Idén először mondanak ítéletet Magyarországról: egyelőre türelmi időt kaphat a Tisza-kormány, a tét a bóvli elkerülése
Hosszú szünet után, pénteken végre elindul a hitelminősítő intézetek idei első felülvizsgálati köre. A nagy elemzőházak az áprilisi országgyűlési választások miatt halasztották el korábbi értékelésüket, most azonban három egymást követő pénteken vizsgálják a magyar államadósság kilátásait. Elsőként a Moody’s mond véleményt, egy héttel később a Standard & Poor’s következik, majd június 5-én a Fitch Ratings zárja a sort.
Idén először mondanak ítéletet Magyarországról: egyelőre türelmi időt kaphat a Tisza-kormány, a tét a bóvli elkerülése
„A mostani hitelminősítői körben nem számítok arra, hogy leminősítenék Magyarországot, az érvényben lévő negatív kilátások ellenére sem” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető kögazdásza, amit azzal indokolt, hogy a piaci mozgások (a forint erősödése, illetve a hosszú hozamok csökkenése) is azt igazolták, a kormányváltást követően jelentősen javult az ország kockázati megítélése. Ennek egyik döntő oka, ami a hitelminősítő intézetek értékelésében is rendre felmerül, az Európai Bizottsággal való kapcsolatok javulása, ami elvezethet a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáféréshez.
Erre pedig figyelnek a hitelminősítők, ami mindenképpen jó pont lenne hazánk megítélésében. Azt tehát nem várom, hogy egy javuló kockázati megítélés mellett, a várhatóan beérkező uniós források fényében leminősítés következzen be
– mondta az elemző. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy hosszabb távon is sikerüljön ezt megúszni, szükség lenne a költségvetési fegyelem javítására és a hiány leszorítására.
Annál is inkább, mert az első négy hónapban jelentős hiány gyűlt össze a költségvetésben, április végén már 3743 milliárdnál járt a halmozott deficit, ezzel az egész éves hiánycél több mint 70 százaléka teljesült, így az elemző szerint az év egészét nem kizárt, hogy 6-7 százalékos hiány jellemzi majd. „Ezt le kell dolgozni, amihez be kell majd mutatni egy hiteles hiánycsökkentési pályát. Ez nem azt jelenti, hogy jövőre 3 százaléknak kell lennie a hiánynak, de azt igen, hogy középtávon csökkennie kell” – fogalmazott Regős Gábor, aki szerint ennek bemutatását senki nem két hét alatt várja az új kormánytól.
Ezért ennyire elnézők a Tiszával szemben a hitelminősítők
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője sem számít leminősítésre, mivel a hitelminősítők a gazdasági, költségvetési helyzet vagy a külső környezet alakulásától függetlenül várhatóan megelőlegezik a bizalmat az új kormánynak. Arra a kérdésre, hogy miért ilyen elnézők a hitelminősítő intézetek a Tiszával szemben, az elemző szerint a részükről egyelőre nincs ok a kételkedésre, az új kormány több kulcsterületen, amelyeket jellemzően kiemeltek az értékelésekben, érdemi vállalásokat tett, ilyen
- az uniós források hazahozatala,
- a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika
- és a piaci beavatkozások mérséklése.
A kormányzat teljes egészében még fel sem állt, fajsúlyos intézkedések meghozatalára sem került még sor, így egyelőre nem adtak okot kételkedni az elhangzott ígéretek teljesítésében. Emellett a hitelminősítők is rendszerint hangsúlyozzák, hogy sokkal inkább a hosszú távú folyamatokat figyelik, mintsem az aktuális helyzetet értékelnék.
Regős három érvet sorolt fel. Egyrészt a sokat javuló kockázati megítélés miatt, másrészt mert számítanak arra, hogy hozzáférünk az uniós forrásokhoz, harmadrészt pedig azért, mert az euróbevezetés programja szimpatikus számukra. Elsősorban nem magáért az euróbevezetés tényéért, hanem az ahhoz vezető útért. A csatlakozási kritériumok ugyanis azt jelentik, hogy mérsékelni kell a hiányt, csökkenő pályára kell állítani a GDP-arányos adósságot, alacsonyan kell tartani az inflációt és a hosszú hozamokat. A hosszú hozamok persze már az elmúlt hetekben is sokat csökkentek, ami nemcsak azért fontos, mert jobb kockázati megítélést mutat, de ezen a költségvetés is sokat tud spórolni, ami javítja az egyenleget.
