Vámháború küszöbére került az EU és az Egyesült Államok – újból fellángolt a szikra, ezúttal Grönland miatt
Az Európai Unió (EU) azt tervezi, hogy 93 milliárd euró értékű amerikai termékre vámot vet ki, ha Donald Trump amerikai elnök beváltja fenyegetését, és február 1-jétől 10 százalékos vámot vezet be európai országokkal szemben. Sőt, az EU emellett további ellenintézkedéseket is mérlegel, ugyanakkor első körben diplomáciai megoldást szeretne elérni – írja a Bloomberg bennfentes forrásokra hivatkozva.
Durva adok-kapok kezdődhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között, ami mindkét félnek egyaránt fájhat
Donald Trump amerikai elnök szombaton kijelentette, hogy február 1-jétől 10 százalékos, júniustól pedig 25 százalékos vámot ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik az Egyesült Államok Grönland megszerzésére irányuló terveit. A vámok Dániát, Norvégiát, Svédországot, Franciaországot, Németországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Finnországot érintenék. Ezek voltak azok az európai országok, amelyek az elmúlt napokban jelezték, hogy NATO-gyakorlatokra jelképesen néhány tucat katonát küldenek a félautonóm dán területre.
Trump legújabb vámfenyegetése kedvezőtlenül hathat az európai részvénypiacokra, amelyek az utóbbi időben felülteljesítették az amerikai piacokat. Az euróövezet kilátásait a német költségvetési élénkítés, az alacsonyabb kamatok és a javuló profitvárakozások is erősítették.
A Bloomberg Economics becslése szerint,
ha Trump a 25 százalékos vámfenyegetést is megvalósítja, az érintett országok amerikai exportja akár 50 százalékkal is visszaeshet, különösen Németországé, Svédországé és Dániáé.
A hírre az EU 27 tagállamának képviselői vasárnap találkoztak, hogy megkezdjék a lehetséges válaszlépések előkészítését. Az uniós vezetők az Európai Tanács keretében a hét későbbi részében rendkívüli csúcstalálkozót is tartanak Brüsszelben, ahol a lehetséges megtorló intézkedésekről dönthetnek.
Az Európai Unió először alkalmazhatja legerősebb kereskedelmi fegyverét, és pont a szövetséges Amerikával szemben
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét sokan kritizálták, hogy nyáron az EU nevében olyan kereskedelmi megállapodásra jutott Donald Trumppal, amely igencsak hátrányos a tagállamoknak. Ebben az EU nevében vállalta, hogy szinte minden amerikai termékre eltörli a vámokat, miközben elfogadta, hogy az export nagy részére 15 százalékos, az acél- és alumíniumtermékekre pedig 50 százalékos amerikai vámot vetnek ki. Az Egyesült Államok azóta több száz további, fémtartalmú termékre is kiterjesztette az 50 százalékos kulcsot.
Az EU legnyilvánvalóbb reakciója az lehet, hogy felfüggeszti ennek a júliusban megkötött amerikai–uniós kereskedelmi megállapodásnak a jóváhagyási folyamatát. A megállapodás életbe léptetéséhez ugyanis még az Európai Parlament (EP) beleegyezése szükséges. Az Európai Néppárt, a parlament legnagyobb frakciója jelezte, hogy más pártokkal együtt blokkolni fogja az egyezmény ratifikálását. Az EP második legnagyobb frakciója is felfüggesztené a folyamatot, és felszólította az EU-t, hogy vizsgálja meg az anti-kényszerítési eszköz (ACI) alkalmazását, ami igen erős válaszlépést nyújthat a blokknak.
Emmanuel Macron francia elnök elfogadhatatlannak minősítette a fenyegetést, és ő is kezdeményezte az ACI aktiválását. Ez jelentős eszkalációt jelentene, mivel az igen erős eszközt még soha nem alkalmazták.
Az eszközt elsősorban elrettentésre hozták létre 2003-ban, és arra szolgál, hogy az EU válaszolni tudjon olyan harmadik országok lépéseire, amelyek kereskedelmi eszközökkel próbálnak nyomást gyakorolni az unióra. Az eszköz akár vámokat, technológiai cégekre kivetett új adókat, befektetési korlátozásokat, piaci hozzáférés szűkítését vagy közbeszerzésekből való kizárást is lehetővé tesz.
Az EU korábban már jóváhagyott 93 milliárd euró értékű büntetővámot amerikai termékekre, de az alkalmazását felfüggesztette. Ha Trump valóban bevezeti az új vámokat február elején, az EU újra életbe léptetheti ezt az ellenintézkedést – mondták a források a hírügynökségnek.
A célkeresztbe olyan amerikai ipari termékek kerülhetnek, mint a Boeing repülőgépei, az amerikai gyártású autók és a bourbon whisky.
Grönland kérdése adta az újabb szikrát az amerikai–európai kereskedelmi ellentétek felszításához
António Costa, az Európai Tanács elnöke vasárnap közösségi oldalán azt írta, hogy az uniós országok egységesen támogatják Dániát és Grönlandot, és készek megvédeni magukat a kényszerítés bármely formájával szemben.
Keir Starmer brit miniszterelnök is teljesen elfogadhatatlannak nevezte Trump kijelentéseit, míg Ulf Kristersson svéd kormányfő már arról beszélt, hogy országa nem hagyja magát megzsarolni.
„Az Európai Bizottságnak azonnal működésbe kell hoznia az anti-kényszerítési eszközt, a tanácsnak pedig engedélyeznie kell az azonos mértékű vámok kivetését az amerikai importtermékekre” – jelentette ki Ignacio García Bercero, az Európai Bizottság korábbi vezető tisztségviselője. Szerinte, ha az EU nem tud szolidaritást mutatni Dániával és az érintett tagállamokkal, elveszíti hitelességét.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter ugyanakkor lesöpörte az uniós fenyegetéseket, szerinte „Európa gyengeséget sugároz, az Egyesült Államok pedig erőt”.
Két amerikai szenátor – a republikánus Thom Tillis és a demokrata Jeanne Shaheen – közös nyilatkozatban szólította fel a Trump-adminisztrációt, hogy „kapcsolja ki a fenyegetéseket, és kapcsolja be a diplomáciát”.
