Nemcsak az ingatlanpiacon, hanem a termőföldek esetében is jelentős volt az áremelkedés tavaly. A 2023. évi 2,112 millió forintról 2024-ben 2,236 millióra nőtt, vagyis 5,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján. A legjobban (20 százalék) Veszprém vármegyében nőttek az árak, majd jócskán lemaradva Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna következnek 10 százalék körüli drágulással. A lista másik végén Békés és Csongrád-Csanád vannak 2-3 százalék közötti csökkenéssel – derült ki az OTP keddi közleményéből.
„A legdrágább termőföld átlagár 2024-ben Pest vármegyében volt 2,833 millió forintos hektárárral, ezen kívül még Hajdú-Bihar és Tolna lépi át a 2,7 milliós szintet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár” – ismertette Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva, 2024-ben
A gyep és kert-gyümölcsös kategóriában ugyanakkor nagyjából 1-2 százalékos csökkenést mutatnak a számok. (Az 5,9 százalékos összesített országos termőföldár-növekedés úgy adódhatott, hogy 2023-hoz képest, a tavalyi előzetes adatok alapján pont az erőteljesebben drágulók javára módosult az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlya.)
A termőföldpiac tavaly látványosan élénkült. Az előzetes adatok alapján, a megelőző évi 29,1 ezerről 2024-ben 40,1 ezerre, mintegy 38 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám – Baranya vármegyével nem számolva, ahol vélhetően a több éve elmaradt forgalmi adatok tavaly megindult feldolgozása torzítja a mutatót – Hevesben nőtt leginkább, 137 százalékkal. Mivel azonban egy évvel korábban itt csökkent a legnagyobb arányban a forgalom, a bázishatás is szerepet játszik ebben.
Visszaesést sehol sem mutattak az adatok 2024-ben, viszont Nógrádban darabra ugyanannyi volt az adásvételek száma időarányosan tavaly, mint egy évvel korábban.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 25 százalékos a növekedés 2024-ben, időarányosan. Vagyis az eladásban érintett földterület növekedése elmarad a tranzakciószám emelkedésétől, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2023-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2024-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 46,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján, a legnagyobb területet, mintegy 4,8 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun vármegyében értékesítették. A másik véglet ismét Komárom-Esztergom vármegye mindössze 415 hektárral. Az eladott termőföldterület négy vármegyében csökkent, a legnagyobb mértékben, egyharmadával Veszprémben. A legjelentősebb növekedés pedig Baranya után Hevesben (84 százalék) és Hajdú-Biharban (71 százalék) detektálható.
Az országos forgalom mintegy 70 százalékát kitevő szántó művelési ágat külön vizsgálva 32 százalékkal nőtt tavaly a forgalom. A NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 32,9 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2024-ben.
A kert-gyümölcsös kategória esetében ennél is jóval nagyobb, 74 százalék volt a bővülés, míg az erdőterületeknél 3 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor a gyepterületek esetében 8 százalékos visszaesést mutatnak az adatok. A szőlőterületek adatszolgáltatása technikai okokból hiányos volt 2023-ban, így nem meglepő az itteni kiugró növekedés.
A termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult ez a befektetési forma. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan közel négyszeresére növelte árát 2024-re.
„Az idei kilátások alapján a földpiac élénkülése töretlen marad. Az Agrárminisztérium a napokban jelentette be, hogy számos állami földterületet kínál értékesítésre a gazdáknak, az árverésekre július hónapban kerül sor. Emellett a generációváltást elősegítő, a gazdaságátadást és a fiatal gazdákat támogató pályázatok is meghirdetésre kerülnek a KAP Stratégiai Terv keretében, melyek hosszabb távra biztosíthatják a keresleti oldal erősödését” – mondja Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Hozzátette, hogy mindeközben az elmúlt évek tapasztalatai alapján a klímaváltozás egyre erőteljesebben hat a termőföldpiacra és a haszonbérleti díjakra is, ami miatt az öntözött, vagy öntözésre alkalmassá tehető területek iránt nagyobb lesz a kereslet, ami ezen területek jelentősebb árnövekedésével fog együtt járni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.