Mérséklődött a költségvetési hiány: javult a kormányzati szektor egyenlege 2025-ben
2025 első három negyedévében a központi kormányzat hiánya 1366,6 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 116,9 milliárd és 30,8 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. A harmadik negyedévben a központi kormányzat hiánya 831,6 milliárd, a helyi önkormányzatoké 19,8 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 57,3 milliárd forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A harmadik negyedévben éves alapon, azaz 2024 azonos időszakához képest a kormányzati szektor hiánya 909 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál.
A GDP-arányos hiány a harmadik negyedévben 4,2, az első három negyedévben összesen 1,9 százalékos volt.
A bevételek 529 milliárd forinttal, 6,3 százalékkal nőttek.
A kiadások 624 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal emelkedtek.
Az előzetes adatok szerint 1 219 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya a januártól szeptemberig tartó időszakban. A kormányzati szektor bevétele 27 585 milliárd, kiadása 28 804 milliárd forint volt.
2025 első három negyedévében, 2024 azonos időszakához képest az egyenleg az előző év azonos időszakinál 1142 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2 százalékponttal kedvezőbb.
A bevételek ugyanekkor 2241 milliárd forinttal (8,8 százalékkal) nőttek. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a 794 milliárd forinttal (7,8 százalékkal) emelkedő termelési- és importadó-bevételek járultak hozzá. A jövedelem- és vagyonadó-bevételek 624 milliárd forinttal (13,8 százalékkal) haladták meg az egy évvel korábbi értékeket. A társadalombiztosítási hozzájárulások bevételei 569 milliárd forinttal (9,2 százalékkal) emelkedtek. Az egyéb bevételek 253 milliárd forinttal (5,7 százalékkal) nőttek.
A kiadások 1100 milliárd forinttal (4,0 százalékkal) emelkedtek. A bővülés a munkavállalói jövedelem esetében 617 milliárd forint (10 százalék), a pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően 446 milliárd forint (6,7 százalékos) volt. A folyó termelőfelhasználás 164 milliárd forinttal (3,4 százalékkal), a kormányzati szektor egyéb kiadásai 389 milliárd forinttal (7,5 százalékkal) haladták meg a 2024-es azonos időszakit. A kamatkiadások 432 milliárd forinttal (14,4 százalékkal) estek vissza. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 85 milliárd forinttal (4,5 százalékkal) maradt el 2024 azonos időszakáétól.
Van egy fontos gazdasági mutató, amit elirigyelhetnek tőlünk a lengyelek – erre még Nagy Márton is büszke lehet
Jövőre zsinórban a harmadik olyan év jöhet, amikor több régiós országban, köztük Lengyelországban és Romániában is jócskán meghaladja az államháztartás hiánya a magyar mutatót. Mindezt annak ellenére, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter november elején bejelentette az idei és a jövő évi hiánycél emelését. Ha ez a tendencia fennmarad, akár két-három éven belül a lengyel és a román államadósság is utolérheti a magyart – ami néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt.
