Új korszak Ferihegyen: bővülő járatok és rekordberuházások indítják a nyári szezont a reptéren
Az idei nyári menetrend egyik legfontosabb jellemzője a kapacitás növelése a már működő útvonalakon, valamint új célállomások bekapcsolása a budapesti hálózatba. A légitársaságok sűrítik járataikat, ami rugalmasabb utazási lehetőségeket kínál, különösen a turisztikai csúcsidőszakban. A visszatérő interkontinentális járatok és az ázsiai kapcsolatok erősítése pedig azt jelzi, hogy Budapest pozíciója stabilizálódik a hosszú távú légi közlekedési piacon is. A bővülés mögött markáns forgalmi növekedés áll. A reptér 2026 elején is erős adatokat közölt: januárban több mint 1,3 millió utast regisztráltak, miközben a légi áruszállítás volumene közel ötödével emelkedett éves alapon.
A jelenlegi fejlesztési hullám előzményét a 2024-es meghatározó jelentőségű tranzakció képzi, mikor a magyar állam több mint egyéves tárgyalássorozat után visszavásárolta a Budapest Airport Zrt.-t, így közel két évtized után ismét többségi nemzeti tulajdonba került a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Az ügylet értéke 3,1 milliárd euró volt, amelynek eredményeként az állam 80 százalékos részesedést szerzett, míg stratégiai partnerként a Vinci Airports 20 százalékos tulajdonrésszel maradt jelen. A döntés helyességét azóta a számok is alátámasztják: a repülőtér 2025-ben történelmi csúcsot ért el, közel 19,6 millió utast kezelt, ami 11,7 százalékos növekedést jelent, miközben a cargoforgalom is kiugróan, több mint 400 ezer tonnára emelkedett. A kormány már a visszavásárláskor világossá tette, hogy a lépés egy átfogó fejlesztési stratégia része.
A Nyugatiból húsz perc alatt a reptéren lehetünk
A legkeresettebb úti célok között továbbra is a nagy európai és közel-keleti csomópontok szerepelnek, ugyanakkor a kínálat diverzifikálása egyértelmű stratégiai irány. A növekvő forgalom kiszolgálása érdekében a kormány és az üzemeltető átfogó infrastruktúra-fejlesztési programot indított. Ennek egyik kulcseleme a repülőtér kötött pályás elérhetőségének megteremtése.
A tervek szerint a Nyugati pályaudvartól közvetlen vasúti kapcsolat épül ki, amely akár húsz percre rövidítheti az eljutási időt.
A projekt mintegy egymilliárd eurós beruházással valósul meg, és 27 kilométer új vagy korszerűsített pályaszakaszt foglal magában.
A fejlesztés nem csupán a fővárosi közlekedést alakítja át, hanem országos szinten is javítja a repülőtér hozzáférhetőségét. A közvetlen hálózati kapcsolatok révén a vidéki nagyvárosokból is gyorsabban válik elérhetővé Ferihegy, ami tovább erősítheti a repülőtér regionális szerepét.
Az új terminál és cargorepülőtér megduplázhatja a kapacitást
A kapacitásbővítés másik meghatározó eleme a harmadik terminál megépítése. A beruházás előkészítése már zajlik, az alapkőletétel még az idén várható, a kivitelezés pedig a következő évtized közepére zárulhat le. Az új terminál lehetővé teszi, hogy a repülőtér éves utasforgalma a jelenlegi 20 millióról akár 40 millióra növekedjen, ami jelentős ugrás lehet a régiós versenyben.
A fejlesztések a légi áruszállítás területét is érintik. A jelenlegi infrastruktúra kapacitása a növekvő cargoforgalom mellett gyorsan telítődik, ezért napirenden van egy új cargorepülőtér létrehozása is.
A cél, hogy Budapest a közép-európai e-kereskedelmi és logisztikai hálózat egyik meghatározó csomópontjává váljon, különös tekintettel az ázsiai és amerikai irányú forgalomra.
Eközben a meglévő terminálokon is folyamatos korszerűsítések zajlanak. A biztonsági ellenőrzési rendszer átalakítása révén nő az áteresztőképesség, csökken a várakozási idő, és bővül az utasok számára rendelkezésre álló tér. A digitalizáció is egyre hangsúlyosabb: az új elektronikus áfa-visszatérítési rendszer gyorsabb és egyszerűbb ügyintézést tesz lehetővé a nem uniós utasok számára.
Mennyire kifizetődő a repülésbe fektetni?
Nagy Márton gazdasági miniszter korábban úgy fogalmazott: a repülőtér stratégiai eszköz és egyben jelentős gazdasági befektetés, amelynek teljesítménye már most meghaladja a várakozásokat.
A most induló nyári menetrend egy olyan időszak kezdetét jelzi, amelyben a forgalomnövekedés és a fejlesztések egymást erősítve formálják a repülőtér működését. A cél, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hosszú távon is versenyképes, nagy kapacitású és nemzetközi szinten is meghatározó légi közlekedési központtá váljon.
