Több tízmillió forintot osztott szét a One: taroltak a magyar innovációk – látássérülteknek és ADHD-soknak is segítenek a nyertes platformok

Nyolc hazai digitális fejlesztés összesen 20 millió forint támogatást kapott a One Digitális Díj idei pályázatán. A mezőny főként olyan alkalmazásokból és technológiai megoldásokból állt, amelyek társadalmi, oktatási vagy fenntarthatósági problémákra kínálnak digitális válaszokat – ezek egy része már működő szolgáltatás, mások fejlesztési szakaszban vannak.

Széles mezőnyből választotta ki a One Alapítvány a díjazott megoldásokat

A közel száz beérkezett pályázat közül a zsűri három kategóriában – közösségfejlesztés, MI-alapú oktatási innovációk és fenntarthatósági digitális megoldások – választotta ki az idei győzteseket. A nyertes projektek a digitális eszközökkel nehezen elérhető vagy alulreprezentált csoportok problémáira reagálnak: látássérültek hétköznapi kihívásaira, pedagógushiányra, oktatási esélyegyenlőtlenségekre vagy éppen az online szolgáltatások rejtett karbonlábnyomára.

Bányai Tamás, a One Magyarország vezérigazgatója szerint a díj olyan kezdeményezéseket emel fókuszba, amelyek valós élethelyzetekre adnak digitális választ:
„Fontosnak tartjuk, hogy olyan fejlesztéseket támogassunk, amelyek a technológiát nem önmagában kezelik, hanem a mindennapi élet problémáinak megoldására használják. A One Digitális Díjjal immár hatodik alkalommal ismerhettük el azokat a magyar innovátorokat, akik fejlesztéseikkel kézzelfogható társadalmi értéket teremtenek.”

Gyerekfelügyelet, látássérültek támogatása, digitális pályaorientáció

A közösségfejlesztési kategória első díját a Mamasitter platform kapta, amely a kisgyermekes szülők egymás közti segítségnyújtását digitalizálja. A szolgáltatás a szülők időhiányára reagál, és a gyerekfelügyelet közösségi alapon történő megszervezésével csökkentheti a munkavállalási hátrányokat is.

A második díjat egy offline működő színfelismerő alkalmazás kapta, amely hétköznapi környezetben segíti a látássérültek önállóságát. A harmadik helyezett a xyMetri pályaorientációs modulja lett, amely digitális eszközökkel támogatja a tanulók pályaválasztását és az iskolák statisztikai visszajelzését.

Oktatás és MI: 0–24-ben működő szakmai támogatástól az automatizált hatásmérésig

Az oktatási kategória győztese az SNI Suli lett, amely egy neurodiverzitásra épülő digitális oktatási platformot fejleszt. A now-fejlesztett MI-asszisztens 24 órás szakmai támogatást nyújt pedagógusoknak és szülőknek, például autizmus, diszlexia vagy ADHD témáiban.

A második helyezett, a SpaceBuzz Hungary MI-alapú rendszere a diákok tudásszintjének és attitűdjének mérését automatizálná, amely az oktatási intézmények közötti összehasonlíthatóságot is megkönnyíti.

Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára a pályázatok kapcsán elmondta, hogy a beérkezett fejlesztések nemcsak technológiai újdonságot jelentenek, hanem valós társadalmi igényekre adnak választ, legyen szó

• oktatásról,
• közösségépítésről
• vagy fenntarthatóságról.

Kiemelte:

Fenntarthatóság: a rejtett digitális karbonlábnyom mérhetővé válik

A fenntarthatósági kategória győztese a Beeco lett, amely egy mobilalkalmazás keretében lábnyomkalkulátort, zöld eseménynaptárt és személyre szabott edukációs tartalmakat a felhasználóknak.

A megosztott második helyezettek – a Carbon.Crane és a Hello Green Web – a digitális karbonkibocsátás mérésére és csökkentésére fejlesztenek megoldásokat. Ezek a technológiák egyre fontosabbá válnak, mivel a weboldalak és szerverek energiafogyasztása a vállalati működés jelentős, de gyakran láthatatlan része.

Különdíj: digitális eszközkölcsönző hátrányos helyzetűeknek

A Máltai Digitális Eszközkölcsönző projekt különdíjat kapott. A program különlegessége, hogy hajléktalan emberek segítik társaikat a digitális ügyintézésben és az online álláskeresésben. A támogatás a működő rendszert fejleszti tovább képzési modullal és videós tananyagokkal.

A díjazott fejlesztések a társadalmi innováció és a digitális gazdaság határterületein mozognak. A támogatások olyan területeket érintenek, amelyek hosszabb távon munkaerőpiaci integrációt, oktatási esélyegyenlőséget, valamint energia- és költséghatékonyságot javíthatnak – ezáltal közvetve a gazdasági növekedéshez is hozzájárulnak.