Csalódottak az elemzők a vártnál gyengébb GDP-adatok láttán, de rámutattak az asztalon heverő csodaszerre

„A magyar gazdaság továbbra is alacsony növekedési szinten van, bár nincsen recesszió, de az érdemi növekedés továbbra is hiányzik” – így kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közölt adatait Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ahogy megírtuk, továbbra sem tud kitörni a stagnálás közeli állapotából a magyar gazdaság , amelybe három éve beragadt, erre utal, hogy a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a szezonálisan kiigazított adatok szerint éves bázison mindössze 0,5 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,2 százalékkal emelkedett. Nemcsak hogy rosszabb lett mindkét érték a piaci konszenzusnál, az egész GDP-növekedés is lejjebb csúszott. Összességében így 2025-ben a magyar GDP 0,3 százalékkal bővült, ami igencsak gyatra teljesítmény az év elején várt 3,4 százalékhoz képest.

Magyar gazdaság: csalódottak az elemzők a vártnál gyengébb GDP-adatok láttán

Regős Gábor a vártnál rosszabb növekedési számokat többek között az ipar gyenge teljesítményével magyarázta, amiben szerinte szerepe van a német gazdaság szintén alacsony növekedésének, a hiányzó keresletnek, de a belső tényezőket is kiemelte, köztük a magas energiaárakat, illetve jelen lévő autógyárak termékei iránti alacsony keresletet. Mindez azért probléma véleménye szerint, mert a gazdaságpolitikai célkitűzések középpontjában az ipar állt, áll, és az ágazat a jelentős támogatások ellenére sem tud bővülni.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy a friss GDP-adat megint nem hozott pozitív meglepetést, pedig nem volt túl magasan a léc. 

– állapította meg, majd kiemelte, hogy a magyar gazdaság éves bázisú növekedési üteme még lassult is a negyedik negyedévben a harmadikhoz képest a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok alapján, amire szinte senki nem számított. Persze a nyers adat mutat némi gyorsulást, de az a több munkanap hatása. A 0,7 százalékos (igazítatlan) éves bázisú növekedés azonban aligha nevezhető kirobbanónak. A friss adat egyben azt is jelenti, hogy év végére még az 1 százalékos növekedést sem sikerült elérni, így 2025 átlagában meg kellett elégedni egy 0,4 százalékos gazdasági növekedéssel, ami messze-messze alulmúlta az év eleji várakozásokat.

Az elemző arra s felhívta a figyelmet, hogy az ipar visszaesése fékezte a növekedést, ami arra enged következtetni, hogy az ipar decemberi teljesítménye is meglehetősen kiábrándító lehetett. Emellett az ING Bank azt várta, hogy az év végére az agrárium is jól teljesíthetett, ám a KSH meg sem említette ezt a szektort, így valószínűleg elmaradt a várt javulás.

Még mindig a belső fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen támasza

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroemelzési Osztályának vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a KSH később közli a részletes adatokat, de annyit azért elárult, hogy továbbra is a szolgáltatások, azon belül is a pénzügyi szektor, illetve a kereskedelem, valamint az építőipar húzta felfelé a gazdaságot. A szolgáltatások esetében a fogyasztás a legfontosabb tényező, az emelkedő reálbérek mellett a családtámogatások (családi adókedvezmény, háromgyermekes édesanyák szja-mentessége) bővülésének a hatása a negyedik negyedévben is pozitív hozzájárulást eredményezhetett. De az építőipar éves bővülését az ágazati adatok is jelzik, az állami, elsősorban az útépítési kereslet, illetve fokozatosan a lakásépítések hatása is megjelenhetett az év végén. 

Ezzel együtt a beruházásoknál még mindig nem jött el a fordulat, Regős szerint éves alapon biztosra vehető a csökkenés, ugyanis az alacsony kereslet eltántorítja a vállalatokat, de az önkormányzatok és az állam forráshiánya, valamint a hazánknak járó uniós források visszatartása sem növeli a beruházásokat.

Lefelé húzza a növekedést az elemző

Virovácz Péter jelezte, hogy a negyedik negyedéves adat fényében az ING Bank lefelé módosítja a 2026. évi növekedési előrejelzését. 

Vagyis ha az idei év minden negyedévében stagnálna a gazdaság negyedéves alapon, akkor a 2026. évi teljes gazdasági növekedés 0,3 százalék lenne. Ennek ellenére az ING Bank elemzője szerint is valószínűbb, hogy a kormányzati beavatkozások hatására azért látunk majd némi növekedést az egyes negyedévekben, főleg az első negyedévben, így azt mondhatjuk, hogy reálisan ennél azért nagyobb lesz az egész éves GDP-növekedés. Azonban a korábbi 2,3 százalékos előrejelzésüket 1,9 százalékra módosítják.

Molnár Dániel is arra mutatott rá, hogy negyedik negyedéves adat az áthúzódó hatások miatt kiemelten fontos, mivel nagymértékben befolyásolja az idei növekedést is. 

– véli az elemző, aki szerint a növekedés motorja idén is fogyasztás lesz, 

• a családtámogatások folytatódó bővülése,
• a gyorsuló béremelkedési ütem és 
• a lassuló infláció eredőjeként magasabb reálbér-dinamika egyaránt stabil alapot biztosít a háztartások jövedelmi helyzetének javulásához. 

A gyorsabb növekedésnek ugyanakkor feltétele, hogy a külső kereslet rendeződjön, a német gazdaságban a fiskális költekezés fordulatot hozzon, amelynek hazai kiaknázását a nagyberuházások termőre fordulása is elősegítené. Ez a folyamat támogatná a beruházási hajlandóság javulását is a vállalatok körében, amelyet a bizonytalanság mérséklődése, a geopolitikai konfliktusok enyhülése, elsősorban az orosz–ukrán háború lezárása tudna tovább fokozni.  

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza idénre azért még számít 2,0-2,5 százalék bővülésre, amelyet az alacsony mezőgazdasági bázis, az új gyárak beindulása, a német gazdaságtól várt nagyobb növekedés és a növekvő rendelkezésre álló jövedelem következtében bővülő fogyasztás támogathat. „Reméljük, amikor egy év múlva hasonló összegzést írunk, nem kell csalódnunk” – jegyezte meg Regős Gábor.