Elszálltak az albérletárak: már 200 ezer alatt szinte lehetetlen lakást találni

Márciusban érezhetően felpörgött a hazai albérletpiac, a lakbérek növekedési üteme pedig gyorsult az év elejéhez képest – ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy a drágulásnak korlátai vannak, és a bérleti díjak közötti különbségek is szűkülnek. A KSH–ingatlan.com lakbérindex adatai szerint országosan és Budapesten egyaránt 1,6 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak februárhoz képest. 

Éves alapon országosan 7,3 százalékos, a fővárosban pedig 6,4 százalékos növekedést mértek, ami gyorsulás februárhoz képest, amikor még mindkét szinten 5,4 százalékos volt az éves drágulás. A növekedés hátterében részben a tavaszi szezonális élénkülés, részben pedig az emelkedő bérek állnak.

A regionális adatok jókora eltéréseket mutatnak. Havi alapon a legnagyobb drágulás a Nyugat-Dunántúlon történt, ahol 2,8 százalékkal emelkedtek a lakbérek. A Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 2,4 százalékos, az Észak-Alföldön 2 százalékos, a Dél-Dunántúlon pedig 1,8 százalékos növekedést mértek. Ezzel szemben Pest vármegyében mindössze 0,4 százalékkal nőttek az árak, míg a legkisebb emelkedés a Dél-Alföldön volt, 0,8 százalékkal.

Közép-Dunántúlon 8,7, Észak-Alföldön 8,1 százalékos volt a növekedés. Pest vármegyében az országos átlaggal megegyező, 7,3 százalékos drágulás történt, míg a Dél-Alföldön 7,4, Nyugat-Dunántúlon 7,1, Észak-Magyarországon pedig 7 százalékos emelkedést mértek.

A budapesti lakásárak is emelkedtek

Budapesten minden kerületkategóriában emelkedtek a lakbérek, de eltérő mértékben. A legvisszafogottabb növekedés a budai hegyvidéki kerületekben (I., II., XII.) volt, ahol 4,1 százalékkal emelkedtek az árak. Ezzel szemben a másik budai kerületcsoportban (III., XI., XXII.) 8,8 százalékos, míg a pesti átmeneti kerületekben (X., XIII., XIV., XIX., XX.) 6,7 százalékos drágulást mértek.

A márciusi emelkedés ellenére az árak egyre inkább plafonba ütköznek. Április közepén a fővárosi medián bérleti díj 255 ezer forint volt, miközben a piac egyértelmű határokat mutat: 200 ezer forint alatt nehéz megfelelő lakást, 300 ezer forint felett pedig már bérlőt találni. 

Vidéken is hasonló folyamatok rajzolódnak ki. Debrecenben a medián bérleti díj visszatért a tavaly áprilisi 220 ezer forintos szintre, miután 2025 szeptemberében még 240 ezer forint körül volt. Szeged, Győr és Debrecen már elérte vagy megközelítette a 200 ezer forintos szintet, miközben a legolcsóbb vármegyeszékhelyeken – Békéscsabán, Miskolcon és Szekszárdon – 110-130 ezer forint körül alakulnak a bérleti díjak.

A piac egyik legfontosabb jelensége, hogy a különbségek csökkennek: ma már nincs olyan nagyváros, ahol 100 ezer forint alatt lenne a medián bérleti díj. Ugyanakkor a 200 ezer forint feletti szint vidéken még ritka, amit a fizetőképes kereslet korlátai és az Otthon Start program keresletcsökkentő hatása is magyaráz.

Felpörgette az új építésű lakások piacát februárra az Otthon Start

Az elmúlt hónapokban bevezetett Otthon Start program jócskán felpörgette a hazai ingatlanpiacot, különösen a fiatalok körében. A program sikerét alátámasztják a legfrissebb statisztikák is: augusztusban, a program bejelentését követően, másfélszer több hirdetést tekintettek meg az érdeklődők, mint az év hátralévő részében a Jófogás platformján. A februári adatok szerint a legtöbb eladásra kínált ingatlan Pest megyei, innen összesen 4940 hirdetést töltöttek fel a Jófogás felületére az elmúlt hat hónapban. 

A többi régió kiadó ingatlanait tekintve Hajdú-Bihar vármegye vezet az élen, 398 új hirdetéssel.

Az ingatlanok négyzetméterárát egyértelműen az V. kerület, vagyis a budapesti belváros vezeti: kiadó esetén tízezer, míg eladó ingatlanok esetében közel 2,5 millió forint átlagos négyzetméterárral szembesülhettek az érdeklődők. Azok, akik inkább vidéken kerestek eladó ingatlant, Somogy vármegyében találkozhattak a legmagasabb négyzetméterárakkal, melyek egymillió forint felett alakultak.