Megvadultak a magyarok, egymást taposták: a kormány beavatkozott, csírájában fojtotta el az akciót – ezek voltak a legolvasottabb cikkek februárban a magyar gazdaságról
Napi szinten akár 80-100 cikket is írunk, itt, a Világgazdaság hasábjain azért, hogy az Olvasók értesüljenek a legfrissebb hírekről. Lehet az breaking vagy hardnews, egy írás mindig abból a célból születik, hogy összefüggéseiben adjon elő egy történetet, rámutasson a fontos részletekre. Visszautaljon, kontextusba helyezzen, vagy éppenséggel előrevetítsen egy eseményt, úgy, hogy egy objektív szűrőn áthaladva, csak a lényeg kerüljön elénk. „Mi a mondás? Mit állítunk? – tettük fel szerkesztőként a kérdést a newsroomban, hétről hétre 2025-ben is. Már hagyomány, hogy évről évre elkészítjük Önöknek a legolvasottabb cikkek toplistáját, rovatokra lebontva – bár az idő formálta az alábbi történeteket, ezeket „vitték” – ahogy mondani szoktuk magunk között – a legjobban, a Világgazdaság Magyar gazdaság rovatában. Egy kis magyarázat még: a cikkek olvasottsági sorrendben következnek, azaz a lista elején az az írás áll, amely az egyedi felhasználókat tekintve legtöbb kattintást érte el idén, a listán szereplő cikkeket direktlinkekkel és – szükség esetén – szerkesztői kommentárral láttuk el, aktualizálás céljából.
Bojkott és a kormányintézkedések: így kapott léket az év eleji akció
Februárban vásárlásmentes napot, napokat szerveztek Magyarországon. Ez lényegében egy bojkott volt a magyarországi boltok ellen a magas árak, azon belül is a magas élelmiszerárak miatt. A fejlemény hátteréről a Világgazdaság is írt. Az akció szervezése eddig körülbelül annyiból állt, hogy különböző magánszemélyek közzétették a közösségi médiában, hogy vásárlásmentes napot hirdetnek, és vegyenek benne részt minél többen. Az első bojkott híre éppen így terjedt szét, kétségtelenül nagy elérést produkálva a Facebookon. Az eredeti poszt 35 ezer megosztásig jutott el, vagyis reálisan kijelenthető, hogy százezrek találkozhattak vele valamilyen formában az interneten. A valóság azonban egészen más terep, és finoman szólva sem lehetett azt tapasztalni a magyarországi boltokban, hogy bezuhant volna a forgalmuk. A közösségi platformokon terjedő „akció” az év második hónapjára nagyjából ki is fújt, erről szóló cikkekkel vagy bármilyen tartalommal se nagyon találkozni azóta, tegyük hozzá: a kormány azóta ismét meghosszabbította az élelmiszerekre és a drogériai termékekre bevezetett árréscsökkentést, mérsékelve ezáltal az árakat. Az intézkedés február 28-ig biztosan marad, a Gazdasági Versenyhivatal augusztus végén közleményében jelezte, hogy nem tett és nem is tesz javaslatot az árréscsökkentés kivezetésére, mivel a versenyhatóság vizsgálatai és az online árfigyelő adatai szerint az árréscsökkentés segített a fogyasztóknak.
És ha már pénz, megvadultak a magyar pénzgyűjtők, akik egymásra taposva licitáltak egy különleges, kétszázforintospróbaveret-gyűjteményre, februárban 2 millió fölötti összeghatárnál jártunk – a kalapácsot azóta leütötték, a tétel eltűnt a Vateráról, de ez is korrekt kis összeg. A ritka pénzérmék mindig gyorsan szoktak mozogni a különböző aukciós oldalakon, az elmúlt hetekben pedig számos alkalommal lehetett látni, ahogy nagy összegek cserélnek gazdát régi valutákért. A szóban forgó próbaveret-gyűjtemény hat darab, kapszulába rejtett, patinás kétszázforintost tartalmaz, melyeket 1992-ben, 1993-ban és 1994-ben készítettek. Az érmék korábbi verzióin a Magyar Nemzeti Bank egykori épületének sziluettje, illetve az akkori jegybankelnök és alelnökök aláírása, míg a két, 1994-ben készült példányon Deák Ferenc képmása látható. A fém kétszázasoknak ráadásul 50 százalékos az ezüsttartalmuk, mivel abban az időszakban példátlan módon az egész világon csak hazánkban voltak forgalomban ezüsttartalmú érmék. Az ehhez hasonló érmék egykor milliószámra lettek verve, és csak 1998-ban lettek kivonva a forgalomból. A különleges mintadarabok azonban nagyon ritkák – vagy talán nem is létezik belőlük másik veret, így a kiváló állapotban lévő kétszázasok esetében nehéz megmondani, hogy hol áll meg egy licit, mennyit ér a gyűjtőknek valójában.
