Az évezred eddigi legkisebb termése lesz az idei a barackültetvényekben
Az áprilisi fagyok gyakorlatilag eldöntötték az idei kajszitermés sorsát, és a május első dekádjában tapasztalható helyzet is az akkori negatív helyzetértékelést erősíti. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács e havi felmérése szerint az idei kajszitermés 2-4 ezer tonna között lehet, ami a normál termés mindössze 10-20 százaléka. Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb termés, de a nagyon hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy az áprilisi fagy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratot hozza el a kajsziültetvényekben.
Arra van még némi remény, hogy a gyümölcsméretek kedvezően alakulnak, mert általában igaz, hogy a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg növekszik, viszont a másik irányban is fennáll a kockázat, az esetleg bekövetkező hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás, vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak miatt.
Most tehát nagyon úgy tűnik, hogy a hazai kajsziágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
A legtöbb kajszitermesztő körzetben nincs, vagy csak nagyon szerény a termés,
mindössze néhány térség maradt, ahol lehet szüretre készülni: a Kisalföldön és a Balaton közvetlen térségében található kajsziültetvények élték 20-30 százalékos terméskiesés mellett élték túl túl az április eleji fagyokat, azonban ezeket a területeken nincs jelentős ültetvényfelület. Az észak-keleti régióban és Kecskemét környékén is vannak olyan kedvező fekvésű területek, amelyeken az ottani átlagnál mérsékeltebb, 40-50 százalékos volt a fagykár, így még értelmezhető termésmennyiség várható, de e területek mérete is csekély.
Extrém áprilisi fagy károsított
A felsorolt térségeken túl országos viszonylatban 95-100 százalék közötti a fagykár mértéke.
A korai és magyar fajtáknak esélye sem volt a túlélésre. Néhány kései fajta, például
- a Kioto,
- a Bergeval, és a
- Flavor Cot
fogja meghatározni az idei termést, de ezek is jelentős károkat szenvedtek.
A hazai kertészeti ágazatnak pedig sokat jelentene a stabilan jó kajszitermés, ugyanis ez egy elvileg jó exportpozíciókkal rendelkező gyümölcsfajunk. Ez korábban számszerűsíthető is volt: 2018 előtt évi 4-5 ezer tonna volt a magyar export, az utóbbi években azonban a kiszámíthatatlan termésmennyiség miatt jellemzően 1-2 ezer tonna a kivitt mennyiség. Az import ezzel párhuzamosan emelkedett, a korábbi évek 0,5-1 ezer tonnás mennyisége 1-2 ezer tonnára nőtt.
Fordult a trend a hazai kajszibarack-ültetvények területében is. A 2013 és 2020 közötti időszakban az akkor jó jövedelmezőségnek és piaci pozícióknak köszönhetően dinamikus volt a növekedés és 4 ezer hektárról 5,7 ezer hektárra emelkedett. Az utóbbi néhány évben – elsősorban az egyes években drasztikus terméskieséseket okozó fagykárok miatt – a kajsziültetvények területe csökkent, és már 5 ezer hektár alatt van.
A legjelentősebb termesztőkörzetek:
- Pest és Bács-Kiskun vármegyék együtt 1 350,
- Borsod-Abaúj-Zemplén 1100,
- Somogy és Tolna vármegyék együtt 900, valamint
- Fejér vármegye 500 hektárral.
A hazai kajszitermés 2018 előtt, évjárattól függően 20 és 35 ezer tonna között mozgott, de azóta – a a gyakori és évi többszöri tavaszi fagykárok miatt – a termésbiztonság nagyon jelentősen romlott. Az erős fagykárral sújtott, rossz évjáratokban (2018, 2020, 2021, 2023) mindössze 6-8 ezer tonna kajszit szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 20 ezer tonna fölött volt a termés (2019: 37 ezer tonna, 2022: 24,3 ezer tonna).
Az idei 1-2 ezer tonnás termés tehát még a rossz évekhez képest is drámaian kevés.
A hazai kajsziágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
Az őszibaracknál is hatalmas a terméskiesés
Az őszibarack szintén súlyos fagykárokat szenvedett, és ennek a termőterületében a kajsziéval szemben 2010 óta nem voltak növekvő évek. A hazai őszibarack termőterülete 2010 óta csökkenő tendenciát mutat, és azóta a felére zuhant az ültetvényfelület, 2025-ben már csak 2390 hektáron folyt a termelés. A csökkenésben a hektikus termésmennyiségen kívül az őszibarack magas munkaerőigényére vezethető vissza, márpedig az elmúlt időszakot nemcsak fagykárok, hanem a munkaerőhiány is jellemezte.
Őszibarack és nektarin esetében 2021-ig minimális, legfeljebb 500 tonna export volt jellemző, azonban 2021 óta ez a mennyiség évi 1-1,3 ezer tonnára nőtt. Magyarországra éves szinten 10-15 ezer tonna import őszibarack érkezik, döntően Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból.
A FruitVeB az áprilisi fagykárok miatt az előző évi 26 ezer tonnás, normál termés mindössze 20-30 százalékát várja, vagyis csupán 5-8 ezer tonna termésre számít, vagyis itt is igaz, hogy az elmúlt negyedszázad leggyengébb termése lesz idén. De ez a mennyiségre is csak abban az esetben, ha a szüretig már nem éri semmilyen extrém hatás a gyümölcsösöket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.