Nagy Márton: nem cél a mindenáron való gazdasági növekedés
„Ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik gazdasági növekedés. Vannak ugyanis fontosabb szempontok is” – ezt mondta Világgazdaság VG Exkluzív podcastjében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A műsorban a magyar gazdaság stagnálásának okairól, a magyar út sajátosságairól, a német gazdaságról való leválásról, illetve a kormány terveiről beszélgettünk.
Nagy Márton: nem cél a mindenáron való gazdasági növekedés
Nagy Márton szerint a 2013 és 2020 közötti időszak volt a hét bő év a magyar gazdaság történetében, amikor a világgazdaságban is alacsony kamatok, és költségek uralkodtak, miután a kamat, a hitel, a likviditás is bőségesen rendelkezésre állt. A Covid óta azonban változott a világ, ami a háborúval és az energiaválsággal felgyorsult.
Ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik a gazdasági növekedés
– fogalmazott a miniszter, aki 14 kormányzati vívmányt nevezett meg, ezek közül a családközpontúság és a demográfia talán a legfontosabbak, és megelőzik még a növekedés hajszolását is.
Nagy Márton szerint Magyarországon a fenntarthatóság mögött is mindig az a gondolat húzódott, hogy család- és munkaalapú társadalmat kell építeni.
De a vállalkozói szektorban sem mondták azt, hogy minden áron szükségszerű a növekedés, ezért igyekeztek megtartani a magyar tulajdont a stratégiai szektorokban, hogy ne olyan cégek nyerjenek a növekedésből, amelyek külföldiek, mert akkor egy exkluzív növekedés valósul meg, ami nem túl jó.
Persze a neoliberális közgazdászok, a multifanok vagy a bankárok nem így élik meg. De mi azt mondtuk, hogy a stratégiai szektorokban igenis magyar tulajdonnak kell lennie
– mondta, hozzátette, jobb lenne, ha közben nemzeti bajnokok nőnének ki, hogy az a profittömeg, ami a növekedésből lecsapódik, az a magyaroknál kössön ki.
A magyar út lassabb, de fenntartható
A magyar gazdaság felzárkózása kifejezetten vontatott, ha visszatekintünk, 2010 és 2024 között 12 százalékponttal konvergált az uniós átlaghoz képest. Szemben például Lengyelországgal, vagy Romániával, mindkét gazdaság ettől nagyobb ütemet diktált, olyannyira, hogy az Eurostat szerint a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Románia megelőzte Magyarországot néhány éve. Nagy Márton szerint azonban mindez nagyon leegyszerűsítő összehasonlítás ezekkel az országokkal.
Ez egy lódítás, ezek hazugságok, komoly közgazdasági tudással rendelkező szakember ilyet nem mond
– fogalmazott, mindezt azzal indokolta, hogy a körülöttünk lévő országok nagyon eltérő gazdasági szerkezettel rendelkeznek. Míg Magyarország egy kis nyitott gazdaság, ahol az export adja a GDP 85 százalékát, Lengyelország egy közepes, hozzánk képest nagy ország, hatalmas belső piaccal. De zárt, az export a GDP-hez viszonyítva csak 40 százalékos. Márpedig a nagy belső piac képes felszívni egy csomó tőkét, emiatt nagy növekedési potenciálja is van, ami manapság is megmutatkozik.
Románia esetében pedig jelentős fiskális élénkítés történt a korábbi években, ennek árát issza meg a lakosság a megszorítások következtében.
Nagy Márton szerint ma már senki nem mutogat Romániára, az elmúlt másfél évben lényegében összeomlott a költségvetési alkoholizmus miatt, továbbá kilyukadt a külső egyensúlyuk.
Úgy látja, Magyarország mindig is egy külön utat járt, már csak a politikai stabilitás miatt is, ami szerinte a gazdasági életben mindig fontos. „Ahol politikai stabilitás van, ott minden vállalkozás és család tudja, milyen gazdaságpolitika van. És nem félünk beavatkozni a piaci folyamatokba, megtanultuk, hogy a piac nem mindenható, az önszabályozó képessége sok esetben hiányokkal küzd” – mondta.
Elismerte, hogy a magyar út lassabb a felzárkózás szempontjából, de mindenképp fenntartható, és ha ez az ára, az szerinte nem probléma.
Ennek ellenére arról nem tettek le, hogy a magyar gazdaság felzárkózása folytatódjon, ami szerinte fog gyorsulni a következő években.
Csalódott a miniszter a vártnál gyengébb GDP-adatok miatt
Hogy a magyar gazdaság konvergenciája lelassult, az elmúlt évek gazdasági nehézségeiből is fakad. Hiába várt tavaly 3,4 százalékos gazdasági növekedést a kormány, a repülőrajt elmaradt, helyette 0,3 százalékkal bővült a magyar GDP, ami egyúttal azt is jelenti, hogy már a harmadik egymást követő évben is stagnált a magyar gazdaság.
Nagy Márton szerint a fő problémát a magyar gazdaság energiakitettsége jelentette. Senki nem gondolta korábban, hogy az áram ára egy nagyon alacsony szintről el tud szakadni és horrorisztikus szintre emelkedik.