Finishben az olaszországi kikötő: stratégiai szintlépés
Azt viszont tudjuk, hogy egy kikötő mennyit ér – stratégiailag a kormány számára nagyon is sokat. Februárban írtunk róla, és azóta egyébként nagyon sok dolog történt az olasz partoknál, hogy a magyar állam tulajdonában lévő észak-olaszországi területen hatalmas partfalszakasz-építéssel, egy 50 ezer köbméteres feltöltéssel megkezdődik a magyar kikötő építése, amely tervek szerint 2028-ban már teljes kapacitással működik majd, és kiszolgálja a magyar áruexportot Első körben egy 250 méteres partfalszakaszt építettek, mintegy 50 ezer köbméternyi területet a tengerben, ezt vitték tovább mintegy 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz Magyarországnak az Adrián. Ezenkívül 30 hektár terület áll rendelkezésre fejlesztésre, ahol egy nagy logisztikai központot építenek, itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is. „Ha nincs az országnak saját tengeri kijárata, saját tengeri kikötői kapacitása, akkor mindig másoknak lesz kiszolgáltatva. Ezt az állapotot szeretnék megváltoztatni, hiszen Magyarországnak, a világ 34. legnagyobb exportőreként rendelkeznie kell olyan csatornákkal, amelyekkel a leghatékonyabban tud a globális ellátási láncokba bekapcsolódni, munkahelyeket tud teremteni, hatékonyabbá teszi a magyar exportot, segíti a magyar cégek működését” – mondta az év elején Magyar Levente, aki azóta friss infókkal is jelentkezett novemberben közösségi oldalán, így kiderült az is, hogy a projekt nagyon jó, előrehaladott állapotban van, brutális, amit megmozgatnak – feltöltik a tengert, hiszen csak így bírja majd a terhelést.
Sokakat érint és folyamatosan beszámoltunk 2025-ben a hazai nyugdíjakat érintő fejleményekről . Február 12-én érkezett meg a tavalyi 13. havi nyugdíj azoknak, akik számlán kapják, míg azok, akiknek a postás kézbesíti, pár napra rá vehették kezükbe a pénzüket. Februárban az öregségi nyugdíjban részesülők átlagosan 485 ezer forintot kaptak. A nyugdíjemelés nem mellesleg jövőre is folytatódik: januárban 3,6 százalékos nyugdíjemelés várható, februárban pedig érkezik a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj egyheti összege is. Ugyanakkor januárban visszatérnek a megszokott 12-i kézbesítéshez, így tehát a most kézbesített összeget csaknem két héttel hosszabb időre kell beosztaniuk a nyugdíjasoknak. Az év végéhez ugorva, a nyugdíjasok novemberben már megkapták a januárig visszamenőleges, 11 havi nyugdíj-kiegészítést is. A decemberi nyugdíj szintén az inflációkövető, 1,6 százalékos kiegészítéssel érkezett. Egy átlagos öregségi nyugdíjas számára a korrekció éves szinten átlagosan több mint 51 ezer forintos többletet jelent. Ebből 47 100 forintot a novemberi nyugdíjjal együtt, egy összegben már kézhez kaptak, a fennmaradó 3900 forintot pedig a decemberi nyugdíj tartalmazza. 2025 novemberében és decemberében összesen 112 milliárd forintnyi kompenzáció kerül kifizetésre közel 2,5 millió nyugellátásban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő számára. A hazai nyugdíjrendszerben a nyugdíjak értéke a ledolgozott évek számának és a befizetett járulékoknak a függvénye, ebből a szempontból igazságos és semleges az a gyakorlat, hogy a pluszjuttatás megegyezik a havi járandóság mértékével – hívta fel a figyelmet a szakértő. Mint rámutatott: a teljes 14. havi nyugdíj bevezetése a gyakorlatban azt jelentené, hogy a nyugdíjasok éves járandósága 7,7 százalékkal emelkedik a megelőző évhez képest. Molnár Dániel hangsúlyozta: a költségvetési hatások miatt viszont nem egyszerre, hanem fokozatosan kerül bevezetésre a pluszjárandóság, így 2026-ban egyheti plusznyugdíjat kapnak a jogosultak.
Újabb gigaberuházás Magyarországon
Toplistánk 5. helyén egy beruházás végzett, az év bővelkedett az olyan hírekben, hogy amerikai, német vagy más, nemzetközi cégek hazánkat választják a kedvező adókörnyezet és a rendkívüli beruházásösztönzés miatt, de Olvasóink a Diligent Corporation 37 milliárd forint értékű magyarországi kutatás-fejlesztési rekordberuházására kattintottak legtöbbet, a cég 124 új munkahelyet hoz létre azzal, hogy Magyarországra jön. „Ma egy olyan amerikai vállalati beruházást jelentünk be, amely már az új korszakába lépő magyar–amerikai gazdasági együttműködésnek egy fontos eredménye” – jelentette be Szijjártó Péter februárban. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette, hogy a Diligent az eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást hajtja végre, amely állami támogatással érkezik Magyarországra. Elmondta azt is, hogy a beruházás célja, hogy olyan kutatások legyenek itthon, amelyek kockázatemeléssel, auditálással foglalkoznak. A beruházás értéke 37 milliárd forint, ehhez add hozzá magyar állam 8 milliárdot, így a meglévő 450 munkahelyhez további 124 munkahelyet hozz létre az amerikai cég a magyar fővárosban. Szijjártó emlékeztetett, hogy Magyarországon 1200 amerikai vállalat van jelen, mintegy 100 ezer embernek ad munkát. Az elmúlt 10 esztendőben 140 olyan amerikai beruházás jött Magyarországra, amelyhez a magyar kormány pénzügyi támogatást biztosított és ezek a beruházások 19 ezer új munkahelyet jelentenek a magyar gazdaságnak – mondta.
Keresse további írásainkat és más rovataink toplistás összefoglalóit is a Világgazdaságon.