Az őszi időszak kulcsfontosságú lesz
Ha most tavasszal az első körben még megadják az esélyt a nagy cégek a Tisza-kormánynak, ez őszre könnyen megváltozhat. A második kör szintén egymást követő heteken lesz, november 20-tól december 4-ig.
Az új kormány a nyár végére ígérte az idei pótköltségvetést és az ősz közepére a jövő évi benyújtását. Az ebben foglaltakat mindenképpen kiemelten figyelik majd, hogy mennyire felelnek meg az elvárásoknak, milyen pályát vetít előre a kormány a hiány- és az államadósság-csökkentés terén.
Az őszi időszak mindenképpen kulcsfontosságú lesz, addigra már sokkal inkább kitisztul a kép az új kormány gazdaságpolitikáját illetően
– véli Molnár Dániel, aki szerint ha nem történik valami drasztikus változás, mindenképpen kitarthat a türelem. Ugyanakkor hozzátette, hogy a meghatározott időpontok egyáltalán nem kötik a hitelminősítők kezét, attól függetlenül is születhet például negatív döntés.
A Gránit Alapkezelő közgazdásza is úgy látja, ekkorra már sokkal több információval rendelkezünk, akár az uniós forrásokhoz való hozzáférésről, akár a tervezett költségvetési pályáról, azaz már jobban lesz mit értékelni. A hitelminősítések persze nem csak úgy jönnek az égből – a hitelminősítők általában egyeztetnek előtte a kormányzattal, így a kormányzat számára sem lesz meglepetés, hogy mit kell tenni a leminősítés elkerüléséért – ha ezt megteszik, nem lesz leminősítés. Az eddigi nyilatkozatok alapján a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a fegyelmezett költségvetési politikára, ami jó pont lehet a hitelminősítőknél is.
Így látta a magyar gazdaságot tavaly novemberben a Moody’s
A Moody’s tavaly novemberben viszgálta felül utoljára a magyar államadósság besorolását, amelyet ugyan megerősített, de több kockázatra figyelmeztetett. Hangsúlyozta, a 2026. áprilisi választások után költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség.
Novemberben még az elemzőház a magyar gazdaságtól 2,3 százalékos GDP-növekedést várt 2026-ra.
Azt is jelezte, hogy a negatív kilátások miatt a besorolás felminősítésére a közeljövőben valószínűleg nem kerül sor. Ugyanakkor hozzátették, hogy stabilra akkor módosítanák a kilátásokat, ha jelentős és tartós javulás mutatkozik Magyarország EU-val való kapcsolatában. „Az uniós források felszabadítása mellett, amely potenciálisan pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a költségvetési eredményekre, egy ilyen javulás alátámasztaná Magyarország intézményi és irányítási profiljáról alkotott értékelésünket is” – emelték ki.
Meglepetés lenne a bóvli
Végezetül arra a kérdésre, hogy mennyi esélye van annak, hogy bóvliba kerülnek a magyar államkötvények, Molnár Dániel azt mondta, hogy bóvliba kerüléshez sok negatív tényezőnek együttesen kellene bekövetkeznie, a külső környezetben és a hazai folyamatokban egyaránt.
Ennek a valószínűsége ugyanakkor szerinte rendkívül alacsony.
Azért is jelentene meglepetést, mert a piaci folyamatok ezt egyáltalán nem indokolnák, még év elején is folyamatosan többszörös túljegyzés adódott az állampapírpiacon – azóta pedig érdemben javult a kockázati megítélés –, vagyis a bóvli kategóriával a hitelminősítők a piaci értékítélettel mennének szembe.
Jelenleg a három nagy hitelminősítő intézet közül a Standard and Poors’snál rezeg a léc a legjobban. Az amerikai székhelyű cégnél van a legalacsonyabban a magyar besorolás. A BBB– osztályzat a befektetésre ajánlott sáv legalja, ráadásul a kilátás is negatív, tehát újabb leminősítés már a bóvli kategóriát jelentené. Egy fokkal jobb a helyzet a Moody’snál, amely Baa2, illetve a Fitchnél, amely pedig BBB besorolást tart hazánk esetében, igaz, mindkét elemzőház leminősítésre utaló negatív kilátást rendelt az osztályzatához.
