Magyarország GDP-arányos államháztartási hiánya napjainkban a régió átlaga körül mozog: jelentősen jobb a lengyel adatnál, nagyjából megegyezik a román hiányszinttel, de gyengébb a csehországinál vagy az eurózóna átlagánál. Az MBH Bank elemzői szerint az idei év várható költségvetési hiánya 4,8 százalék, míg a jövő évi valamivel magasabb, 5,2 százalék körül alakulhat – így a két év átlagát tekintve helytálló lehet a kormány 5 százalékos várakozása. A közelmúltban bejelentett fogyasztástélénkítő intézkedések a többletjövedelem keletkezése által pozitív hatással lehetnek a gazdaság növekedésére, ugyanakkor inflációt valamelyest növelhetik. Az ideinél kedvezőbb GDP-növekedés ellenére, a bejelentett intézkedések miatt az eredményszemléletű deficit néhány tized százalékpontos emelkedésével lehet kalkulálni 2026-ra az idei évhez képest.