Az energiaválság nem ugyanaz, mint egy Covid-válság, hogy egy év alatt le lehet küzdeni, megtaláljuk a vakcinát és egyszer csak tök jó lesz, meg fiskális és monetáris impulzusokat hajtunk végre
– fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy nagy gazdasági növekedéssel jöttünk ki a Covidból, 2021-ben 7 százalékkal nőtt a magyar GDP. Azt követően jött az energiaválság, ám a miniszter szerint az energiamix megváltoztatása nem egy-két év, több időre van szükség, a kormány nagyon komoly lépeseket tett. Ez az energiaárak elszállásának is tulajdonítható, hogy az infláció 2022–2023-ban két számjegyű volt.
„Az inflációt letörtük, a jegybank és a kormány közösen” – mondta Nagy Márton. Nem zárta ki, hogy januárban 2 százalékra süllyedt, amiben a rezsistop is közrejátszott.
Szerinte az árrésstopok igenis működnek, ez az oka, hogy az intézkedést most senki nem kritizálja. Amikor az infláció 4-5 százalékos volt, egyből támadták. Azt ígérte, hogy a választások után visszatérnek rá, és akkor eldőlhet, hosszú távon velünk maradnak-e.
Csalódott voltam, egy gazdasági miniszternek mindig az a feladata, hogy a gazdasági növekedést minden erejével támogassa. Mi ezt tettük, akár a lakosság, akár a vállalkozók segítésén keresztül
– mondta a tavalyi gyenge GDP-adatokról. Hozzátette, rengeteg olyan programot indítottak, amivel a gazdaságot megpróbálták felpörgetni. Ez szerinte sikerült is, ezek az intézkedések ott vannak a gazdaságban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ő a német gazdasági miniszter, nem tudja a német gazdaságot beindítani.
Nagy szerint tudomásul kell venni, amíg a német gazdaság és járműgyártás nem talál magára, addig a magyar gazdaság növekedése sem tud 2-3 százalék fölé kerülni. Ennek tagadása szerinte badarság, aki tagadja, az valójában nem ismeri a magyar gazdaság szerkezetét.
A növekedés most jelenleg úgy néz ki, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2-3 százalék körül van, a fogyasztás pedig 5 százalék körül. Ez utóbbi mintegy 2 százalékponttal felhúzza a GDP-t, így ha nem lenne külső dekonjunktúra, akkor legalább 2 százalékkal növekednénk.
Ezt egyébként a nagy reálbér-növekedés támogatja, évente 5-6 százalékkal nő a fizetések vásárlóereje, úgy, hogy a GDP alig nő. Szerinte a nagy gazdaságpolitikai siker pont ez. Tisztában van vele, hogy ez hosszú távon nem fenntartható, de amikor a külső kereslet gyenge, a belső keresletet kell támogatni, mivel nem elfogadható, hogy a GDP-t recesszióba engedje a kormány.
„Ezek vállalhatatlanok”
A miniszter szerint nem igaz, hogy nem jönnek az uniós források, ezeket használják is: 12 milliárd euró lett a kohéziós források közül felszabadítva, folyamatosan írják ki a pályázatokat, szerződnek le a nyertesekkel, és hívják le az EU-tól. Jelezte, nagyon gyorsan haladnak, de még nem ütköztek bele korlátba, ami 2026 végén, 2027 elején következhet be leghamarabb.
Az RRF-források már más kérdés, itt Nagy azt mondta, hogy elfogadhatatlan feltételeket támasztott az EU, ilyen a rezsicsökkentés , vagy a 13., 14. havi nyugdíj eltörlése. Ezek szerinte vállalhatatlanok, és pont szembemennek a kormány vívmányaival.
Eladni az országot azért, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk, az nem jó. A Fidesz-kormány sosem fogja eladni az országot
– mondta Nagy Márton.
Beszélt a költségvetésről is. Az év elején nagyon jelentős jövedelmi transzfereket fizet ki a kormány, köztük a fegyverpénzt, a 13., 14. havi nyugdíjat, a kétgyermekes anyák szja-mentességét vagy egyéb béremeléseket. A jegybank szerint ezek együttes hatása a GDP 2 százaléka is lehet.
A miniszer rámutatott: ebből februárra a GDP 1 százaléka esik, mintegy 1000 milliárd forint fog a családokhoz kerülni. „Az én feladatom, hogy erre legyen pénz. Megvan a pénz, mindenkinek ki fogjuk fizetni, akinek jár” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy meg tudja-e ígérni, hogy a Fidesz-kormány győzelme esetén nem lesznek megszorítások, azt válaszolta, a kormány szótárában nincs benne a megszorítás.
Az a baloldali kormányok és az ellenzék eszköze, minden esetben, amikor a költségvetést rendbe kellett tenni, különadókat vetettek ki. Ami mozgásteret jelent még a kormány számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatvágásaival csökkennek az állam kamatkiadásai.
A beszélgetésben ezen kívül szó esett még:
- a magyar járműgyártás nehéz helyzetéről,
- a német gazdasági kapcsolatok esetleges lazításáról,
- jó döntés volt-e akkumulátorgyárakat Magyarországra csábítani, illetve
- mit gondol arról, hogy Tisza Párt gazdaságiminiszter-jelöltje, Kapitány István a reptér visszavásárlását támadta.
A teljes interjú alább hallgatható meg.
